Isten ki fogja hozni belőle!

„…Isten terve jóra fordította azt…” (1Mózes 50:20)

A második világháború előtt Josefina Guerrero Manila híres szépsége volt, fiatal, életvidám és egy gazdag orvostanhallgató felesége. Aztán 1941-ben kiderült, hogy leprás. Azonnal elkezdték a kezelését, de amikor Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, minden leprakórházat kiürítettek. Betegsége ellenére Joey csatlakozott a földalatti mozgalomhoz, élelmiszert, ruhákat, gyógyszert csempészett és üzeneteket közvetített a hadifoglyoknak. Feltérképezte a vízparti erődítményeket és a légelhárító ütegek helyzetét. Amikor a gerillák felfedeztek egy újonnan telepített aknamezőt éppen ott, ahol a 37. hadosztály partraszállása volt tervezve, megkérték őt, hogy juttasson át egy üzenetet. A saját életével alig gondolva vánszorgott végig sokmérföldnyi ellenséges területen a hátára rögzített térképpel, míg biztonságban kézbesítette azt. Bátorsága miatt sok veszélyes akciót sikerült véghezvinni és az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma kitüntette őt a Szabadság Érdemrend ezüstpálmájával számtalan amerikai élet megmentéséért. Csodálatos módon Joey-t soha nem kapták el. Valójában a japán katonák rettegtek a Manila utcáin botorkáló rongyos kicsi asszonytól. És még amikor megállították is, akkor sem tartóztatták fel sokáig, mikor felismerték, hogy a pólyák és kötések előrehaladott leprát jelző sebeket takarnak. Müller György mondta: „Ezer megpróbáltatás közül nem csupán ötszáz szolgál javunkra, hanem kilencszázkilencvenkilenc plusz egy!” Amikor a Biblia azt mondja: „Isten úgy tervezte, hogy jó jöjjön ki belőle” (1Mózes 50:20 NKJV), ez azt jelenti, hogy semmilyen katasztrófa, betegség vagy késedelem nem tartja Őt vissza attól, hogy mindezt valami értékessé változtassa. Ha megérted, hogy Isten megbocsátja a múltadat, tudod, ismeri a jelened, és terve van a jövődre vonatkozóan, ez lehetővé teszi, hogy biztonságban járj, tudva, hogy semmi sem történhet veled, ami az Ő kegyelmének és szabadításának hatókörén kívül esne.