„Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az Úr.” (Ruth 1:21)
Ha igazán értékes, életre szóló leckékről van szó, akkor Ruth könyve a bestseller-lista élén áll. (Olvastad már?) A következő néhány napban nézzük meg közelebbről!
Amikor Betlehemben éhínség támadt, Naomi, a férje és két fia Móáb földjére költözött, ahol virágzott a gazdaság. A remélt rövid ott-tartózkodásból végül tíz év lett. A fiaik két helybeli lányt vettek feleségül, Ruthot és Orpát. Aztán megtörtént az elképzelhetetlen: Naomi férje és fiai meghaltak. Vesztesége miatt az asszony megkeseredett. Amikor meghallotta, hogy Betlehemre jobb idők köszöntöttek, úgy döntött, hogy hazatér. Mikor hazaért, ezt mondta: „Tele mentem el, és az Úr üresen hozott haza…” (NKJV). Hogy értette ezt? Azt mondta ezzel, hogy az otthoni, betlehemi éhínség ellenére legalább megvolt a férje, és megvoltak a fiai, de Móáb területén, a „bőség földjén”, elveszítette őket.
Nem hiányolod a vizet, amíg ki nem szárad a kút! Az az igazság, hogy lehetsz úgy áldott, hogy nem is tudsz róla. Csak visszanézve jössz rá, hogy amid van, az sokkal fontosabb, mint mindaz, ami nincs meg neked. Amikor Naomi elveszítette, amit legjobban szeretett, ahhoz képest még az éhínség is jelentéktelennek tűnt. Mondtad már valaha: „Akkor leszek boldog, ha..?” Nem, a boldogságot nem az adja, ha megkapjuk, amit akarunk, hanem az, ha értékeljük azt, amit Isten megadott. Ahelyett, hogy azon nyafognál és panaszkodnál, hogy mi jutott neked az életedben, állj meg, és kérdezd meg magadtól: „Mit fogadnék el cserébe azért, amim van?” Ha nem tudod a választ, kezdd el számba venni az áldásaidat, és adj hálát Istennek értük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése