„Az égen át száguld segítségedre, a fellegeken fenségesen.” (5Mózes 33:26)
Amikor Steve Anderson anyósánál rákot diagnosztizáltak, a felesége elrepült, hogy meglátogassa. Steve is szeretett volna menni, de nem volt elég pénzük rá. Imádkozott, és egy barátjuk, Joe, felajánlotta neki, hogy elviszi kétüléses Cessna gépén. Úticéljukhoz közeledve sűrű ködbe jutottak, és miután felvették a kapcsolatot a toronnyal, megtudták, hogy a repülőteret lezárták. Az irányító azt ajánlotta nekik, hogy forduljanak vissza, de kevés volt az üzemanyag, így Steve ismét imádkozott. Végül megszólalt egy hang: „Rendben van, előkészítjük a reptéri személyzetet a kényszerleszálláshoz.” Aztán, ahogy ereszkedni kezdtek, az irányító felkiáltott: „Húzza fel! Húzza fel!” Éppen felszakadozott kicsit a köd, és meglátták, hogy a repülőtér helyett egy forgalmas autópálya felett vannak, és éppen csak el tudtak kerülni egy felüljárót! Az irányító így folytatta: „Figyeljenek rám, és baj nélkül földet érnek!”, majd nyugodt hangon adta az utasításokat, míg biztonságban földet nem értek. Joe kézbe vette a mikrofont, és így szólt a toronynak: „Maga nélkül sohasem sikerült volna. Köszönjük, hogy megmentette az életünket.” Az irányító így felelt: „Miről beszél? Elvesztettük a kapcsolatot rögtön azután, hogy azt mondtuk, forduljanak vissza. Teljesen megdöbbentünk, amikor előbukkantak a felhők közül a leszállópálya fölött, és tökéletes leszállást hajtottak végre!”
Nos, ha nem az irányító vezette őket, akkor ki? Nincs rá természetes magyarázat, de van természetfeletti! „[Isten] az égen át száguld segítségedre… örökkévaló karjai tartanak!” A zsoltáros azt írta: „Megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon” (Zsoltárok 91:11). Steve Anderson egyetért ezzel: „Hiszem, hogy Isten egy angyalt küldött, hogy biztonságban megérkezhessünk.” Ő érted is megteszi ugyanezt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése