„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Példabeszédek 4:23)
Egy keresztyén író ezt írja: „Évekig az érzelmeim irányították az életemet. Olyan volt, mintha a hullámvasúton utaztam volna; egyik nap nevettem és jól éreztem magam, a következőn meg sírtam és sajnáltam magam. Gyötörtek és irányítottak engem. Érzelmi érettségre volt szükségem, de Isten segítsége kellett ahhoz, hogy elérjem. Nagyon könnyű beleesni abba a csapdába, hogy inkább hiszünk a változékony érzéseinknek, mint annak, amit Isten mond az Ő Igéjében. És állandóan akarati döntést kell hoznunk arra nézve, hogy a dolgokat inkább Isten szerinti módon tegyük, ne pedig a magunk módján. De ha így teszel, felfedezed, hogy az élet sokkal élvezetesebb, ha Isten terve szerint élsz.”
Mint ahogy nem engedsz be mindenkit, aki az ajtódon kopogtat, és nem hagyod, hogy otthon érezze magát, úgy azt se engedd, hogy bármilyen felbukkanó érzelem meghatározhassa a napod irányát vagy megválaszthassa a reakcióidat. A Biblia azt mondja: „Vigyázz arra, mit gondolsz, mert a gondolataid irányítják az életedet!” (Példabeszédek 4:23 NCV); „Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2Korinthus 10:5); ha nem áll összhangban Isten Igéjével, akkor ne gondolj rá! Pál azt mondja: „hitben járunk, nem látásban” (2Korinthus 5:7), mert (és ez most lehet, hogy meg fog lepni) nem mindig fogod érezni Isten jelenlétét. A keresztrefeszítés után két tanítvány gyalogolt az emmausi úton, amikor Jézus megjelent, és csatlakozott hozzájuk. De ők nem ismerték fel, hogy ki volt Ő. Nem ismerték fel azt a vezetőt, akit három éven át követtek, mert „más alakban jelent meg” (Márk 16:12). Isten a hit Istene, és ő olyan módon munkálkodik, amit a hit, és nem az érzelmek ismernek fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése