szombat, február 03, 2007

Ha Isten a kezébe vesz...

Szeretném elmondani azt, hogy mit is éltem át az utóbbi időben. Imádkozom, hogy legyen áldás a számodra is, amint olvasod, és ha megtapasztalod te is, akkor érteni fogod, hogy milyen HATALMAS ISTENÜNK van.
Elég nehezen indult ősszel a tanévünk. Sok próba és nehézség után mégis csak elkezdhettük az ovit. De ezzel nem oldódott meg minden gond. Mert én kolléganő nélkül találtam magam hamarosan, még jelenleg is úgy vagyok, de hiszem, hogy mostmár igazán napok kérdése csak, hogy megoldódik ez. Nehéz napok elé néztem. Sokan közületek ismertek közelebbről, és tudjátok, hogy az az elvem, hogy a békesség érdekében inkább hallgatok, és vállalom a + dolgokat. Isten mindig bizonyított ilyen esetekben mellettem. De azért nem olyan tökéletes a dolog, mint ahogy kinéz, mert ember vagyok és kísérthető. Ha nem is nyilvánosan, de magamban sokszor zúgolódtam. Karácsony előtt éreztem úgy igazán, hogy erőm feletti dolgokat kell elvégeznem. Már nem dühösen, nem lázadva, mint inkább tele fájdalommal, álltam Isten elé és mondta, hogy úgy érzem életem több területén is egyedül hagyott. Mert nem csak az ovis dolgok voltak, hanem még ezen kívül két területe az életemnek válságba került. Összetörve és fájdalmakkal tele átvészeltem az ünnepeket. Nem akartam úgy kezdeni az új évet, de megoldásokat sehol nem láttam. De tudtam, hogy egyet tehetek, hogy abszolut mindent átadok Istennek, vigye Ő a keresztemet, mert én nem birom már. Így összetörve jöttem hozzá, és mondtam el, hogy könyörüljön rajtam, mert így, céltalannak és értelmetlennek látom az életemet. Szilveszter este volt még egy családi konfliktus, ami teljesen lesúlytott.
"Miért kell ilyen dolgokat átélnem? Én nem tehetek ezekről, mégis én is szenvedek miattuk. Nem birom így tovább." - ezekkel a szavakkal kiáltottam Istenhez, és közben úgy éreztem, hogy a szívem is meghasad. És kínzott annak a tudatnak a fájdalma is, hogy apu nincs megtérve. Fájt már igazán úgy valakinek a megtéretlen állapota, hogy azt mondd, hogy bármit megtennél érte, csak hogy megtérjen? Hányszor mondtam már Istennek azt, hogy én az életemről is kész vagyok lemondani, ha ezzel apu megtérne. Tudod milyen ilyen kínok között vergődni? Ha igen, imádkozom érted, hogy Isten erősítsen, és adjon erőt, de ha nem éltél ilyet át, akkor adj hálát érte.
Már karácsony előtt volt egy elhatározás bennem, hogy komolyabban imádkozom és bőjtölök az életemben változásért, családomért, és azért is, hogy hova tovább Váradról, és azért is, hogy kivel kell továbbmennem. Bár sokan csak szűk körben vagy egyáltalán nem beszéltek erről, de tudom, hogy ha nem is állandóan, de idővel ez a kérdés, hogy kivel tovább, megfordul bennetek. Úgy vélem, hogy ez természetes és egészséges dolog. Mert igazán nem mindegy, hogy kivárod az Isten szerinti legjobbat, vagy nem. Nekem nem mindegy.
Minél inkább vágytam Istenből többre, úgy jött az ördög is a támadásaival. Eszembe jutott, hogy Jézus is, amikor 40 napik bőjtölt és imádkozott, akkor jött a Sátán a kemény kísértésekkel. Mindez tudatosult bennem, és az is, amit Szűcs Sanyi mondott az egyik tanításában, hogy ha fiú vagy, élj is fiúként, s hogy sok múlik az én hozzáállásomtól.
Új év van. Új elhatározással és új erővel élek napról-napra. Nem vagyok mentes a kísértésektől most sem, de nekem olyan jó Isten közelsége. Enyhítette fájdalmaimat, gyógyította sebeimet, és ma már a múltamból sokmindent másképp látok. Nem könyvelem el kudarcnak a múltban történteket, hanem megértettem, hogy mit miért kellett Istennek megengednie az életemben.
Minden reggel elkérem Istentől az aznapra szükséges erőt, és kérem, hogy nyissa ki a szemem, hogy meglássam az apró csodákat, és azokat a dolgokat amik örmömet okoznak, és mosolyt csalnak az arcomra. És sok ilyet tapasztaltam az elmúlt hetekben. A gyermekeken keresztül Isten sok örömet ad, sok szeretetet. És én szeretem Az URat! Úgy, hogy örülök a mai napnak, szeretem azokat akiket mellém adott, és áldás akarok lenni számukra, mert én is áldott vagyok. Isten sokat adott nekem. Nem hallgatok róla, még akkor sem, ha ennek holnap meg lesz a próbája.
Neked is sokat ad(na). Látod azokat a dolgokat? Értékeled? Örülsz nekik? Látod magadban az értéket? Én értékellek téged, és szeretném, hogy erős légy az Úrban, és boldog Vele. A barátságod kincs a számomra és érték. Köszönöm, hogy vagy nekem.
Lehet ismered a lentebb található mesét, ha igen, akkor is legyen bátorítás.
Még egy igerész, ami a héten sokat mondott nekem: Fil.4:4-7!!!

Nincsenek megjegyzések: