"Mi pedig mindnyájan fedetlen arccal tükrözzü az Úr dicsőségét, és ugyanarra a képre formáltatunk át." -II. Kor. 3:18-
Igéd tükrébe néz szemem,
S visszapillant egy bűnös ember.
De erre az arcra ráragyog
A Megváltó, Jézusnak fénye.
Minden ige felfedi arcom torz ábrázatát,
De lassanként a krisztusi kéz
Dolgozni kezd rajtam,
S egyre jobban hasonlitok Hozzá.
Lehull a bűn, a szenny,
A kétely, a makacsság, lázadás.
Meglátom, milyen szánalmas vagyok,
Ha a szent arc nem ragyog rám.
Életem végén, ha majd ismét
Tükörbe néz szemem,
Álmélkodva nézem az arcot,
Mert visszapillant a tükörből drága Mesterem.
(2003. január 25.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése