„Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről.” (2Péter 1:15)
Vannak, akik azt gondolják, hogy tiszteletet érdemelnek pusztán a pozíciójuk miatt. Nem, a tisztelet olyasvalami, amit ki kell érdemelni; mégpedig naponta. J. Lawton Collins tábornok megállapította: „Nem számít, milyen ragyogó tehetség valaki, sohasem fogja megnyerni alárendeltjei és tiszttársai bizalmát, ha hiányzik belőle a becsületesség és az erkölcsi tartás.” Végső soron a világ minden szakértelme sem fog megmenteni téged, ha a jellemed gyenge. Stephen Covey író írja: „Ha megpróbálok emberi befolyásoló stratégiákat és taktikákat alkalmazni, hogy elérjem, hogy más emberek azt tegyék, amit én akarok… és a jellemem alapjaiban torz… hosszú távon nem lehetek sikeres. Kétszínűségem bizalmatlanságot fog kelteni, és minden, amit teszek, manipulációnak fog tűnni.” Nem számít, hogy milyen jó a retorika, vagy hogy talán mennyire jó a szándék; ha kevés a bizalom, vagy nincs is, akkor nincs alapja a tartós sikernek. A jellem felépíthető, de csak lassan. Ha azt akarod tudni, hogy mennyi ideig tart, míg eljutsz a csúcsra, vegyél elő egy naptárat! Ha azt akarod tudni, menyi időbe telik, míg a földre zuhansz, próbálkozz egy stopperórával! Álmok törnek össze, lehetőségek vesznek el, szervezetek omlanak össze és emberek sérülnek meg, ha valakinek nem óvja a tehetségét a jelleme. Minden hivatást, kapcsolatot és értelmes célt a jellem tesz hosszú életűvé. J. R. Miller író és lelkész írta: „Az egyetlen, ami a gyászolókkal együtt visszasétál a sírtól, és nem hagyja, hogy eltemessék, a jellem.” Az embert túléli az, aki ő, és ennek maradandó hatása van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése