„Simon Péter így szólt hozzájuk: Elmegyek halászni.” (János 21:3)
Amikor azon az éjszakán Péter úgy döntött, hogy halászni megy, az lehetett a döntése mögött, hogy ott akart hagyni mindent, és visszamenni oda, ahol először találkozott az Úrral. Ez helyes lépés! Amikor elcsüggedsz, akkor vagy Ahhoz mész vissza, aki meg tud menteni, megőrizni és megelégíteni, vagy ahhoz térsz vissza, amivel az előtt foglalkoztál az életedben, hogy vele találkoztál, bármi is volt az. Ez nem jó lépés! Péter egész éjszaka halászott és nem fogott semmit. Van ebben tanulság a számodra.
Isten azt mondja a gyülekezetnek a Jelenések könyvében: „Tudom, hogy van benned állhatatosság, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló cselekedeteidet…” (Jelenések 2:3-5). Kihűlt az Isten iránti szereteted? Ha igen, akkor vissza kell térned oda, ahol először találkoztál vele, és újból keresned őt, mint ahogy az előtt tetted, hogy annyi mindent hallottál és annyi mindent láttál, az előtt, hogy az élet terhei kimerítettek. „De én az Úr munkájával vagyok elfoglalva” mondod. Az elfoglaltság kéz a kézben jár a terméketlenséggel. Lehet, hogy a babiloni bíróság előtt szentnek tűnsz, Sion bírósága szemében mégis visszaeső vagy. Jézus háromszor kérdezte meg Pétert: „Szeretsz engem?” Végül Péter azt mondta: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy [milyen mértékig] szeretlek téged” (János 21:17). Oswald Chambers azt mondta: „Óvakodj mindentől, ami a Jézus Krisztus iránti hűségeddel versenyez! A Jézus iránti odaadás legnagyobb vetélytársa a neki végzett szolgálat.” Gondolkodj el ezen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése