„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (Zsoltárok 34:2)
Dávid azt mondta: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám”. A hálás szívnek életmódunkká kellene válnia. Tudtad-e, hogy megmentheti az életedet? Amikor Jónás nem engedelmeskedett Istennek, és végül egy nagy hal gyomrában végezte, ezt mondta Istennek: „…én hálaéneket zengve áldozok neked…” (Jónás 2:10). Amikor ezt tette, Isten parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. Amikor gödörben vagy, és a pokol elszabadul körülötted, akkor kell felemelned a hangod dicsőítésre. Semmi sem mutatja úgy a bizalmadat, mint az, ha hálát adsz Istennek, amikor krízis nyomaszt. A hálás szív két dolgot munkál:
1) Építi a hitedet. Azért tudunk „hitben járni és nem látásban” (2Korinthus 5:7), mert tudjuk, hogy a körülményeinktől függetlenül Isten a javunkat munkálja (Róma 8:28). Dávid azt mondta: „… magasztaljátok velem az Urat…” (Zsoltárok 34:3). Magasztalni valamit azt jelenti, hogy nagyobbá tesszük azt. Ha a problémáid helyett Istenre összpontosítasz, akkor Isten nagyobb lesz, a probléma pedig kisebb. Továbbá „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által” (Róma 10:17). Ha Isten ígéreteit hallod a saját szádból, az hitet ébreszt a szívedben. Tehát kezdj el beszélni!
2) Helyreállítja az életet. Lázár feltámasztása előtt Jézus felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz…” (János 11:41-42). Valami csodálatos történik akkor, ha elkezdesz hálát adni Istennek azért, hogy megment, védelmez és gondoskodik rólad. A hited szárnyalni kezd. Önbizalmat nyersz ahhoz, hogy parancsolj azoknak a dolgoknak, amelyeket az életedben halottnak hittél, hogy életre keljenek. Fejlessz ki tehát magadban hálás szívet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése