A nyárról dióhéjban

Lassan, de biztosan vége a nyárnak, bár az időjárás nem ezt mutatja. Hamarosan évkezdés, már várom is.

Mozgalmas nyarat tudhatok a hátam mögött, és sok-sok megtapasztalást, amiért nagyon hálás vagyok.

- Július közepén voltunk a nővéremmel, sógorommal és az unokahúgommal Székelyföldön egy körúton. Hálás vagyok az együttlétért, nagyon szeretem őket!!! Lehetőség volt barátokkal és ismerősökkel is találkozni.

- Augusztus elején 10 napot a gyergyói táborban voltam, a váradi és a zilahi ifi táborozott együtt. Ez egy ajándék volt Istentől. Úgy volt, hogy Ausztriába leszek TCM kurzuson, egész évben erre készültem, s aztán mégsem tudtam menni, mert én lettem volna az egyetlen diák erre a kurzusra. Felkérezkedtem várólistára a gyergyói táborba, s hát, lett hely nekem is. Elmentem. Összetörve, az Úr jelenlétére, vigaszára vágyva, erősödésre a lelkemnek. Sokkal többet kaptam, mint, amire vágytam. Az Úr önmagát adta, szeretettel fordult felém, és ezt sokféleképpen mutatta meg: az ige által, énekek által, beszélgetések által, a túrázás alatt, új barátokat adott. Voltak kérdéseim, amikre választ kaptam, és voltak kérdések, amikre hiszem, hogy ezután ad választ. Megerősödtem abban is, hogy nincs semmi és senki, ami vagy aki miatt feladjam, vagy leadjak az elveimből. Túlságosan rövid és értékes ez az élet, hogy elfecséreljem, és magamra fordítsam. Annyi embernek van szüksége Istenre, és én eszköz akarok lenni abban, hogy Isten megérintse őket.

- Gyergyó után Paksra mentem a nővéremékhez egy hétre. Itt volt a szülinapom is, nagyon szép, békés és boldog nap volt. Anna sokat fejlődött, és öröm volt látni, ahogy megért és megtesz dolgokat. A legszebb, ahogy a nevemet mondja: Anina. Azzal a kellemes baba hangjával. A tesómmal és a sógorral való jó beszélgetésekért is hálás vagyok.

- Alig értem haza Paksról, és másnap reggel utaztam tovább Gyergyóba egy hétvégére. Sátoros evangélizáció volt a városban, énekelni mentünk egy csoport. Azt hiszem, hogy sokkal többet kaptam, mint amit adni tudtam. Hálás vagyok az Úrnak, hogy megengedte, hogy belelássak abba a munkába, amit Ő végez Gyergyóban. Nem látványos, de a szellemi harcok sosem voltak azok, és az a tűz és vágy, ahogy Novák Zsolt várja és hiszi az áttörést, ébredést, azt Isten nem hagyja figyelmen kívül. Hiszem, hogy cselekszik már most, és hamarosan látni is fogjuk, amit Ő tesz abban a városban. Csatlakozzunk hozzájuk imában, kiáltsunk Istenhez!

- Holnaptól újra Váradon leszek. Hétfőn már kezdődik az ovi. Várom a gyerkőcöket. Biztos, sokat nőttek a nyáron.

- Október 1-től új albérletbe költözöm. Hiszem, hogy ez is a javamra lesz.

Nos, nagy vonalakban ennyit írhatok a nyaramról...

Siklós József: Hegyről hazafelé

Szelíd leszek, ha megaláznak.
Nem gyötörnek emésztő vágyak,
nem diadalt: - békét kívánok,
s a mennyek országára várok.

Naponta célom: azt keresem,
mi igaz s elveszíthetetlen.
Valódi gazdagságra vágyva
építem házam kősziklára,

lelkemben szent szavak égnek,
hazamegyek hát - sónak, fénynek,
s ha árad felém szitok, átok:
őszintén mindent megbocsátok.

Nem törekszem fénylő babérra.
Szolgálni rejtve: lelkem célja.
Homlokomon nincs gond-barázda,
ráhagyatkozom hű Atyámra.

Őre madárnak, liliomnak:
kezében jó helyen a holnap.
Szívemben béke, számon zsoltár,
a keskeny utat vállalom már.

Más hintón vágtat? Gyalog baktatok.
És mint még soha, oly boldog vagyok.

Maradok

Mennék, de nem a nagyvilágba,

Hisz’ ott úgy sem lelném helyemet.

Mennék, itt hagynám Árnyékországot,

S nem ejtenék többé könnyeket.

De tudom, hogy ma még nem lehet.

Maradok, s akarom,

hogy erőtlenségemben

Te legyél erő és győzelem,

Elfogyni, égni az oltáron,

Ne maradjon belőlem semmi sem.

Legyél csak Te:

És szólj,

És simogass,

És szeress,

Itt vagyok, hogy használd erre:

A számat,

A kezemet,

A szívemet.

Honvágyam van, de lélegzek,

Amíg befejezed rajtam a tervedet.

(2011. 08. 16.)

Odaadni vagy megtartani?!?

"Nincsen biztos befektetés. Ha szeretsz , sebezhető vagy. Szeress bármit és biztosra veheted, hogy megszakad a szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle kis hóbortba és kedvtelésbe, gondosan kerülj minden kötődést; zárd be jól önzésed ládikójába - vagy koporsójába! De ott a koporsóban - ott a biztonságos sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze, törhetetlen, áthatolhatatlan, megválthatatlan szív lesz belőle. A tragédiának, vagy legalábbis a tragédia lehetőségének egyetlen alternativája van: a kárhozat. A Mennyországon kivül pedig csak egy helyen lehetsz teljes biztonságban a szeretet veszélyeitől és izgalmaitól, ez pedig a Pokol." C. S. Lewis

Nem is olyan boldogság megsebzettnek lenni, sőt. És ki szereti azt, ha fáj a szíve, fája a lelke? Én nem. Mégis annyi sebem van már. Van aminek a hege látszik csupán, van ami már gyógyulóban van, és van olyan, mi nem akar gyógyulni, ami újból és újból feltépődik. Mit tegyek akkor? Annyiszor ott volt már az elhatározás bennem, hogy megvédem magam. Megóvom magam a sebektől, szeretetet is csak kimérten adok, de soha nem tudtam ehhez az elhatározáshoz tartani magamat. Nem tudom miért, nem tudom...nem tudom.

Talán mégis találok választ rá, ha nagyon keresem. Szeretve vagyok, legtöbbször nem azoktól, akiktől én szeretném, de valaki van, aki szeret, akinek drága vagyok, értékes, szép... Valakinek akkor is kedves vagyok, ha épp minden ordít bennem a fádalomtól. Valaki akkor is szeret, amikor épp szeretnék elmenekülni egy lakatlan szigetre. Valaki ott van és törli a könnyeim, amikor már szavak sem jönnek ki a számon. Valaki ott volt...valaki... Itt van... valaki mindig mellettem lesz, mégha mások feltételhez kötik is a szeretetüket...

Hányszor hallotam már ezt: "Klassz csaj vagy, ami a tied, az a tied, De.......", "Okos lány, DE.......", "Komoly lány, DE....." stb...stb...stb...stb...

Minden DE életre szóló sebet hagyott a lelkemben. Minden DE újabb és újabb kérget vont volna szívem köré, ha...VALAKI nem szeretne feltételek nélkül.

Sokszor gondoltam már azt, amikor egy nap majd Isten előtt állok, sok-sok kérdésem lesz, amikre itt nem találtam a választ. Kiöntöm elé az összesz MIÉRTemet. Ma mégis másképp látom. Azt hiszem szótlan leszek akkor majd előtte, mert végre szemtől szembe csodálhatom és szerethetem AZT, aki annyira szeretett, hogy életét adta értem, akitől soha nem kaptam megvetést vagy elutasítást...aki soha nem mondta azt, hogy... DE...

Mégis öröm...

Most máshol jársz, akkor is haza várlak. S ha szélben szállóként más szélben szállóba kapaszkodsz, fájón gyönyörködöm benned! Sebzetten jössz majd kitárt karjaimba, de visszajössz, mert hozzám tartozol!!! Meggyógyulsz, mert szeretve vagy ÖRÖKKÉ!

Nincsenek miértjeim

Nincsenek miértjeim.
Kérdéseimre Te vagy a válasz.
Ha utaid túlnõnek értelmemen,
akkor is ott vagyok nálad.

összetört álmok
fájdalmak
harcok
viharok
próbák
könnyek
és kudarcok...

Te vagy az álmom.
Kudarcaim is hozzád ûznek.
könnyek árán tudom,
Atyaként vigasztalod
síró gyermeked.
Viharokban is hatalmas vagy,
szavad szelíden csendet int.
S ha fájdalmak között
erõtlenül porba rogyok,
megragadom kezed,
mely újra felsegít.

összetört álmok, fájdalmak, harcok,
viharok, próbák, könnyek és kudarcok
nélkül
én nem tudnám ma sem,
hogy kereszten, mellettem, bennem
örökké Te vagy a GYÕZTES!!!