Elfelejtett évek, képek, emlékek, Melyekre ma már halványan, Vagy már nem is emlékszek. Felejteni kényszerült álmok, vágyak, remények, barátok, melyek ma is fájnak. Ez az életem: gyorsvonat ablakán látott képek, egy-egy megmarad, mások elenyésznek. Tegnap újra múltba szálltak, Talán jönnek holnap újabb álmok, De ma könnyem törölve nézek a fény felé. S robog tovább az életvonatom... (2010-08-24) |
"Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla."
kedd, augusztus 24, 2010
Életvonat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
nagyon tetszik:)
Örülök :)
Megjegyzés küldése