Mátyás még Bécsben...

Épp most beszélek Mátyás édesapjával, ő néhány napja hazajött, mert kell dolgozzon. Mátyás nagyon szerette volna, hogy az édesapja is mellette maradjon, de megértéssel van. Mátyás állapota javult, és ha így folytatódik a javulás, akkor kb 1-2 hetet kell még Bécsben maradjanak. A protézist csak a kemoterápia befejezése után teszik újra vissza.

Azt mondják a bécsi orvosok, hogy a kemoterápia miatt keletkezett seb okozta a fertőzést. Nem dönthetjük el, hogy hova születünk, de Isten erről is tud, és hála Neki, hogy időben megnyitotta az ajtót Bécs felé.

Imádkozzunk értük tovább, a gyógyulásért, a fájdalmak megszűnéséért, a szülőkért, testvéreiért, és azért, hogy legyen lelki erejük ezen végigmenni.

Sikerült beszéljek velük egy kicsit skype-on :) - jó kedvük volt, Mátyásnak is.

Hálás vagyok az Úrnak a beszélgetésért!!! :)

Ne hagyd, hogy tinédzser gyermeked csőbe húzzon!

„Legyetek tehát bölcsek és józanok!” (1Péter 4:7)
A tinédzserek próbára tudják tenni a felkészültségedet. Ők sem nem felnőttek, sem nem gyerekek, de egyik pillanatról a másikra figyelmeztetés nélkül válhatnak egyikké vagy másikká. Az áradó hormonok és a kirobbanó neuronok biokémiai reakciókat indítanak el a fejükben és a testükben. Akaratlanul formálódnak ajkadon a következő szavak: „Mégis mit gondoltál?”. Válaszként morcos tinédzser vállrándítás érkezik, melyet a megfoghatatlan „Nem tudom” követ. És tényleg nem tudják! Mit tehetsz ilyenkor? „Bezárjam őket?” Sajnos ez törvénybe ütközik. De van két dolog, ami segíthet: 1) Vegyél vissza, és nyugodj le! „Legyetek tehát bölcsek és józanok!” Az egyik legnagyobb hiba, amit a szülők elkövetnek, a túlreagálás; ez elindítja az akaratok egyre erősödő harcát, melyben nem valószínű, hogy győzni fogsz. A hangerő emelkedik, a bölcsesség kudarcot vall, a gyerek pedig levonja a következtetést: „a szüleim őrültek”, ezzel eltűnik a felnőtt jelenlét, és hirtelen senki sem felelős semmiért. Így te magad is a probléma részévé válsz, gyermekedben haragot és bizonytalanságérzetet keltesz, úgy, hogy közben nincs előtte egy józan példakép. Imádkozz, vegyél mély levegőt, és számolj tízig! A gyermeked érdekében itt az ideje, hogy egy tiszta gondolkodású, önkontrollt gyakorló szülő a helyzet magaslatára álljon. 2) Emlékezz: a harag haragot szül! „A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el” (Példabeszédek 29:22). Senki sem tud úgy feldühíteni, mint egy felnőni próbáló tinédzser. Egy pillantás, egy szó, egy viselkedésforma, és máris csőbe húztak, tűzharcba keveredtél a saját gyermekeddel. Hát nem őrültség? Az ilyen erős érzelmi töltetű adok-kapok párbajok hatására tinédzser gyermeked agyában automatikus, tartós haragreakció alakul ki. Mi a válasz? Használd a Szentírás szerinti, a büntetés és jutalmazás egyensúlyán alapuló megközelítést: „Ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása [szeretete és biztatása] és intése [jellemépítő fegyelmezése] szerint” (Efézus 6:4 Károli).

Fogantatás, formálódás, szülés

„…amíg kiformálódik bennetek a Krisztus.” (Galata 4:19)

A lelki növekedésnek három fokozata van: 1) Fogantatás: Ez két személy bensőséges kapcsolatának eredménye. Isten irántad való szeretete nyilvánvaló és sürgető; a kérdés csak az, te mennyire szereted Őt? (János 21:15) 2) Formálódás: Pál azt írja: „gyermekeim, akiket újra meg újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek a Krisztus” (Galata 4:19). Isten tudja, hogy milyen tapasztatokra van szükségünk ahhoz, hogy kiformálódjon bennünk Krisztus jelleme, és Ő megtesz mindent, bármire legyen is szükség ahhoz, hogy ezt elvégezze. 3) Szülés: Amikor világra akarsz hozni valamit, amit Isten beléd helyezett, akkor „nyomnod” kell, minden erőddel törekedni mindennel szemben, amit mások valaha is tettek veled, vagy mondtak rólad. Isten pedig segíteni fog, hogy világra hozd, de neked kell vajúdni és megszülni. Sőt, ha te nem teszed, lehet, hogy nem fog megtörténni. Nyomnod kell, küzdened kell minden sátáni támadás ellen, jöjjenek azok bármilyen elerőtlenítő formában, mint rossz emlékek, alacsony önértékelés vagy értéktelenség érzése. Lehet, hogy az ördög éveket töltött azzal, hogy félretoljon, visszahúzzon vagy lenyomjon, de Isten ma azt mondja neked: „Ki akarlak nyitni, erőt akarok adni neked ahhoz, hogy meg tudd szülni azt, amit beléd helyeztem”. Amikor egy gyermek megszületik, minden megváltozik a családban. Ugyanez igaz rád is. Ha életet adsz annak, amit Isten beléd helyezett, az mindenre hatással lesz az életedben. Isten túláradó áldásai életed minden területét érintik. Egy anya tudatában van annak, ha gyermeket vár; ugyanez igaz a szellemi valóságban is. Nehogy kudarcot vallj annak világra hozásában, amit Isten beléd ültetett! Itt az ideje, hogy megszüld!

Anikó mennyegzőjén történt...

Kerüld a viszálykodást!

„Semmit nem cselekedvén versengésből…” (Filippi 2:3 Károli)

A versengést így lehet meghatározni: „viszály… küzdelem… rivalizálás”, és Isten Igéje azt mondja, hogy ezt mindenáron kerülni kell: „Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.” A versengés célja, hogy rombolást vigyen végbe a házasságokban, a gyülekezetekben, az üzleti kapcsolatokban és minden más kapcsolatban. Énközpontúságunkban gyökerezik, és összehasonlítgatáshoz, versengéshez és ítélkezéshez vezet. Isten Igéje ezt mondja: „Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található” (Jakab 3:16). Ha távol akarod tartani a versengést az életedtől, akkor fel kell ismerned, és gyökerestől ki kell tépned, mielőtt felnövekszik: „hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön” (Zsidók 12:15). Pál még hozzáteszi: „…tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy harmóniában éltek… ugyanazt akarjátok… ugyanaz a szeretet van bennetek…” (Filippi 2:2 AMP). Ahhoz hogy Isten áldásait élvezni tudjuk, meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy egymással összhangban éljünk. Ez vajon könnyű? Nem, de minél hamarabb megtanuljuk, annál jobb dolgok fognak történni. Amikor Dávid látta Góliátot, nem állt meg, hogy fontolóra vegye az esélyeit, vagy meghallgassa mások véleményét. Ehelyett „kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé” (1Sámuel 17:48). Itt gyors reakcióra volt szükség. Amikor Isten arra biztat, hogy tartsd oda a másik arcodat, vagy vállald, hogy te húzod a rövidebbet, akkor ragadd meg kegyelmét, és tedd meg! Az igazság az, hogy ha te határozod meg a dolgok menetrendjét, akkor ez azt jelenti, hogy a saját erődből teszed. Tehát: a) bocsáss meg azoknak, akik megbántottak; b) imádkozz értük; c) mondj áldást, mondj jót róluk, és csak jót kívánj nekik! Ha elkötelezed magad, hogy minden nap szeretetben és megbocsátásban jársz (igen, ez minden nap új elkötelezést kíván!), ez megnyitja az ajtót Isten áldásainak az életedben.

Fülemüle

Esős nyár ígérkezett. Hamarosan be is váltotta az ígéretet, s olyan sokszor elmosta a vidám napsütést. Először akkor láttam. Elsőre hétköznapinak és közönségesnek mutatkozott, mint a városi veréb. Mégis volt benne valami. Nem tudtam mi, de talán megláttam a szomorúságot a szemében, vagy egyszerű megérzés... bár ő nem hisz a megérzésekben...

Próbálom az emlékeimből előkeresni, és felidézni. Elnéztem a fiókák között, s magamban mosolyogtam ügyességén, elsőnek ez emelte ki őt a hétköznapiból, talán... Így indult ismeretségünk. Gyakori szótlansága szomorúságról árulkodott. Ki hitte volna, hogy énekes madár? Nem hallottam énekét, szárnyszegett volt.

Amikor az eső olyan sokszor elmosta a vidám napsütést, akkor láttam utoljára...

Hideg őszi szél bújkált a fák között, a kellemes nyári eső zordá vált, és egyik levél búsan hullt alá a másik után. Ilyenkor kelnek vándorútra a madarak. Ő is ment volna, hívta is a messzeség, de ittragadt. Szárnyszegetten, folyton szomorú szemmel járt, mondják, mert én, mikor az eső olyan sokszor elmosta a vidám napsütést, akkor láttam utoljára...

Nem hittem volna, de az ősz beköszöntével hallatott magáról. Nem dalolt most sem, bár szerettem volna hallani, de mindenki tudja, hogy ősszel már a fülemülék sem énekelnek.

Megszerettem, mint ahogy megszeretjük azt, akivel időt töltünk, akire odafigyelünk. Úgy szerettem volna a szomorúságot letörölni az arcáról, ahogy a könnyeket töröljük a gyermek arcáról, amiután felsegítettük, ha elesett. Néha egy-egy pillanatra úgy éreztem, nekem megadatott, hogy újra éneklésre bírjam.

Ahogy eljött a nyár, újra láttam őt. Egészen más volt a szememben, mint először. Talán jobban ismertem, többet értettem belőle... azt hittem.

Együtt szálltunk messze-messze. Számomra ismeretlen volt a táj, de ő otthonosan mozgott benne, hiszen oda tartozott. Én csak vágyakoztam mindig oda, fel a hegyekbe. Olykor meg is adatott egy röpke időre...

Ő ott maradt, szabadnak. Hiszen ki tudná kalitkába zárni a fülemülét. Elengedtem, de hát sosem tartozott hozzám... de magammal hoztam a könnyeit.

És ez mostmár így marad örökre.

A házassági mítoszok leleplezése (4)

„És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8:32 Károli)

Négyes számú házassági mítosz: a „házassági körhinta” mítosza, amely azt mondja, hogy beszállhatsz és kiszállhatsz a házasságokból, ha meguntad, ha elégedetlen vagy, ha kimerültél, vagy ha jobb ajánlatot kapsz. Manapság hozzászoktattak minket az azonnali kielégüléshez. Ha nem tetszenek a szabályok, fogjuk a labdánkat és átmegyünk egy másik pályára. „Eldobható” társadalomban élünk, ha valami nem teljesít kielégítően, inkább lecseréljük, mint megjavítjuk. Tragikus módon ezt a gondolkodásmódot átvittük a kapcsolatainkra is, és lecseréljük életünkben azokat az embereket, akik nem a mi kedvünk szerint játsszák a játékot. Minden újabb generáció egyre kevésbé toleráns, türelmes, szorgalmas, rugalmas és kreatív a házasságban, és egyre hajlamosabb arra, hogy lecserélje azt, amire nem hajlandó több munkát fordítani. A „házassági körhinta” mítosza azt mondja, hogy nem kell küszködnünk a házasságunk problémáival. Csak cseréljük le! De az igazság megmutatja, hogy a mítosz nem működik. Az első házasságok több mint 50%-a végződik válással, a második házasságok 65%-a, a harmadik házasságoknak pedig több mint 70%-a. Egyértelmű, ha a házasságról van szó: minél többször csinálod, annál rosszabb! Valójában néhány kivételtől eltekintve, a fájdalmas számok azt jelzik, hogy statisztikailag nagyobb az esélyed, hogy boldogságra találsz a meglévő házasságodban, minden kihívásával együtt, mintha átlépsz egy másikba. Isten módszere a legjobb lehetőséged. Mindig! Amikor Ő azt mondja: „Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza” (Máté 19:6), ezzel az a szándéka, hogy a házasságod lehetőségein és akadályain át munkálkodva és növekedve jobb társsá válj, és végül boldogabb házasságot építs!

Mátyásról - műtét után...

Úgy szeretnék csak jó dolgokat írni...

Meg volt Mátyás műtétje: kivették a protézist, kivették a szívkatétert is, és megműtötték a kezét is, amelyik egy régebbi kemózás következétben kiégett, besebesedett és nagyon nehezen gyógyult.

Most beszéltem Kristóffal, Mátyás testvérével, ott vannak Bécsben, és nem tudni még, hogy mennyi ideig. Mátyásnak nagy fájdalmai vannak, és kérik, hogy imádkozzunk érte. Majd miután eldől, hogy a szervezete hogy reagál a kezelésre a fertőzés miatt, akkor tudnak az orvosok is tobbet mondani, hogy a protézist visszateszik-e, vagy le kell vágni a lábát... :(

Visszagondolva az eddigi bejegyzésekre Mátyással kapcsolatosan, általában a tényeket írtam, és nem írtam arról, hogy ez engem hogy érint. Most sem tudnám pontosan leírni, de olyan fájdalmat érzek itt bent... Miért kell egy gyermeknek ennyit szenvedni? És itt még csak választ sem kapunk rá. Egy ének jutott eszembe...

Életünknek tengerén

Hullámok között megyünk,

Zord viharban küszködünk,

Mert több a felhő, mint a fény,

De a célunk oly csodás,

Nem pótolja semmi más,

Megcsodáljuk majd, ha odaérkezünk.

Ref: Nemsokára hajnalodik már,

Mennybe fent, örök lakásunk vár.

Majd akkor ott megértjük teljesen,

Mért is szenvedtünk mi annyit idelent.

Vannak éhezők itt lent,

Mások ágya puszta föld.

Vannak szenvedők itt lent,

Kiknek az élet csupa kín.

Sokan kérdik, hogy miért

Van ez így itt idelent.

Majd megértjük,

mikor együtt leszünk fent.

Sűrűn jön a próba ránk,

Meg se értjük, hogy miért,

De a keskeny úton csak így

Közelítjük meg a célt.

Mert a mennyből jó Atyánk

Szeme folyton vigyáz ránk.

Nagy kegyelme megtart,

hogyha süllyednénk.

Jön a kísértő reánk

Elterelve utunkról,

Meg ne csaljon rút szeme,

Mert akkor már elkárhozol.

Hogyha végig hűn megállsz,

El fog múlni minden gyász.

Addig küzdj, imádkozz,

Harcolj és vigyázz!

Néhány napja Brassóban szemtanúja voltam egy balesetnek, kb 50 méterre tőlem egy autó halálra gázolt egy embert. Egyik pillanatban még a lábán ment, a másik pillanatban már az út közepén feküdt mozdulatlanul. Azóta sem tudok szabadulni sem a látványtól, sem attól a rossz érzéstől, amit akkor éreztem. Mind Gyökössy Endre egyik írásában elhangzott mondat jut eszembe: "-Ennyi az élet, két évszám között arasznyi vonal."

Nem attól félek, hogy én meg kell haljak, hanem inkább attól, hogy egy nap arra ébredek, hogy valaki(k), akit(akiket) szerettem, már nincsenek itt, és amíg itt voltak nem tettem meg mindent, hogy érezzék, hogy fontosak, hogy szerettem őket. Most nem csak a családtagjaimra gondolok, hanem mindazokra, akik nagyon fontosak nekem, akiket nagyon szeretek.

Nem hosszú, hanem tartalmas életre vágyom, hogy amit Isten eltervezett az életem felől, meg tudja valósítani.

Áldjon az Úr benneteket, akik olvassátok ezt a bejegyzést.

Könyörögjünk tovább együtt Mátyásért!

Brassó ...

Reményik Sándor: Tündérfok

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa
Köröskörül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előre ment, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton. -

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.

Where is that old friend gone...

Where is that old friend gone
Lost in a February song
Tell him it won't be long
Til he opens his eyes,

(Verse 1)
Where is that simple day
Before colors broke into shades
And how did I ever fade
Into this life, into this life

And I never want to let you down
Forgive me if I slip away

When all that I've known is lost and found
I promise you I, I'll come back to you
One day....

Morning is waking up
Sometimes it's more than just enough
And all that you need to love
Is in front of your eyes,
It's in front of your eyes.

And I never want to let you down
Forgive me if I slip away

Sometimes it's hard to find my ground
Cause I keep on falling , as I try to get
away from this crazy world.!!!

And I never want to let you down
Forgive me if I slip away

When all that I've known is lost and found
I promise you I, I'll come back to you
One day

Where is that old friend gone
Lost in a February song
Tell him it won't be long
Til he opens his eyes, opens his eyes.