Szelíd leszek, ha megaláznak.
Nem gyötörnek emésztő vágyak,
nem diadalt: - békét kívánok,
s a mennyek országára várok.
Naponta célom: azt keresem,
mi igaz s elveszíthetetlen.
Valódi gazdagságra vágyva
építem házam kősziklára,
lelkemben szent szavak égnek,
hazamegyek hát - sónak, fénynek,
s ha árad felém szitok, átok:
őszintén mindent megbocsátok.
Nem törekszem fénylő babérra.
Szolgálni rejtve: lelkem célja.
Homlokomon nincs gond-barázda,
ráhagyatkozom hű Atyámra.
Őre madárnak, liliomnak:
kezében jó helyen a holnap.
Szívemben béke, számon zsoltár,
a keskeny utat vállalom már.
Más hintón vágtat? Gyalog baktatok.
És mint még soha, oly boldog vagyok.
"Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla."
kedd, augusztus 23, 2011
Siklós József: Hegyről hazafelé
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Szeretem ezt a verset! Legyen boldog Születésnapod:)
Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése