„Az Atya ilyen imádókat keres.” (János 4:23)
Az imádattal kapcsolatos legnagyszerűbb meglátásaiból néhányat egy olyan nő előtt tárt fel Jézus, aki öt elrontott házasságával és az élettársi kapcsolatával nem éppen feddhetetlen életet élt. Nem csoda, hogy a tanítványai „megdöbbentek azon, hogy [egy nővel] beszélgetve találták” (János 4:27 NLT). Tehát mit tanít nekünk Jézus az imádatról?
1) Hogy bárki teheti! Az igazi imádatnak semmi köze a vallási hovatartozásodhoz (zsidó vagy pogány), és nem korlátozható egy fizikai helyre (a Jeruzsálemi templomra vagy a Garizim hegyére). Ha egyszer életed Urává tetted Őt, akkor Jézus elfogadja az imádatodat. Beavatott vagy!
2) Hogy Isten kifejezetten keres olyan embereket, akik tenni fogják. Íme egy meghökkentő gondolat: Isten azért teremtett, hogy megtedd azt az egyetlen dolgot, amit ő nem tud megtenni magáért: dicsőítsd! „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te gyönyörűségedre lett és teremtetett.” (Jelenések 4:11 KJV) Mi valójában arra lettünk teremtve, hogy dicsőítsük Istent!
3) Hogy nincs „egyelten lehetséges” módja. Egy bibliai szótár szerint [Vine's Complete Expository Dictionary of Old and New Testament Words] „Isten dicsőítése a Szentírásban sehol nincs definiálva.” Ez azért van így, mert ez a szívnek olyan erőteljes kitárása az Úr előtt, és olyan szeretetet, hálát és odaadást fejez ki, hogy nem lehet szavakba önteni; nem lehet énekként, kiáltásként vagy csendként definiálni sem. Jézus azt mondja: „Az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát” (János 4:23). Az igazi imádat a lelked mélyéről jön, és Isten Igéjének igazságán alapul. Ahhoz, hogy megértsd, mi az imádat [angolul: worship], gondolkodj el ezen: értékesség [worth-ship]! Mennyire értékeled Istent? Sosem fárasztó számunkra arról beszélni, amit a legtöbbre tartunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése