Vigyázzatok!

„Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (Máté 24:42)

A Californian óceánjáró körülbelül 1500 mérföldnyire volt Boston kikötőjétől, amikor a legénység egy tagja egy távoli hajóról felvillanó fényjeleket észlelt. A kapcsolatfelvételre irányuló többszöri kísérlet azonban kudarcot vallott. Úgy tűnt, hogy a másik hajó távolodik. Hajnali 1:40-kor a fényei eltűntek. A kapitány csak később szerzett tudomást arról, hogy valójában mi történt. Sem ő, sem a másodtisztje nem gondolták, hogy a felvillanó fények vészjelzések volnának, azt hitték, hogy csak véletlen volt, hogy egyáltalán meglátták őket. Korábban a Californian megállt az óceáni jég miatt, és emiatt a be nem tervezett megálló miatt közvetlen közelről nézhetett végig egy elképzelhetetlen eseményt. A legénység nem ismerte fel, hogy a jelzőfények vészjelzések voltak, különben segítségére siettek volna a másik hajónak, mert csak kilenc mérföldre voltak tőle. A süllyedő hajó rádión is segélyhívásokat adott le, és a Californian tudott volna válaszolni, mivel a vevőkörzeten belül volt, de hiányzott egy fontos részlet. A frissen kiképzett rádiós mélyen aludt! Így az óceánjáró másodtisztje 1912. április 12-én a remek kilátást biztosító hajóhídról tudtán kívül végignézte a Titanic elsüllyedését. 

Jézus azt mondta: „Amiképpen azokban a napokban… ettek, ittak, házasodtak… egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is… Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (Máté 24:38-42). Pál pedig hozzáteszi: „Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban, mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Titusz 2:11-13). Tehát vigyázzatok!