„Egy kissé tovább ment… és imádkozott…” (Márk 14:35)
Dutch Sheets a következőt mondja: „A közbenjáró imádságban a sötétség erőivel ütközünk meg, és érvényt szerzünk annak a győzelemnek, amit Krisztus szerzett, amikor megütközött velük közbenjáró munkája során.” A közbenjárás jelentése: „közvetíteni két fél között azzal a szándékkal, hogy kibékítsük azokat, akik különböző véleményen vannak vagy vitatkoznak”. Ez nap, mint nap megtörténik az igazságszolgáltatásban, amikor az ügyvédek közbenjárnak az ügyfelük érdekében. A történelem során Isten mindig keresett embereket arra, hogy imádkozzanak és közbenjárjanak az elveszett világért. Többnyire csalódnia kellett. „Kerestem köztük valakit, aki… odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam” (Ezékiel 22:30). Ez az igehely Isten „segítőt keresünk”-hirdetése.
A tanítványok készek voltak elmenni Jézussal a Gecsemáné-kertbe. De annak ellenére, hogy tudatában voltak az idő sürgető voltának, elaludtak. Még Péter, Jakab és János, a belső kör tagjai, sem „fogták fel”, így végül Jézus egyedül imádkozott. A közbenjárás magányos feladat. Nyíltvégű elkötelezettséget igényel. Hónapokba vagy évekbe telhet, mire meglátod munkád gyümölcsét. Másrészt, ha mélyebb közösségbe kerülsz Istennel, olyan dolgokban lesz részed, amiben csak az angyalok vettek részt azon az éjszakán a kertben.
Amikor Jim Cymbala egy éppen csak vegetáló gyülekezet lelkésze lett egy rossz környéken, a gyülekezetnek kevesebb, mint huszonöt tagja volt. Most, huszonöt évvel később, több mint 6000 ember jár a Brooklyn Tabernacle-ba. A lelkész ezt mondja: „Ez nem a programok miatt alakult így, hanem a közbenjáró imának köszönhető.” Mit gondolsz, nem hív Isten téged is, hogy menj „egy kissé tovább”?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése