Ma kaptam...

Ez a kép volt ma a foto.md-n a nap fotója... Én kaptam egy dedikált példányt :)

Tinicsoportnak Nagypéntekre

FIGYELEM! Csutortok este imaház után vagyis 8-tól próba lesz!
JÖJJÖN MINDENKI!
Szóljatok a többieknek, hogy e-mailben elküldtem!
Szép napot!
Adina

Ének: Magára vette szennyes ruhámat /Gyülekezeti énekes - 275

1.
Magára vette szennyes ruhámat,
Így békíté meg Istent, Atyámat.
Így békíté meg, így békíté meg
Istent, Atyámat.
2.
Kín, mely Őt érte, nekem volt szánva,
De Ő fölvitte a Golgotára,
De Ő fölvitte, de Ő fölvitte
A Golgotára.
3.
Szerető szíve szakadt meg értem,
Hogy eltörölje mind, mind a vétkem.
Hogy eltörölje, hogy eltörölje
Mind, mind a vétkem.
4.
Jézus, Te drága, mit adjak Néked?
Összetört szívem hozom Elébed,
Összetört szívem, összetört szívem
Hozom Elébed!


Reményik Sándor: Pilátus



Borzási Tábita:

A pörnek vége. Elvégeztetett...
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat.



Borzási Márk:
„Rongy csőcselék, én unlak titeket,
Unom a vágyatok, a hitetek,
A papjaitok ragyogó ruháját,
A mellükverő messiásokat,
A nap hevét ez átkos ég alatt,
A zagyva szókat, buja színeket,
És magamat és uramat a császárt,
Ki bíróvá tett ilyen nép felett.



Mészáros Márk:
’Feszítsd meg!’ - üvöltötték a fülembe,
Amíg unottan odalöktem nékik.



Dombi Kristóf:
Szegény bolond! Pedig csak álmodott,
Csak álmodott egy létráról az égig.
Csak álmodott, de ezeknél tán szebben.
Már szürkül fenn a Koponyák hegye -
Vajon álmodik-e még a kereszten?
Valamit szólt nékem az igazságról,
Aztán némán vérzett, ragyogott.
Gúnnyal kérdém: az igazság micsoda?
Felelé: ’én vagyok’.



Kiss Andi:
Eh, hát kicsoda nékem ez az ember?!
A csőcselék morajlott mint a tenger,
Én untam, untam amazokat, ezt is,
Egy messiással több vagy kevesebb,
Pilátus lelke nem lesz nehezebb,
És könnyebb tán ez istenverte föld,
Untam a dolgot. Odalöktem. Vége.



Mészáros Márk:
’De jaj! vajon kire szállott a vére?!’”



Baricsán Áron: (ha itt lesz, ha nem, akkor ezt is Mészáros Márk mondja)
Az alkony megy, az est, az éj leszáll,
De a helytartó nyugtot nem talál.



Lukács Timi:
„’Feszítsd meg!’ üvöltötték a fülembe
És nekem nem volt elég fegyverem,
Nem volt elég lándzsásom odakünn,
Vagy - vagy üres volt talán a szívem?
Eh mit bánom én, a bölcs szív üres,
Bús madarak, el a szívemből, hess!



Znamencsik Viki:
’Feszítsd meg!’ üvöltötték a fülembe,
Mi közöm hozzá? feszítsétek hát,
Te véreskezű szennyes csőcselék,
Feszítsd, feszítsd meg hát a Messiást!
Él-e, meghal-e, egy marad az átok,
Isten se váltja meg ezt a világot.
Mi közöm hozzá? Feszítsétek hát!
Vigyétek! - Vitték. A kereszten holt.
Ki tudja, talán mégis király volt!”



Balla Aksza:
Csend most. De hallga! Most az éj kopog.
Pilátus udvarában a papok.
„Uram, mi véled egyet így nem értünk,
Ahogyan írtad, botránkozás nékünk.
Rexnek, Uram, csak ő mondta magát.
Nem készítetted jól a Golgothát!”
Ni, milyen furcsa rőt láng a szemén!
Ím, kővé vált a nádszál: oly kemény.
(Odafenn csendbe hallgat a kereszt.)

Pilátus nő, ahogy beszélni kezd:



Pápai Roland: (Ha itt lesz, ha nem, akkor Aksza mondja ezt is)
„A Messiástok megmenteni késtem,
De négy betűt a keresztjébe véstem,
E négy betű az én becsületem,
Hajótöröttségem utolsó roncsa,
Hitetlen hitem, büszke makacsságom,
Egy akarat az akaratlanságon.



Gergely Jessica:
E négy betű az én becsületem.
Hadesre! ez a négy betű marad!
Ha alá kéne temetnem e várost,
Rómát, az Imperatort, magamat:
E négy betű az én becsületem!!
Papok, zsidók, hozzátok szólok nyíltan,
Halljátok: amit megírtam, megírtam.”

Benn csönd, de künn az éj zsoltárba kezd

S áll a zsoltáros éjben a kereszt.


Ének: Messze fent egy hegyen (Egyutt a gyulekezettel)

Több erőre van szükséged? Várj Istenre!

„… akik az Úrra várnak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40:31, angolból)

Isten általában nem mondja el nekünk, hogyan fog válaszolni imáinkra, sem azt, hogy mikor. De egy dolgot megígér azoknak, akik rá várnak – erőt. A Szentírásban itt egy olyan héber szó szerepel a várakozásra, amit a kötélkészítésre használnak. Minden kötél fonálként indul, és minden hozzáadott szál növeli az erejét. Tehát minden alkalommal, amikor vársz az Úrra, egy újabb szálat adsz a köteledhez, egy kicsivel erősebb leszel, egy kicsit jobban meg tudsz birkózni a dolgokkal. Úgy érzed, hogy ma csak egy fonál tart? Tölts több időt Isten jelenlétében és Isten Igéjével, és figyeld meg, hogy lesz kötél a fonaladból! De a várakozás nem mindig passzív; van, amikor aktív cselekedet – mint mikor az eladó a vásárlóra vár, és gondoskodik róla, hogy annak minden szüksége be legyen töltve. Ebben az esetben a várakozás nem annyira állapot, hanem inkább összpontosítás.

A Biblia azt mondja: „Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Tebenned bízik” (Ézsaiás 26:3, Károli). Akár imádságban töltöd az időd Isten jelenlétében, akár aktívan végrehajtod az Ő akaratát, Isten biztosít arról, hogy erőd meg fog újulni.

Ha már fogytán van a türelmed, ragadd meg ezt a három ígéretet:

1) „Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat!” (Zsoltárok 27:14)

2) „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.” (Zsoltárok 62:5)

3) „Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgáló úrnője kezére néz, úgy nézünk mi Istenünkre, az Úrra, míg meg nem könyörül rajtunk.” (Zsoltárok 123:2)

Több erőre van szükséged? Várj az Úrra!

A boldogság kulcsai (1)

„Ha tudjátok ezeket…” (János 13:17)

Ha azt akarod tenni, ami Isten szerint a legjobb, akkor ne csak azon gondolkodj, hogy hogyan fektetheted be a pénzed, hanem azon is, hogy hogyan fektetheted be az életed! Jézus azt mondta: „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.” Így élni azt jelenti, hogy:

1) Időt szánsz a barátaidra és a szeretteidre. „Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét” (1Korinthus 10:24). George Eliot azt írja: „Ó milyen leírhatatlan vigaszt jelent biztonságban érezni magamat valaki mellett; nem kell latolgatni a gondolatokat vagy mérlegelni a szavakat, egyszerűen kiönthetem mindet úgy, ahogy van, a magot és az ocsút együtt, tudva, hogy egy hűséges kéz meg fogja rostálni, megtartja, amit érdemes megtartani, és aztán a jóság leheletével elfújja a többit.”

2) Hálát adsz. Ha nem tudsz hálás lenni azért, amit Isten adott neked, akkor nézz körül, és légy hálás azért, amitől megvédett! Az ellenségnek semmit sem kell ellopnia tőled, csak arra kell rávennie, hogy magától értetődőnek vedd a dolgokat. „Az ő kegyelme teljességéből mindannyian egyik áldást a másik után kapjuk” (János 1:16 NIV) Az új autó vagy a fizetésemelés miatti lelkesedés hamar elmúlik, de valahányszor megállsz számba venni a kapott áldásokat, jobban kezded érezni magad.

3) Gyakorlod az elégedettséget. Egy kertész, aki sehogy sem tudta kiirtani a pitypangokat, a Mezőgazdasági Minisztériumhoz fordult tanácsért: „Mit tehetnék még?” „Próbáljon meg hozzászokni!” – jött a válasz. Az életben azt kapod, amire összpontosítasz. Ezért írja Pál: „… ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Filippi 4:8).

„Tapadás-mentes” kapcsolatok

„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját…” (1Mózes 2:24)
Isten azt mondta: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté”. Isten ezt Ádámnak és Évának mondta, az első két embernek a földön, akiknek sem apjuk, sem anyjuk nem volt, akit elhagyhattak volna, és még nem voltak gyermekeik sem, akik elhagyták volna őket.
Elköltöztek már a gyermekeid otthonról? Ha igen, akkor már rájöttél, hogy nem tudsz egyik napról a másikra alkalmazkodni a veszteség érzéséhez. Végtére is odaszántad magadat, az idődet, a munkádat, a szeretetedet, a hitedet és a velük kapcsolatos reményeidet. Ők voltak a legértékesebb tulajdonaid, a büszkeséged és örömed; de elmentek, és magukkal vittek egy nagy darabot belőled. Az üres fészek megdöbbentő és nyomasztó lehet. De az Éden óta van egy Felhasználói Kézikönyv az élethez. Ezért fektette le Isten olyan hamar Ádám és Éva számára a szülők játékszabályait. Tudva, hogy az egyik legnehezebb része a szülői létnek az elengedés, Isten azt mondta: „Az elengedéshez idő kell. Kezdj rákészülni most, még mielőtt gyermekeid lesznek!”
A gyerekeink már úgy születnek, hogy távolodnak. Az első lépéseiktől fogva egyre távolodó pályát futnak be úgy, hogy időnként visszatérnek egy kis megnyugtatást (vagy pénzt) begyűjteni, aztán megint elmennek, hogy „önmagukká”, házaspárrá vagy családdá váljanak, ahogyan Isten tervezte. Tehát kezdd el korán „lazára engedni a kötelet”, fokozatosan növelve a szabadságukat, a szerint, ahogy a felelősséggel bánni tudnak. Isten két alapelvet adott az egészséges házassághoz az 1Mózes 2:24-ben: elhagyást és ragaszkodást. A gyermekednek el kell hagynia téged, hogy ragaszkodni tudjon társához, akit Isten ad neki. Fektess hát be a boldogságukba azáltal, hogy a saját életedet éled, és hagyod, hogy ők is éljék a sajátjukat. Ha könnyebbé teszed számukra, akkor saját magad számára is könnyebbé teszed!

Ami volt, elmúlt...

Aktuálisak...

Megmutatom... lencsevégre kaptam...

Mit hagysz örökségül?

„Azt tette, amit helyesnek tart az Úr...” (2Királyok 22:2)

Jósiás nagyapja, Manassé, erőszakos király volt, aki „…nagyon sok ártatlan vért is ontott, amivel megtöltötte Jeruzsálemet egyik végétől a másikig…” (2Királyok 21:16). Az apját, Ámónt, a saját tisztjei ölték meg. „Azt tette, amit rossznak lát az Úr” olvasható a sírfeliratán. Jósiás csak nyolc éves volt, amikor trónra került. Rögtön az igazságot választotta, és egész életében nem tért le a helyes útról (2Királyok 22:2). Mi a lényeg? Nem választhatjuk meg, hogy kik a szüleink, de megválaszthatjuk a példaképünket.

Amikor Jósiás újjáépíttette a templomot, találtak egy tekercset, ami Isten törvényét tartalmazta. Amikor a király elolvasta, sírt, mert felismerte, hogy népe messzire sodródott Istentől. Ezért üzenetet küldött egy prófétanőnek, és azt kérdezte: „Mi fog történni a népünkkel?” A prófétanő azt mondta Jósiásnak, hogy mivel megtért, amikor meghallotta Isten szavát, Isten meg fogja kímélni a népet (2Krónika 34:14-27). Hűha! Egy egész nemzedék kegyelmet kapott egyetlen ember tiszta jelleme miatt!

Nos, te is felülemelkedhetsz múltadon, és megváltoztathatod a dolgokat. Lehet, hogy a DNS-edet a szüleidtől kaptad, de Isten egy új születést és egy új kezdetet tud adni neked. „Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei” (Efézus 5:1). Éppúgy, mint Jósiás, nem tudod befolyásolni azt, hogy elődeid hogyan válaszoltak Istennek, de azt el tudod dönteni, hogy te hogyan viszonyulsz hozzá. Nem kell, hogy a múltad a börtönöd legyen; van beleszólásod az életedbe és a sorsodba, dönthetsz arról, hogy melyik utat választod. Válassz jól, és egy napon – generációk múlva – mások hálásak lesznek Istennek az örökségért, amelyet hátrahagytál.

Isten fedez!

„Kezedbe adom azt.” (Józsué 8:18 Károli)

Mielőtt Józsué csatába indult, Isten ezt mondta neki: „Nyújtsd ki a kezedben levő dárdát Aj felé, mert a kezedbe adom azt.” Csodálatos, hogy milyen bátorrá tudsz válni, ha tudod, hogy Isten fedez. Ha tudod, hogy Ő mögötted van, akkor elmondhatod: „Egyetlen ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés” (Ézsiás 54:17 Károli). Emlékszel, hogy gyerekkorodban mennyire biztonságban érezted magad egy verekedésben, ha tudtad, hogy a bátyád vagy nővéred mögötted áll? Nos, most Isten támogat!

A probléma az, hogy annyi mindent kimondunk anélkül, hogy először leellenőriznénk, vajon Isten mögöttünk van-e. Amikor a sátán azt mondja: „Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?” (Apostolok Cselekedetei 19:15), akkor tisztában kell lenned két dologgal: a) jó kapcsolatban vagy Istennel; b) ez az Ő harca is éppúgy, mint a tiéd. Jézus azt mondta: „…amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is” (Máté 18:18). A két birodalom között összhangnak kell lennie. Jézus azt tanította, hogy így imádkozzunk: „…legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10), mert ha nincs jóváhagyva ott, ahol Ő van, akkor ott sem lesz jóváhagyva, ahol te vagy. Az önbizalmat az adja, ha tudod, hogy Isten akarata szerint cselekszel.

A Biblia „Isten munkatársainak” nevez bennünket (1Korinthus 3:9), tehát ne menj a saját fejed után! Ne próbálj megmozdítani semmit, amit Isten nem akar mozdítani, és ne próbálj halottat feltámasztani, kivéve azt a Lázárt, akit Ő szólít elő. Azt tesszük a földön, amiről tudjuk, hogy az ő kinyilvánított akarata a mennyben. Így tudhatjuk, hogy fedez minket.

A fül levágása

„Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat…” (Zsoltárok 34:14)

Amikor Júdás elárulta Jézust, Jézus csak állt ott, pedig hívhatott volna tizenkét seregnyi angyalt, hogy megvédjék. Aztán jött a csőcselék, elfogták és letartóztatták. Péter, készen arra, hogy megvédje Jézust, előrántotta a kardját, és levágta a főpap szolgájának fülét. A lobbanékony, hirtelen természetű Péter azt gondolta: „Ebbe nem kell beletörődnünk!” De Jézus ezt mondta: „Nem így kell kezelni a dolgokat!” Aztán „megérintette a szolga fülét, és meggyógyította őt” (Lukács 22:51 NIV). Péter beszélt, amikor hallgatnia kellett volna, és cselekedett, amikor nem volt szükség rá. Meg kellett tanulnia az Úrra várni, alázatot gyakorolni és jó ítélőképességre szert tenni. Istennek nagyszerű tervei voltak Péterrel, de ha Krisztusnak akart megnyerni embereket, ezt nem tehette úgy, hogy kardot ránt, és füleket vág le dühében. Leszűrhetjük a tanulságot.

Nyers szavaink levághatják az emberek fülét, vagyis elvehetik a hallóképességüket. Nem tehetjük meg, hogy dühbe gurulunk, amikor kedvünk tartja. Érzékenynek kell lennünk Isten felé: ha Ő azt mondja: „Ne szólj semmit!”, akkor csendben kell ott állnunk, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy valaki azt gondolja, neki van igaza, pedig tudjuk, hogy nincs. Azt kell mondanunk: „Igen, Uram,” és elfogadni, hogy Isten nem tartozik nekünk magyarázattal. Hányszor akadályozzuk valakinek a lelki fejlődését, vagy azt, hogy Isten áldása kiáradjon az életünkre, amikor nem tudunk uralkodni szavainkon? Talán azt gondolod, hogy a házasságtöréshez vagy a lopáshoz hasonlítva ez nem nagy ügy? Gondold át újra: „Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár” (Példabeszédek 13:3).

Mátyásról képek!

Hirek és képek Mátyásról a Helga bloggján itt

Menj vissza oda, ahol találkoztál vele!

„Simon Péter így szólt hozzájuk: Elmegyek halászni.” (János 21:3)

Amikor azon az éjszakán Péter úgy döntött, hogy halászni megy, az lehetett a döntése mögött, hogy ott akart hagyni mindent, és visszamenni oda, ahol először találkozott az Úrral. Ez helyes lépés! Amikor elcsüggedsz, akkor vagy Ahhoz mész vissza, aki meg tud menteni, megőrizni és megelégíteni, vagy ahhoz térsz vissza, amivel az előtt foglalkoztál az életedben, hogy vele találkoztál, bármi is volt az. Ez nem jó lépés! Péter egész éjszaka halászott és nem fogott semmit. Van ebben tanulság a számodra.

Isten azt mondja a gyülekezetnek a Jelenések könyvében: „Tudom, hogy van benned állhatatosság, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló cselekedeteidet…” (Jelenések 2:3-5). Kihűlt az Isten iránti szereteted? Ha igen, akkor vissza kell térned oda, ahol először találkoztál vele, és újból keresned őt, mint ahogy az előtt tetted, hogy annyi mindent hallottál és annyi mindent láttál, az előtt, hogy az élet terhei kimerítettek. „De én az Úr munkájával vagyok elfoglalva” mondod. Az elfoglaltság kéz a kézben jár a terméketlenséggel. Lehet, hogy a babiloni bíróság előtt szentnek tűnsz, Sion bírósága szemében mégis visszaeső vagy. Jézus háromszor kérdezte meg Pétert: „Szeretsz engem?” Végül Péter azt mondta: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy [milyen mértékig] szeretlek téged” (János 21:17). Oswald Chambers azt mondta: „Óvakodj mindentől, ami a Jézus Krisztus iránti hűségeddel versenyez! A Jézus iránti odaadás legnagyobb vetélytársa a neki végzett szolgálat.” Gondolkodj el ezen!

Egy-két gondolat Révész Árpádtól

Vasárnap Révész Árpád prédikált itt Váradon... Délelőtti szolgálata alatt volt néhány hasznos tanácsa a fiatalok felé.

3 fontos dolgot mondott el, amiben döntenünk kell, és a fontossági sorrend az ez kell legyen, még akkor is, ha nem ez az időrendi sorrend:

- 1. Döntés Isten mellett

- 2. Kivel kötök házasságot

- 3. Mit fogok dolgozni

A másodikról írnék pár gondolatot, amit mondott, mert a másik 2 döntést, már meghoztam. Számomra ez a hatalmas kérdőjel még most is...

Hogy kivel kötök házasságot, abban is 3 fontos dologra hívta fel a figyelmet:

1. Ész - gondolkodni, hogy milyen is az a személy, összeillés, hitelvi kérdések

2. Térd - imádkozni, hogy Istennek mi az akarata

3. Szív- aztán engedni az érzéseknek csak...

Talán másnak is hasznos, ez a rövid vázlat :)

Hogyan építs erős csapatot? (3)

„Boldog az az ember, aki… értelmet kap.” (Példabeszédek 3:13)

Az erős csapat építésének egyik fontos kulcsa az, hogy legyünk nyitottak az új és szokatlan ötletekre. Az egyik legnagyobb veszély az, hogy ahogy egyre idősebb leszel (vagy egyre sikeresebb), a gondolkodásod intézményesül, ami csak egy másik kifejezés arra, hogy megkövül. Ahhoz, hogy sikeres maradj, olyan környezetet kell kialakítanod, ahol az információk és ötletek szabadon áramolhatnak. Ha az embereknek nem engedték volna, hogy új dolgokat próbáljanak ki, akkor még mindig lovon vagy szekéren utaznánk, gyertyafénynél vacsoráznánk, és sokkal korábban meghalnánk megelőzhető betegségekben. Azt mondják, hogy a tudás minden öt-tíz évben megduplázódik. Ebből látszik, hogy mennyi mindent nem tudtunk, amikor azt gondoltuk, hogy mindent tudunk.

„Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.” Tisztelnünk kell mindazt, amit már megtanultunk, azáltal, hogy építünk rá, de soha nem szűnünk meg feltenni a kérdést: „Van jobb módszer is?” A bajnokok nem lazítanak, amikor vezetnek egy versenyben; a célvonal átlépésekor is még gyorsítanak. A verseny tart formában. Szükséged van tehát versenytársakra.

Bono, az ír énekes, valami olyat mondott, amit érdemes megjegyezni: „Rémisztő volna számomra, ha én egyedül szólóznék… körülveszem magam… egy együttessel, a nagyon belevaló gyerekekből és egy olyan feleségből álló családdal, aki mindenkinél okosabb… csak annyira vagy jó, amennyire az érveid azok. Szóval lehet, hogy azért nem oszlott még fel az együttes, mert a tagok megértették ezt: bár én csak az egynegyed része vagyok a U2-nak, több vagyok így, mint ha egyedül lennék valami másnak az egésze.” Salamon ezt így fogalmazta meg: „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat” (Példabeszédek 27:17).

Hogyan építs erős csapatot? (2)

„Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben…” (Apostolok cselekedetei 2:42)

Az újszövetségi gyülekezet sikere két dolognak köszönhető:

1) Egészséges szentírási alapok

2) Az összetartozás tudata

Egy jó csapatban a tagok bíznak egymásban. Kezdetben ez kockázatos, mert visszaélhetnek a bizalmaddal, és megbánthatnak. Ugyanakkor, miközben bizalmat szavaznak egymásnak, a csapat minden tagjának úgy kell élnie, hogy kiérdemelje a többiek bizalmát azáltal, hogy magas mércéhez tartja magát. Amikor mindenki szabadon tud adni, és a bizalom kötelékei kialakulnak, és időről-időre próbára is vannak téve, akkor az emberek hinni kezdenek egymásban. Elhiszik, hogy a másik ember következetesen fog cselekedni, tartja magát ahhoz, amit vállalt, megőrzi a titkot, és támogatja a többieket. Minél erősebb az összetartozás érzése, annál hatékonyabban tudnak együtt dolgozni.

Minden csapatban vannak nézeteltérések. Egy nagy gyülekezet vezetője írja: „Ne tegyünk úgy, mintha mindig mindenben egyetértenénk! 16.000 emberrel kell foglalkoznunk, és a tét magas. Ne hagyjuk, hogy az emberek elrejtsék aggodalmaikat azért, hogy megvédjék az egység hamis képzetét. Nézzünk szembe a nézeteltérésekkel, és kezeljük őket a megfelelő módon! Az igazi közösség jele nem az, hogy nincs konfliktus, hanem az, hogy jelen van a kibékülés lelkülete. Lehet, hogy keményen összeszólalkozom valakivel egy megbeszélésen, de mivel elköteleztük magunkat egymás felé, ezért egymást vállon veregetve távozhatunk, ezt mondva: ’örülök, hogy még mindig egy csapatban vagyunk’.” Azok, akik az újszövetségi gyülekezetet építették, erkölcsi és anyagi természetű problémákat, tanításbeli különbségeket és előítéleteket győztek le. Hogyan? A kibékülés lelkülete által. Ennek az lett az eredménye, hogy egyesek szerint „az egész világot felforgatták” (Apostolok cselekedetei 17:6)

Újabb hírek és képek Mátyásról...

...Itt a Helga bloggján!

Imádkozzunk tovább!

Hogyan építs erős csapatot? (1)

„…A szeretet jobban törődik másokkal, mint önmagával…” (1Korinthus 13:7 TM)

Sokan közülünk inkább megelégednek azzal, hogy kevesebbet érjenek el, semhogy személyi problémákat kelljen elviselniük. De egy nagyszerű álom megvalósításához általában egy jó csapat kell. És a jó csapatokat olyan emberek alkotják, akiknek vannak erősségeik és gyengeségeik. Isten ritkán hív el arra, hogy egyedül végezzük a munkát; Ő másokat is elhív, hogy mellettünk álljanak. Te tudod, hogy ki része az életednek?

Jézus tizenkét tanítványt választott, hogy segítsék őt földi küldetése elvégzésében. Egy közülük kételkedett benne, egy megtagadta, egy meg elárulta. De mégis elhívta őket, tudva, hogy kik ők, és mivé válhatnak. Pál, miután olyan nehézségeket sorolt el, amelyekhez képest életed legrosszabb napja is gyerekjátéknak tűnik, azt írja: „Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja” (2Korinthus 11:28). Hogyan tudta Pál megtéríteni Ázsiát, vezetni a gyülekezetet, és megírni a fél Újszövetséget? Egy csapat segítségével. Bemutatja őket a Rómaiakhoz írt levél 16. fejezetében. Nézzük meg csapatépítő stratégiájának egyik titkát! Úgy hívják:

Szeretet. Ha nem őszintén törődsz az emberekkel, megérzik, és nem fognak kitartani melletted. Ha nagy az ingadozás a kapcsolataidban, akkor valószínűleg ez a problémád. Még a csapat legjobb tagjainak az életében is vannak olyan időszakok, amelyek hatással vannak a teljesítményükre. Jeremiás annyira kikészült, hogy abba akarta hagyni a szolgálatot, és helyette inkább vendégfogadót nyitott volna (Jeremiás 9:1). Pál azt tanácsolta Timóteusnak, aki a jobbkeze volt: „… gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel élj egy kevés borral is” (1Timóteus 5:23). Íme, egy hasznos recept azokra a feszültségekre, amiket személyes problémák okoznak. Írd fel magadnak egy kis kártyára, és olvasd el gyakran! „A szeretet jobban törődik másokkal, mint önmagával.”

Kegyelmet kapsz arra, hogy megtedd!

„Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.” (Lukács 6:28)

Nem lehet úgy leélni az életet, hogy ne kapjunk sebeket. De ha azt gondolod, hogy rossz volt az, amit az a személy tett, aki megbántott, várd csak ki, mire képes a keserűség! Növeli a fájdalmadat, megfertőzi a viselkedésedet, irányítja a hangulatodat, és oda juttathat, hogy elveszíted a barátaidat. Kevés dolog van, ami rosszabb az olyan embernél, aki mindig csak arról akar beszélni, hogy „mit tettek velem”. Szabadulj meg a pontnyilvántartó lapoktól! Égesd el őket! Ha tudod, hogy hol rejtőznek, akkor még nem engedted el őket. Jézus azt mondta: „Van köze egymáshoz annak, amit Isten tesz, és amit te teszel. Nem kaphatsz bocsánatot Istentől, például, ha nem bocsátasz meg te is másoknak” (Máté 6:14-15 TM).

„De fogalmad sincs, min mentem keresztül!” – mondhatnád. Nem, de ha a Szentírást olvasod, látni fogod, hogy Jézus min ment keresztül. Akarsz összehasonlítást végezni? A családja őrültnek tartotta. Néhányan azok közül, akiket meggyógyított, a halálát akarták. Még a tanítványai is elfutottak, amikor a dolgok nehézre fordultak. Aztán vedd még hozzá a világ összes bűne elhordozásának a súlyát, és mindjárt láthatod, hogy bőven van oka keserűséget érezni! De e helyett ő megbocsátást hirdetett – a kereszten is! És ma az Ő Igéje számodra ez: „Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket. Aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza” (Lukács 6:28-30). Azt mondod: „Ezt nagyon nehéz megtenni”. Igaz, de Isten ad hozzá kegyelmet, hogy megtehesd!

Mostmár működik...

...a Helga bloggjára vezető link, ahol Mátyásról bővebben lehet olvasni...

Köszönö Johanna, hogy szóltál! :)

A római út az üdvösségre

„…Isten kegyelmi ajándéka az örök élet…” (Róma 6:23)

Üres az életed? Békére vágysz? Annak tudatára, hogy bűneid megbocsáttattak, és arra a bizonyosságra, hogy otthonod van a mennyben? Akkor ma helyezd a bizalmadat Krisztusba, és tedd Őt az életed urává! „Hogyan?” – kérdezed. Válaszd a római utat az üdvösségre (amit a Rómaiakhoz írt levélben találsz)!

Első lépés: „bűnösként összeállítottuk ezt a hosszú és sajnálatos listát… és bebizonyítottuk, hogy teljességgel képtelenek vagyunk azt a dicsőséges életet élni, ami Isten akarata a számunkra” (Róma 3:23 TM). Lásd be: mindannyian bűnösek vagyunk a lelkünk legmélyéig, és kétségbeejtően szükségünk van Megváltóra.

Második lépés: „Dolgozz keményen a bűnnek egész életedben, és a nyugdíjad a halál lesz. Isten ajándéka viszont valódi élet, örök élet, amit Jézus ad át” (Róma 6:23, parafrázis). Az evangélium „jó hírt” jelent, és a jó hír a következő: a bűneidért (mindegyikért) ki lett fizetve az ár a kereszten.

Harmadik lépés: „Isten kockára tette a szeretetét értünk, amikor Fiát feláldozva halálra adta, amikor mi még teljesen hasznavehetetlenek voltunk a számára” (Róm 5:8 TM). Az üdvösséget nem tudod jó cselekedetekkel kiérdemelni, sem azzal, hogy jó a jellemed. Isten ajánlja fel neked ingyen. Csak annyit kell tenned, hogy hittel elfogadod.

Negyedik lépés: „Nem „teszel” semmit, egyszerűen Istenhez kiáltasz, bízva abban, hogy Ő megteszi érted. Ez az üdvösség… mondd ki, mondd ki hangosan: „Isten minden elrendezett közte és köztem!” (Róma 10:9-12 TM).

Most pedig imádkozz ezekkel a szavakkal: „Uram, átadom az életem neked. Jöjj a szívembe! Hit által elfogadom az örök élet ajándékát. Köszönöm, hogy mindent elrendeztél közted és köztem, Jézus nevében, ámen.”

Helga irt bővebben Mátyásról...

Itt, a Helga bloggján lehet olvasni Mátyásról bővebben...

Hírek Mátyásról ma...

Az este is, és ma is beszéltem Mátyás szüleivel és Helgával (Helga, Mátyás unokatestvérének a felesége, és ő a tolmács most). A műtét 4 órás volt, és jól sikerült, de vannak fájdalmai Mátyásnak. Egy néhány sort bemásolok a beszélgetésből:

Adina (2010.03.17. 22:05:23): szia
Helga Dombi (2010.03.17. 22:08:58): szia
Adina (2010.03.17. 22:09:11): ott vagytok a korházban?
Helga Dombi (2010.03.17. 22:09:43): igen itt vagyunk
Adina (2010.03.17. 22:10:38): hogy van Mátyás?
Helga Dombi (2010.03.17. 22:12:21): hat meg gyenge, faj neki nagyon
Helga Dombi (2010.03.17. 22:12:30): ugy erzi h eg a laba
Helga Dombi (2010.03.17. 22:12:38): es minden erintes faj
Adina (2010.03.17. 22:12:46): drága gyermek
Adina (2010.03.17. 22:12:54): hogy volt a mutét?
Adina (2010.03.17. 22:13:01): minden rendben volt?
Adina (2010.03.17. 22:13:13): nem lesz szukség más mutétre most?
Helga Dombi (2010.03.17. 22:13:39): egyelore nem lesz szukseg
Adina (2010.03.17. 22:13:48): o, de jo 
Adina (2010.03.17. 22:13:53): orulok neki
Helga Dombi (2010.03.17. 22:14:01): igen
Adina (2010.03.17. 22:14:06): mondjátok neki meg, hogy sokan imádkozunk érte
Helga Dombi (2010.03.17. 22:14:06): remeljuk a legjobbakat
Adina (2010.03.17. 22:14:25): és tartson ki
Adina (2010.03.17. 22:14:47): az Ur kárpotolni fogja ot minden fájdalomért, amit el kell szenvedjen
Helga Dombi (2010.03.17. 22:14:57): koszi megmondom neki, most alszik epp
Adina(2010.03.17. 22:15:11): Anikó, István?
Adina(2010.03.17. 22:15:18): ők hogy vannak?
Adina (2010.03.17. 22:15:25): nem vagytok fáradtak?
Helga Dombi (2010.03.17. 22:15:29): megvannak, faradtak
Adina (2010.03.17. 22:18:33): Sok erot
Adina (2010.03.17. 22:18:48): és koszonom, h elmondtad hogy vannak!
Adina (2010.03.17. 22:19:01): imádkozunk értetek is
Adina (2010.03.17. 22:19:09): hogy legyen erotok!
Adina (2010.03.17. 22:19:12): jo éjszakát

Adina (2010.03.18. 16:34:19): szia
Adina (2010.03.18. 16:34:25): hogy vagytok?
Adina (2010.03.18. 16:34:30): hogy volt ma Mátyás?
Helga Dombi (2010.03.18. 16:34:34): szia
Helga Dombi (2010.03.18. 16:34:48): koszi megvagyunk, sorba pihenunk
Helga Dombi (2010.03.18. 16:35:03): Matyas ma jobban van, de meg mindig nagyon faj neki ha mozgatjak
Adina (2010.03.18. 16:36:07): átutalták-e már az egész pénzt?

Helga Dombi (2010.03.18. 16:36:58): nem utaltak az egeszet, de reszben meg van oldva, majd meglatjak hogy lesz a vege

Ez egy része a beszélgetésnek, de a lényeg benne van. 

IMÁRA SZÜKSÉG VAN, ÉS NEM CSAK...!!! 

Légy szabad a hallgatásra

„…száját nem nyitotta meg…” (Ézsaiás 53:7 Károli)

Néha bölcsebb várni, és ezt mondani: „Erre most nem tudok válaszolni, de gondolkodni fogok rajta, imádkozom érte, és majd még visszatérünk rá.” Előfordul, hogy visszaüt az, ha mindenáron meg akarsz menteni valakit, vagy jó benyomást akarsz tenni másokra, és jó pontokat szerezni náluk. A Biblia azt mondja: „Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával” (Példabeszédek 12:23). Engedd, hogy a bölcsesség határozza meg a válaszodat, és ne az egód!

Amikor az emberek alig várják, hogy választ kapjanak, akkor mindenáron rá akarnak venni, hogy nyilatkozz, még mielőtt minden tényt megismertél volna, vagy időt fordíthattál volna arra, hogy imádkozz és átgondold a helyzetet. Ha kéred Istent, akkor Ő meg fogja mondani, hogy mit mondj, és mikor mondd. Azt ígérte: „Igéimet adom a szádba, és kezem árnyékával takarlak be…” (Ézsaiás 51:16). Az éned azt mondja: „Ne csak állj ott, mondj valamit!” A bölcsesség azt mondja: „Ne csak mondj valamit, állj is ott!” Csendben kérj rálátást Istentől. Az egyetlen igazi meglátás, amit Ő ad, egyhamar helyre teheti a dolgokat. Nem szabadna, hogy valaki másnak a tudási igénye határozza meg a te szólási igényedet.

Amikor Jézust elfogták, azt mondta: „Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?” (Máté 26:53). De a Biblia azt mondja: „száját nem nyitotta meg”. Amikor Pilátus elé vitték, Jézus csak állt ott, és nem mondott semmit. Azért, mert nem ő került ítélőszék elé, hanem Pilátus. Jézus ismerte a sorsát, és ami a legfontosabb: ismerte Atyját, mert bensőséges kapcsolata volt vele. És ha te ismered Istent, akkor bármivel bátran szembe tudsz nézni, és szabad tudsz lenni a hallgatásra. Milyen csodálatos ezt megélni!

Műtét után van Mátyás...

Meg volt Mátyásműtétje. Azt mondták a szülei, hogy minden rendben ment. Már megfigyelés alatt van. Imádkozni kell érte tovább, mert fájdalmai vannak.

Csodálatos kegyelem

„Nekem… adatott az a kegyelem, hogy… hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát.” (Efézus 3:8)

Amikor John 11 éves volt, az édesapja, aki tengerész volt, a fiút a Brit Haditengerészethez íratta be. De Johnból hiányzott a fegyelem. Bár letartóztatták dezertálásért, lefokozták és megkorbácsolták, ő gúnyolódott felettesein és csúfolta a legénység keresztény tagjait. Egy éjszaka arra ébredt, hogy a kabinjába víz ömlik; a hajó oldala beszakadt. Ilyen mértékű sérülés általában percek alatt elsüllyeszti a hajót, de mivel olyan rakományuk volt, ami fennmaradt a vízen, ez adott nekik némi időt. John hallotta, hogy egy másik tengerész így kiált: „Mindannyian el vagyunk veszve!”, és lepergett előtte az egész élete. Ebben a pillanatban megbánta bűneit, és átadta szívét Krisztusnak. Ezt az imát könnyen elfelejthette volna, ugyanis a hajó nem süllyedt el azon az éjszakán. Ő azonban emlékezett rá még jóval azután is, hogy otthagyta a tengerészetet – hogy lelkész és költő legyen. Pál azt mondja: „Őbenne van… bűneink bocsánata… kegyelme gazdagságából” (Efézus 1:7). John Newton Pállal együtt elmondhatta: „Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy… hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát”.

Kis történetek nagy történeteket mondanak el, és a nagy történet itt az a himnusz, amit Newton írt, elmondva benne megtérését Krisztushoz. Bizonyára már te is énekelted néhányszor. „Az Úr irgalma végtelen, Ezt folyton érzem én; Habár nincs semmi érdemem, Ő mégis hord kezén. Sok itt a bűn és küzdelem, Az orkán zúgva dúl, De minden vészben, tengeren Megtart, megvéd az Úr.” (Az „Amazing Grace” kezdetű ismert angol keresztyén ének magyar műfordítása. – ford.) Az a kegyelem, mely megmentett minket, felfoghatatlan. Soha nem fogjuk megérteni. Ezért mondja az ének utolsó versszaka ezt: „Amikor már tízezer éve ott leszünk, fényesen ragyogva, mint a Nap; nem lesz kevesebb napunk arra, hogy Isten dicséretét énekeljük, mint amikor elkezdtük.”

Mátyás műtétjének pontos időpontja...

Nemrég beszéltem Mátyás bátyjával, és mondta, hogy holnap reggel, szerdán, március 17-én, 9 és 10 között kezdik a műtétet. Az orvos szerint előreláthatólag 6 órás műtét lesz. Mátyás jól van.

Imádkozzunk:

- hogy Isten minden félelmet vegyen el Mátyás szívéből

- hogy adjon nyugalmat és békességet a szülők szívébe

- hogy Ő irányítsa az orvosok kezeit

- hogy ne legyen semmi komplikáció a műtét alatt

- hogy a lába legyen menthető

- és ami a legfontosabb, HOGY ISTEN NEVE DICSŐÜLJÖN MEG MINDEBBEN, hogy lássuk, hogy Milyen NAGY ISTENünk van!!!

IMÁDKOZZUNK HÁT EGYÜTT!

Aki teheti adja tovább ezt az üzenetet!

Hogyan fogadjuk Isten igéjét? (2)

„… az én beszédeim nem múlnak el.” (Márk 13:31)

Hogyan nyerheted a legnagyobb áldást Isten Igéjéből? Ha úgy fogadod, mint örök Igét, és nem úgy, mint elmúló szavakat. Mai kultúránk „eldobható” életfelfogásában nem számítunk arra, hogy bármihez is hosszan ragaszkodjunk. Folyton lecseréljük a dolgainkat a technika újabb vívmányaira. De Isten Igéje nem ilyen! „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” Soha nincs szüksége frissítésre; tökéletes, és nem fejleszthető tovább. Ezért utasít Jézus arra, hogy a beszéde maradjon meg bennünk (ld. János 15:7). Vagy huszonegyedik századi nyelvezettel: „Programozd be az elmédet a Szentírással!” Hogyan teheted meg ezt?

1) „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon” (Kolossé 3:16). Adj neki állandó lakóhelyet, ne csak vendégként fogadd! Fogadd be gazdagon, vagyis vedd magadhoz bőségesen. Nevezd ezt „telítődési műveletnek”! Hogy jobban megértsük, hogyan lehetséges ez, az Ige így folytatja: „… tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek.” Micsoda nagyszerű módja ez annak, hogy megerősödj a Szentírás megragadásában!

2) „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon, és akkor boldogulsz” (Józsué 1:8 Károli). Ahhoz, hogy tartósan megőrizd, mondd ki, gondolkodj rajta, élj a szerint! Azt mondod: „De az emlékezőtehetségem nem túl jó, nem nagyon maradnak meg a dolgok.” Nem gond! „…A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya… eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” (János 14:26). Ha olvasod, tanítod, énekled, elmondod az Igét, gondolkozol róla és a szerint élsz, akkor Isten Lelke természetfeletti módon fel fogja frissíteni a közel sem tökéletes emlékezőtehetségedet.

Hogyan fogadjuk Isten igéjét? (1)

„… vegye be a ti fületek az ő szájának beszédét…” (Jeremiás 9:20 Károli)

Milyen hozzáállás fogja a legnagyobb áldást hozni, ha Isten igéjét hallgatjuk vagy olvassuk? Ha úgy fogadjuk, mint Isten szavát – és nem emberekét! Mi terjesztjük, de Istentől származik. „Amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az” (1Thesszalonika 2:13). Nézzünk meg négy dolgot, amit mindig szem előtt kell tartanod a Bibliáddal kapcsolatban:

1) Tekintélyt parancsol. „Ekkor rémület fogta el mindnyájukat, és így szóltak egymáshoz: „Milyen beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek!” (Lukács 4:36). A sötétség erői körülöttünk kénytelenek elismerni Isten tekintélyt parancsoló Igéjét és engedelmeskedni neki. Állj hát rá!

2) Teremtő ereje van. „.. Isten szava által léteztek az egek és állt elő a föld” (2Péter 3:5 NIV). A szava egymagában elég volt ahhoz, hogy megalkossa mindazt, ami létezik. Nem kell erőlködnie vagy izzadnia, csak ki kell mondania, és meglesz. Szóld hát Isten Igéjét!

3) Hatékony. „… az én igém… nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem” (Ézsaiás 55:11). Isten minden kimondott szavának küldetése van, és garantáltan véghez is viszi azt Isten akaratának, stratégiájának és időzítésének megfelelően. Állítsd hát munkába Isten szavát!

4) Dinamikus. „… azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet” (János 6:63). Amikor úgy fogadod, mint Isten szavát, akkor ennek az életet átformáló következményei lesznek. Nem tud egyhelyben ülni és semmit sem tenni, teremtenie kell, mert „… Isten beszéde… és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek” (1Thesszalonika 2:13).

Anna bemutatásáról...

Egy hét késéssel, de teszek néhány képet... Így megnőtt a mi Annácskánk... És én egyre jobban szeretem...

Hogy állsz az adakozással?

„Adjatok, és adatik nektek…” (Lukács 6:38)

Az adakozással kapcsolatban a Biblia világosan tanít nekünk két dolgot:

1) Úgy adjunk, mint aki kapni fog! Azt mondod: „Ha többet kapok, többet fogok adni.” Dehogyis, pont fordítva! Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek… amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek” (Lukács 6:38). Az adakozásod mértéke meghatározza annak a mértékét, hogy mennyit fogsz kapni. Törd hát át a félelmed korlátait, és tedd próbára Istent, Ő nem fog csalódást okozni.

2) Többet kapunk vissza, mint amennyit adunk. Pál azt írja: „Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét” (2Korinthus 9:10). Figyeld meg: a mag (pénz) egy részét Isten eledelül (szükségeink betöltésére) adja, más részét pedig az „igazság gyümölcsének aratásaként”. Mit jelent ez? Pál elmagyarázza: „…Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad örökké” (2Korinthus 9:9). Akkor lehetünk valóban igazak, ha könyörületet tanúsítunk a megsebzettek felé, és nagylelkűen adunk azoknak, akik nem tudnak gondoskodni magukról. A Biblia azt mondja, hogy ha adunk a szegényeknek, az Úrnak adunk kölcsön, és Ő vissza fogja azt nekünk fizetni (Példabeszédek 19:17). Képzeld csak el, hogy milyen kamatot fizet Isten! Jézus elmondja nekünk: „jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel”. Nincs pénzhiány ezen a világon, Isten csupán azt akarja, hogy a pénz a megfelelő kezekbe jusson!

Egyébként pedig az adakozás nem csupán azért van, hogy az egyház növelje a bevételét, hanem azért, hogy Isten nevelje gyermekeit, hogy ezáltal munkáját véghezvigye, és ők közben áldást nyerjenek. Tehát hogy állsz az adakozással?

A nyilvántartás törölve!

„…megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.” (Kolossé 2:13-14)

Hogy tetszene, ha az összes bűnöd és hibád listája nyilvánosságra kerülne? Nem valami kellemes gondolat, igaz? Létezik egyáltalán ilyen lista? Létezik, méghozzá elég hosszú. Részletesen tartalmazza minden rossz döntésedet, a förtelmes cselekedeteket, a meg nem bocsátó hozzáállásodat, az előítéleteidet, kapzsiságodat, parázna vágyaidat, a hazugságaidat; a Biblia azt mondja, hogy Isten mindezt feljegyezte. De te még sohasem láttad ezt a listát, ugye? Nem, és senki más sem látta. Azért, mert Isten megbocsátotta minden bűnünket, és törölte az ellenünk szóló vádak jegyzőkönyvét. Jól tudjuk, hogy halál volt a fizetség a bűneinkért: „Mert Krisztus is meghalt egyszer s mindenkorra… az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket” (1Péter 3:18 NIV). Krisztus megbocsátott, és megsemmisítette a minket terhelő vádiratot.

Jézus félretette isteni palástját, és felvette a mi bűnnel szennyezett szégyenruhánkat: a szégyent, hogy meztelenül kell függenie barátai és családja előtt; a kudarc szégyenét, amikor egy ideig úgy tűnt, hogy a sátán a győztes és Jézus a vesztes; a vétkeink szégyenét, ahogy „bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk” (1Péter 2:24).

Van egyáltalán határa az Ő szeretetének? Ha van, akkor a házasságtörő Dávid sohasem találta meg. Sem Pál, a keresztényüldöző. Sem Péter, a hazug. Sem a lator a kereszten. És te sem fogod megtalálni. Amikor Jézus így kiáltott a kereszten: „Elvégeztetett”, Isten minden bűnre, amit valaha is elkövetsz, az anyaméhtől a sírig, azt írta, hogy „teljesen kifizetve”!

Kezdd a napot Istennel!

„…reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak.” (Zsoltárok 5:4)

Azt hisszük, hogy minden a mi vállunkon nyugszik, pedig nem. A világ Istené, nem a miénk. Minden nap kezdetén arra emlékeztet minket, hogy neki megvannak a maga módszerei, ő irányítja a dolgok kimenetelét, és ő törődik életünk minden apró részletével.

Az, hogy hogyan kelünk fel reggel, megadja az egész napunk alaphangját, ezért próbáld ki a következőt: holnap reggel az legyen az első, hogy néhány percet egyedül töltesz Istennel. Ne akard, hogy egy egész óra hosszat tartson, kezdd csupán öt perccel! Gondold át a napi terveidet! Ha van naptárad, nézd át Jézussal! Ahogy végigmész rajta, lesz majd néhány dolog, ami miatt aggódsz. Csak add át azokat Neki! Lehet, hogy felfigyelsz egy megbeszélésre vagy egy bizonyos problémára, ami nyugtalanít. Kérj Tőle bölcsességet! Ha nem ad azonnali választ, vedd észre, hogy ez azért van, mert azt akarja, hogy bízz benne. Valami jobbat tartogat a számodra; valami olyat, amiről eddig álmodni sem mertél. Olyan sokan kezdjük a napot aggódva, nyugtalanul, kapkodva, félve vagy rohanva. De nem kell így tennünk. A napunk így is, úgy is elkezdődik, akkor miért ne kezdenénk Jézussal? Van ennél jobb ajánlatod? Mindenképpen lesz egy első gondolatunk, első szavunk; akkor miért ne engednénk, hogy ez Istené legyen, aki elől minden aggodalmunk eltűnik? Ezt meg tudjuk tenni. Tényleg meg tudjuk tenni. Kezdhetjük a napunkat Istennel.

Szánj rá egy percet, és gondolkodj el ezen az igén: „Elégíts meg minket reggel a te el nem múló szereteteddel, hogy öröméneket énekelhessünk, és örvendezhessünk életünk minden napján!” (Zsoltárok 90:14 NIV).

Mátyást műtik hamarosan...

A mai nap folyamán Mátyás édesanyja szólt, hogy ABIV-es vérre lenne szükség Mátyásnak. És hála legyen az Úrnak, hogy lett elegendő véradó.

Hamarosan, Március 15-én, műtik Mátyást Bécsben! Szeretnélek arra hívni benneteket, hogy fogjunk össze és álljunk azon a napon együtt az Úr elé imában és böjtben! Már tudok olyan személyt, aki csatlakozik. Nem kell velem senki tudassa, de aki teheti, az vállalja ezt, és továbbíthatjátok mások felé is ezt a kérést!

3 évvel ezelőtt egy hasonló kérés járta be az országot Joó Erika műtéte kapcsán. Akkor az Úr meghallgatta az imákat, és csodát tett, meggyógyította őt. Nekem ez egy megerősítés, hogy merjünk kérni nagy dolgokat az Úrtól. 

Kérjük együtt, egységben az Úrtól Mátyás gyógyulásást, a műtét sikerét, és azt, hogy a lábát lehessen megmenteni!

A kis dolgok fontossága

„… aki bőven vet, bőven is arat.” (2Korinthus 9:6)

Jártál már úgy, hogy étterembe mentél valakivel, akinek 8 fontot [kb. 2400 Ft] kellett fizetnie az ételért, és láttad, ahogy a borravaló miatt vacillál? A visszajáró 2 font lenne, és tudja, hogy ha csak 1 font borravalót ad, akkor fukarnak tűnhet. Tehát odaadja a 2 fontot? Soha az életben! Az túl sok lenne. Ehelyett tíz percet elveszteget arra, hogy fel tudja váltatni azt a második fontot és így 1,5 font borravalót tudjon adni, megspórolva magának 50 pennyt, ahelyett, hogy nagylelkűen vetne, és egy kicsivel többet adna. Mi lett volna, ha odaadja a 2 fontot? Jó napot szerzett volna a pincérnek vagy pincérnőnek. 50 penny nem túl nagy összeg, de az üzenet, amit hordoz, egy egész világot jelenthet valakinek. Azt mondja: „Köszönöm, jó munkát végeztél, értékellek és nagyra becsüllek téged”. Lehet, hogy az üzenet elvész, lehet, hogy a felszolgáló csak besöpri a borravalót számlálatlanul, de te, aki bőven vetettél, bőven is fogsz aratni. Micsoda lehetőség! Növelhetjük mások örömét, és áldást vonhatunk magunkra némi aprópénzzel. És ez csak egy kis példa a sokféle módra, ahogy a kis dolgok, amiket teszünk, meglepően nagy utóhatást váltanak ki. Apró figyelmességek meghatározhatják az egész napunk hangulatát. Megtenni a második mérföldet – legyen az egy kicsit nagyobb borravaló, egy váratlan dicséret vagy ajándék, vagy épp csak annyi, hogy megfogod az ajtót valakinek – nagyon kevésbe kerül, de nagyon sokat hoz számodra. És még egy gondolat: lehet, hogy hegyeket mozgató hitünk van, megértjük és el tudjuk magyarázni a Biblia legmélyebb tanításait is, és a megélt vallásosságból a legjobb jegyeink vannak, de Isten Igéje azt mondja, hogy szeretet nélkül „semmi vagyok”. (1Korinthus 13:2)

Minden kedves női olvasómnak!

Boldog Nőknapját kívánok!

Miért van szükséged a gyülekezetre?

„… a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test…” (1Korinthus 12:12)

Van egy csodálatos történet Jimmy Durantéról, a szórakoztatóipar egyik igazán nagyszerű egyéniségéről. Felkérték, hogy készítsen egy műsort második világháborús veteránok részére. Azt válaszolta, hogy nagyon elfoglalt, de ha nem bánják, hogy csak egy rövid monológot mond el, és utána rögtön el kell mennie a következő programjára, akkor vállalja a fellépést. Elfogadták. Miután azonban felment a színpadra, és elmondta a rövid monológját, csak maradt tovább. Eltelt 15, 20, 30 perc is, és ő még mindig ott állt. Végül még egyszer utoljára meghajolt, és távozott. A színfalak mögött valaki megállította, és megkérdezte: „Úgy tudtam, hogy indulnia kell pár perccel a fellépés után. Mi történt?” Jimmy így válaszolt: „Maga is láthatja, ha egy pillantást vet az első sorra.” Két olyan veterán ült ott, akik egyaránt elvesztették egyik karjukat a háborúban. Egyikük a jobb karját vesztette el, a másik a balt. Együtt mégis tudtak tapsolni, és pontosan ezt tették, hangosan és jókedvűen.

Ez egy jó kép arra, hogy mi történik a gyülekezetben: „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is”. De ahhoz, hogy élvezni tudd ennek az áldásait, el kell menned a gyülekezetbe, és ha ott vagy, ki kell nyújtanod a kezed mások felé, hogy megismerhesd őket, és téged is megismerjenek, hogy erősíts másokat, és te is megerősödj. Ha csak ülsz a padban, és a fejeket látod hátulról, az nem elég. A melletted ülő éppen azt látja jól, ami neked kiesik a látóteredből. Szükséged van tehát a tanácsára, a helyreigazítására és a vigasztalására, és neki is a tiédre. Ha ez megvalósul, akkor úgy működik a gyülekezet, ahogy működnie kell.

Szabályok vagy kapcsolat?

„Nem mintha… a magunk erejéből volnánk alkalmasak” (2Korinthus 3:5)

Volt már olyan, hogy megfigyeltél valakit, aki kutyát sétáltatott pórázon, és a kutya nem akart oda menni, ahová a gazdája? A gazdi folyton a pórázt rángatta, ide-oda vonszolva a kutyát, és ilyeneket mondogatva: „hagyd abba!” és „gyere vissza ide!”. Sokan így élünk. A „törvény pórázán” vagyunk tartva. Az életünk abból áll, hogy „hagyd abba!”, „gyere ide!”, „ne csináld azt!”. Csak éppen a nyelvezet más: „Olvasd a Bibliád!”, „Imádkozz!”, „Járj gyülekezetbe!”, „Fizess tizedet!”, „Tegyél bizonyságot!” Nos, valóban ezeket kellene tennünk, de Istennek nem az volt a terve, hogy ezeket pórázon rángatva tegyük. Micsoda különbség, ha olyan kutyát látsz, akinek a gazdájával szoros kapcsolata van! Az ilyen kutyának nincs szüksége pórázra a sétához. A gazdája csak kimond egy szót, és a kutya reagál. Nem mintha kutyákhoz hasonlítanánk magunkat, nem, hanem a teljesítményen alapuló kereszténységet hasonlítjuk össze a kapcsolaton alapuló keresztény élettel. Nagy a különbség!

Pál azt írja: „Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk az Istentől van. Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.” Amikor Isten megváltott, a törvényét a szívedbe és az elmédbe véste (Zsidók 10:16). Ez azt jelenti, hogy Ő belülről akar kapcsolatban lenni veled. Nem kellene, hogy szükséged legyen egy külső szabályrendszerre, hogy „helyes irányban tartson”, mert magadévá tetted Isten Igéjét, és szívből vágysz arra, hogy engedelmeskedj Neki és a tetszésére élj.

Az adakozás öröme (2)

„Ki-ki az ő képessége szerint adjon…” (5Mózes 16:17 Károli)

A Schindler listája című Oscar-díjas film arról szól, hogy egy ember igyekszik a lehető legtöbbet kihozni egy kétségbeejtő helyzetből. Egy németországi lőszergyár igazgatójaként Schindler úgy dönt, hogy életmentésre használja fel a pozícióját. Úgy tud megmenteni elítélt zsidókat a gázkamrától, hogy alkalmazza őket a gyárában. De a megtartásuk költséges. Apránként felszámolja személyes tulajdonát azért, hogy a gyárat fenntartsa. A történet végén a nácik veszítenek. Schindler erőfeszítéseinek a jelentősége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor a halottakat összeszámolják, és az élők visszatámolyognak a szabadságba. Az egyik jelenetben, a vasúti vágányok mellett térdelve, melyeken ezreket vittek a halálba, Oskar Schindler döbbenetes felismerést tesz: még néhány életet megmenthetett volna. Rátör a megbánás, sír amiatt, hogy még mindig maradt egy kevés vagyona. Ha tudta volna, hogy a háború mikor ér véget, többet tett volna. De már túl késő. Oskar Schindler hős. Több életet mentett meg a II. világháború idején, mint bárki más. De érdekes módon csak arra tudott gondolni, amit nem tett meg. Azt kívánta, bárcsak többet tett volna.

Hatalmas leckét tanulhatunk meg az adakozásról ettől az embertől. Mert hozzá hasonlóan még a jókedvvel adakozók is úgy fognak visszatekinteni az életükre, hogy azt fogják kívánni, bárcsak többet tettek volna. Ami pedig azokat illeti, akik egyáltalán nem adtak soha, vagy kevesebbet adtak, mint amire lehetőségük volt – képzeljük csak el, mit fognak gondolni, amikor majd Isten előtt állnak a végső elszámoláskor, és számot kell adniuk arról, hogyan kezelték pénzügyeiket – és a szerint lesznek jutalmazva!

Az adakozás öröme (1)

„Ki-ki az ő képessége szerint adjon…” (5Mózes 16:17 Károli)

A Bibliában több mint kétezer ige szól a pénzről és az adakozásról. Íme kettő közülük: a) „Ki-ki az ő képessége szerint adjon, az Úrnak, a te Istenednek áldása szerint, amelyet ád néked” (5Mózes 16:17 Károli). b) „Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Korinthus 9:7). Hadd álljon itt két olyan történet is az adakozás öröméről, amelyeken érdemes elgondolkodni:

1) A nyolcvanhét éves Oseola McCarty egész életében egyetlen dolgot csinált: mosott. Most erről híres. Évtizedeken át ötven centet kapott minden adag mosásért a Mississippi állambeli Hattiesburg jómódú családjaitól, akik a kézi mosást jobbnak tartották a mosógépnél. Oseola a keresetéből minden héten egy keveset takarékba tett. Amikor végül nyugdíjba ment, megkérdezte a bankban, hogy mennyi pénze van. „250.000 dollár”, felelték. Az idős hölgy teljesen megdöbbent. „Ez sokkal több, mint amennyit fel tudnék használni” – magyarázta. Így ez a szégyenlős, világéletében egyedülálló mosónő 150.000 dollárt adományozott a Southern Mississippi Egyetemnek afro-amerikai fiatalok továbbtanulásának a támogatására. „Nagyobb áldás adni, mint kapni” – mondta a riportereknek. „Én kipróbáltam.”

2) Don McCullough, a San Francisco Seminary (teológia) igazgatója mondja el a következőt: „A skót presbiteriánusok gyülekezeteket alapítottak Ghánában több mint száz évvel ezelőtt. Az istentiszteleteik még most is hasonlítanak a hivatalos skót presbiteriánus istentiszteletekre, de mostanában teret adnak a hagyományos afrikai megnyilvánulásoknak is. Az emberek most már táncolnak az adakozás ideje alatt. Szól a zene, és mindenki örömmel végigtáncol a folyosón a perselyig. A misszionárius szerint, aki mindezt elmondta nekem, az adakozás az egyetlen olyan része az istentiszteletnek, amikor az emberek mosolyognak. Kétségtelen, hogy Isten is mosolyog!”

Ismerd fel, hogy minek van itt az ideje!

„…hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő!” (2Timóteus 4:2)

Életünket időszakokban éljük, és minden időszaknak van kezdete és vége. Úgyhogy a változatosság a hosszú élet titka. Ha ezt nem érted meg, akkor az életed céltalanná válhat, mert amikor az egyik időszak véget ér, nem marad semmid, amit átvihetsz magaddal a következőbe. Ezért alkalmazzák a földművelők a vetésforgót. Búzát vetnek a földbe az egyik területen, és miután learatták, felszántják a földet, és pihenni hagyják. Ezalatt egy másik darab földön burgunyát termelnek, majd azzal a földdarabbal is ugyanúgy bánnak. Tavasszal aztán megcserélik a dolgok rendjét, és ahol azelőtt búzát vetettek, most burgonyát fognak vetni, és így tovább.

Amikor Pál azt mondta Timóteusnak: „légy készen alkalmas és alkalmatlan időben is”, ezzel arra bátorította, hogy szélesítse ki a lelki horizontját. Timóteusnak azt kellett megértenie, hogy van, amikor helyreigazítani kell az embereket, és van, amikor vigasztalni kell őket (2Timóteus 4:2-5). Az időzítés nagyon fontos. A zsoltáríró az áldott embert olyan fához hasonlítja, „amely idejében megtermi gyümölcsét” (Zsoltárok 1:3). A sikerhez fel kell ismerned, hogy minek van itt az ideje!

És azt is meg kell értened, hogy Istent jobban érdekli az, hogy milyen mélyre hatolnak a gyökereid, mint az, hogy milyen magasra nyúlnak az ágaid. Neki többet számít a minőség, mint a mennyiség. Isten „gondoskodik a minőségről, mielőtt rákerülne a márkajelzés”. Ezért van az, hogy a küzdelmeidet felhasználja az olyan talaj (és lélek) kimunkálására, amilyen a jó gyümölcs terméséhez szükséges. És még valami: Időről időre megenged viharokat, hogy elfújja azokat az embereket és dolgokat, melyek akadályozzák terméshozó munkáját benned.

Éjjeli látás (3)

„…mindnyájan, akik tüzet szítotok, gyújtónyilakat gyártotok, saját tüzetek lángjába kerültök… kínok közé kell jutnotok!” (Ézsaiás 50:11)

Amikor Istentől rendelt a sötétség, amit megtapasztalsz, ne próbálj saját világosságot gyújtani: „…mindnyájan, akik tüzet szítotok, gyújtónyilakat gyártotok, saját tüzetek lángjába kerültök… kínok közé kell jutnotok!” Ábrahám úgy döntött, hogy saját tüzet gyújt, amikor Isten utódra vonatkozó ígérete nem valósult meg elég gyorsan. A várakozásba belefáradva úgy döntött, hogy kézbe veszi a dolgot, így nemzette Izmáelt, és ebből generációkon átívelő problémák lettek. Isten megígérte, hogy megszabadítja Izráelt, de Mózes nekilátott a maga módján intézkedni. Ez oda vezetett, hogy megölt egy egyiptomi rabszolga-felügyelőt, és a következő negyven évet a pusztában töltötte (2Mózes 2:11-15). Péter azt ígérte, hogy követi Jézust akár a börtönbe vagy a halálba is (Lukács 22:33), de mivel nem várta meg, míg utasítást kap, levágta egy ártatlan ember fülét.

Ha Isten tervének megfelelően vagy sötétségben, akkor nem kell félned, Isten át fog vinni rajta. Miért vagyunk ebben olyan biztosak? Mert a Biblia nagyszerű ígéreteket ad nekünk: „Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre…” (Zsoltárok 112:4), és „…Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Az a negyven nap, amit Mózes a hegyen töltött egyedül, Illésnek a Hóreb-hegyen töltött ideje, vagy azok az évek, melyeket Pál az arab sivatagban töltött, nem kárba veszett tapasztalatok voltak, hanem Isten tervének részei. Jézus azt mondta: „Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el…” (Máté 10:27). Figyelj meg két dolgot ebben az igében:

1) A legnehezebb pillanataidban adja Isten a legjobb meglátásokat.

2) Az emberek meg fognak hallgatni, mert „kiérdemelted, hogy beszélhess”. Tehát maradj nyugton, és hagyd, hogy Isten olyan dolgokra tanítson, amiket csak a sötétben lehet megtanulni.