Mit kell elkerülnöd?

„Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld!” (2Timóteus 2:22)

A görög mitológia szerint a Földközi-tenger partvidékén élő szirének olyan lenyűgöző zenét játszottak, hogy az arra hajózó tengerészek megbabonázva a halálba ugrottak a fedélzetről. A hős Odüsszeusz megparancsolta, hogy kötözzék őt az árbochoz, a legénység fülébe pedig viaszt tömjenek, hogy ne hallják a zenét; így tudtak biztonságban továbbhajózni. Egy bölcs tengerész felismeri, ha a vihar erősebb, mint amit a hajója kibír. Egy óceánjáró kibír olyan szeleket, melyek elsüllyesztenek egy kis hajót. Nézd csak Józsefet! Amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani, akkor ő a) nem próbálta meg tanácsolni vagy megtéríteni őt; b) nem gondolta azt, hogy „fiatal vagyok és magányos, távol az otthonomtól, a férje pedig távol van; talán csak most az egyszer”; c) nem maradt ott, hogy meglássa, mennyire erős. Nem, elmenekült a színhelyről, ezt mondva: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!” (1Mózes 39:9). Jó az, ha megfeszíted az erődet. Így válsz éretté. De légy tisztában a számodra veszélyt jelentő területekkel, és ne tedd ki magad tudatosan a veszélynek! Pál azt írja: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Korinthus 10:12). Azt mondta Timóteusnak: „Fuss el a kísértések elől, melyek foglyul ejtik a fiatalokat… a helyes dolgot tedd!” (2Timóteus 2:22 CEV). Jakab pedig azt írja: „Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten… senkit sem kísért a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe” (Jakab 1:13-14). A lényeg tehát ez: ha gyenge vagy egy bizonyos területen, el kell kerülnöd mindent, ami azt táplálná. A zsoltáros azt mondja: „Te vagy az én biztonságos menedékem, ahol az ellenség nem ér el” (Zsoltárok 61:4 NLT). Tehát mit kell elkerülnöd?