„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:13)
Harvey MacKay elmondott egy történetet egy professzorról, aki 30 molekuláris biológiát tanult végzős diákja előtt állt. Mielőtt kiosztotta volna nekik a záróvizsga papírjait, ezt mondta: „Megtiszteltetés volt az önök oktatójának lenni ebben a szemeszterben, és tudom, hogy milyen keményen dolgoztak, hogy felkészüljenek erre a tesztre. Azt is tudom, hogy önök közül sokan orvosi tanulmányokra vagy a mesterképzésre készülnek jövő ősztől. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy milyen nagy nyomás nehezedik önökre, hogy jó legyen jegyeik átlaga. Mivel biztos vagyok benne, hogy tudják az anyagot, kész vagyok arra, hogy automatikusan felajánljak egy négyest, ha valaki ki szeretné hagyni a záróvizsgát.” A megkönnyebbülés hallható volt. Néhány diák felpattant az asztalától, megköszönve a professzornak az odadobott életmentő kötelet. „Még valaki?” – kérdezte a tanár – „Ez az utolsó lehetőségük.” Még egy tanuló döntött úgy, hogy elmegy. Akkor a tanár kiosztotta a záróvizsga lapjait, melyeken két mondat állt: „Gratulálok, ön épp most szerezte meg az ötösét ebből a tárgyból. Csak higgyen továbbra is magában!” Ez egy igazságos jutalom volt azoknak a diákoknak, akik keményen dolgoztak, és hittek magukban.
Pál apostolnak több fejfájás és szívfájdalom jutott ki egy hónapban, mint amennyit legtöbbünk egész élete során átél. Mégis ezt írta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” Rajta, kezdj el hinni magadban, a benned élő Krisztusban, az ajándékokban, melyeket Ő bocsátott rendelkezésedre, és a sorsodban, melyre Ő hívott el! Ne elégedj meg a négyessel, amikor Isten ötöst ígért neked, és arra hívott el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése