Nincs emberem

Sokszor ülök gondolataim mellett,
Mint a béna a Bethesda partján.
A tehetetlenség olykor teljesen megbénít.
Várom a csodát, a mennyeit,
De nincs emberem.

Kerestem, de mára azt is feladtam.
Embertelenül, tehetetlenség bénaságában
Várlak!

Valóságosabb vagy nekem
Minden földi valóságnál.
Szavad hatalmasabb
Minden emberi szónál.
Mert az emberi ma van,
De holnap elhull,
Mint virág, ha a fagy rálehel.
Te akkor is vagy nekem,
Ha nincs emberem.

(2007. november 10.)