Liliom...

Légy felépítő! (2)

„…erősítsd és bátorítsd őt…” (5Mózes 3:28)

Isten tudta, hogy Józsuénak minden segítségre szüksége lesz, amit csak megkaphat, ahhoz, hogy az izráelitákat az Ígéret Földjére vezesse. Ezért mondta a mentorának, Mózesnek: „…bátorítsd őt, és erősítsd őt, mert ő megy át e nép előtt, és ő teszi őket örököseivé annak a földnek…” (5Mózes 3:28 Károli). Isten tudta, hogy Mózes a legmegfelelőbb ember arra, hogy erősítse és bátorítsa Józsuét, mert ő már átélt szorongatott helyzeteket és „emberek miatti problémákat” a Vörös tengernél, aztán a pusztában is, amikor Izráel zúgolódott Isten ellen és ellene. Mindenkinek szüksége van biztatásra, neked is! Szükséged van másokra, hogy felvidítsanak, amikor a kudarcok és a körülmények összezúznak. Johann Wolfgang von Goethe, a német költő mondta: „A helyreigazítás sokat ér, de a biztatás még többet”. Ez újjáéleszti a lelked, és olyan töltetet ad, amivel tovább tudsz menni. Egy ismert lelkipásztor írta: „Semmi sem tud jobban felemelni, mint egy baráttól vagy egy szerettemtől kapott biztatás. Ez az oxigén a lélek számára. Ha két mérföldet kell futnod, akkor bizonyára szükséged van arra, hogy megállj és lélegzethez juss, mielőtt további kettőt lefutsz. Mielőtt nagy fába vágná a fejszét, vagy belefáradna a napi rutinba, az embernek szüksége van arra, hogy megálljon és néhány biztató szót kapjon, mielőtt hozzáfog az előtte álló munkához. Légy tehát oxigénné a körülötted lévők számára! Erősítsd őket, hogy kitartsanak a Mennyek Országáért! Bátorítsd őket azzal, hogy Isten azt ígérte, mindenben javukat munkálja!” Most állj meg, és gondolj valakire, akinek jól jönne egy kis biztatás, és még mielőtt véget ér a nap, tekintsd feladatodnak, hogy eléred őt! „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják!” (Róma 14:19)

Ma ezt festettem...

Légy felépítő! (1)

„Ne tagadd meg a jótéteményt azoktól, akiket illet…” (Példabeszédek 3:27)

Az 1920-as években a Chisholmok voltak az amerikai felső tízezer megtestesítői. Evelina 45 éve dolgozott náluk házvezetőnőként, és amikor az unokahúgáról kiderült, hogy tehetséges, a szárnyaik alá vették. A lány gyönyörűen énekelt és Mrs. Chisholm, aki képzett zenész volt, megkérdezte, hogy nem szeretne-e énekesnő lenni. A lány teljesen fellelkesedett! A legnagyobb becsben tartott tulajdona híres operaénekesek lemezfelvételei voltak, és ha a rádióban a Metropolitan Operát közvetítették, az mindig elbűvölte. Aznap megtette az első lépést álma megvalósulása felé, és Chisholmék vendégei csodálták a lányt, aki a klasszikusokat korát meghaladó tehetséggel és átéléssel énekelte. Elizabeth Chisholm továbbra is támogatta a lány tanulmányait, és a Julliardra küldte továbbtanulni. Végül a világ megismerhette Leontyne Price-nak, a Metropolitan Opera csillagának csodálatos tehetségét. A Biblia azt mondja: „Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!” A bibliamagyarázó William Barclay azt mondta: „Az egyik legnagyobb emberi kötelességünk a biztatás kötelessége”. Krisztus követőjeként azt a parancsot kaptad, hogy építs másokat azáltal, hogy kihangsúlyozod azt, ami jó bennük, ahelyett, hogy felnagyítanád azt, ami rossz; hogy különleges emberként tekintesz rájuk, és nem sztereotípiaként; hogy tiszteled őket, és nem gúnyolod; hogy megbocsátasz, és nem megszégyenítesz; hogy a feltétlen szeretet példáját adod, és nem a feltételekhez kötött szeretetét; hogy a növekedés minden egyes lépését megdicséred, és nem azt mondod: „te sohasem fogsz megváltozni”; hogy meglátod bennük az Istentől kapott lehetőségeiket, és nem problémáknak látod őket, amivel valahogy boldogulni kell. Rajta, vedd elő a teológiádat a fiókból és ültesd át a gyakorlatba! Ma légy építő!

Orgona ága...

Orgonát festettem Ibolyának... és küldöm nektek is...

Enjoy it! :)

Isten ki fogja hozni belőle!

„…Isten terve jóra fordította azt…” (1Mózes 50:20)

A második világháború előtt Josefina Guerrero Manila híres szépsége volt, fiatal, életvidám és egy gazdag orvostanhallgató felesége. Aztán 1941-ben kiderült, hogy leprás. Azonnal elkezdték a kezelését, de amikor Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, minden leprakórházat kiürítettek. Betegsége ellenére Joey csatlakozott a földalatti mozgalomhoz, élelmiszert, ruhákat, gyógyszert csempészett és üzeneteket közvetített a hadifoglyoknak. Feltérképezte a vízparti erődítményeket és a légelhárító ütegek helyzetét. Amikor a gerillák felfedeztek egy újonnan telepített aknamezőt éppen ott, ahol a 37. hadosztály partraszállása volt tervezve, megkérték őt, hogy juttasson át egy üzenetet. A saját életével alig gondolva vánszorgott végig sokmérföldnyi ellenséges területen a hátára rögzített térképpel, míg biztonságban kézbesítette azt. Bátorsága miatt sok veszélyes akciót sikerült véghezvinni és az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma kitüntette őt a Szabadság Érdemrend ezüstpálmájával számtalan amerikai élet megmentéséért. Csodálatos módon Joey-t soha nem kapták el. Valójában a japán katonák rettegtek a Manila utcáin botorkáló rongyos kicsi asszonytól. És még amikor megállították is, akkor sem tartóztatták fel sokáig, mikor felismerték, hogy a pólyák és kötések előrehaladott leprát jelző sebeket takarnak. Müller György mondta: „Ezer megpróbáltatás közül nem csupán ötszáz szolgál javunkra, hanem kilencszázkilencvenkilenc plusz egy!” Amikor a Biblia azt mondja: „Isten úgy tervezte, hogy jó jöjjön ki belőle” (1Mózes 50:20 NKJV), ez azt jelenti, hogy semmilyen katasztrófa, betegség vagy késedelem nem tartja Őt vissza attól, hogy mindezt valami értékessé változtassa. Ha megérted, hogy Isten megbocsátja a múltadat, tudod, ismeri a jelened, és terve van a jövődre vonatkozóan, ez lehetővé teszi, hogy biztonságban járj, tudva, hogy semmi sem történhet veled, ami az Ő kegyelmének és szabadításának hatókörén kívül esne.

Keresem....

Mint sűrűben bolyongó,

kiutat nem találó,

eszméletlen eszmélet,

nehéz-nehéz kérdések...

vajon választ kapok...

Lelek?!

(2010. április 27.)

Az ima, melyre Isten válaszol

„…jajgatásuk feljutott Istenhez.” (2Mózes 2:23)

Akkor, amikor az izráeliták azt gondolták, hogy az élet ennél már nem lehet rosszabb, rosszabb lett! A fáraó megvonta tőlük a vályogkészítéshez való szalmát, de elrendelte, hogy ugyanazt a mennyiségű téglát kell előállítaniuk naponta. Ezen a ponton három dolog történt: 1) „…Izráel fiai pedig sóhajtoztak a szolgaság miatt…” (23. vers). Ezt tesszük akkor, amikor annyira rosszul érezzük magunkat, hogy azt a szavak már nem tudják kifejezni. Ilyenkor nyögdécselünk és panaszkodunk, először csak magunkban, azután bárkinek, aki meghallgat, enyhülést keresve azáltal, hogy kiadjuk magunkból frusztrációnkat. De a tartós segítséghez többre van szükség annál, hogy magunkban vagy másokhoz beszélünk. Ezért ők is megemelték a hangerőt, és: 2) „…kiáltottak…” Isten látta, ahogy nap mint nap összeszorított foggal és kifehéredett ujjpercekkel dolgoznak. De amíg mindenki máshoz beszéltek, csak Hozzá nem, semmi sem változott. Dávid kijelentette: „Szeretem az Urat, mert meghallgatja könyörgésem szavát. Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.” (Zsoltárok 116:1-2). Panaszkodás helyett imádkozz! Imádkozz, hogy Istennek legyen mire válaszolni, és válaszolni fog! „Miért hallgatna Isten olyasvalakire mint én?” – kérdezed. Mert: 3) „…visszaemlékezett Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek” (2Mózes 2:24-25). Isten válaszolt az imádságukra az atyáikkal kötött szövetség miatt. Figyelt rájuk, mert Ábrahám gyermekei voltak. Az „ő számlájára” kapták meg. Te is megkapod! „Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efézus 4:32). Isten kegyelme és jóindulata ma a tiéd, mert Krisztushoz tartozol. „…amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek… kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen” (János 16:23-24). Ugye milyen jó?

A Kis Herceg-ből... Mert ma ilyen napom volt...

Akkor jelent meg a róka.

- Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.
A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.
- Egy másik bolygón?
- Igen.
- Vannak azon a bolygón vadászok?
- Nincsenek.
- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?
- Nincsenek.
- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...

  Másnap visszajött a kis herceg.

- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Even in the valley God is good...

High upon the mountian the sun is shining bright
My heart is filled with gladness
here above the cares of life
but ive just come through the valley of trouble fear and pain
it was there i came to know my God
enought to stand and say...

Even in the valley God is good
even in the valley he is faithful and true
he carries his children through
like he said he would
even in the valley God is good

This road of life has lead you
to a valley of defeat
you wonder if the father
has heard your desperate plea
there is hope in that rugged place
where tears of sorrow dwell
cant you hear him gently whispering
im here and all is well

even in the valley God is good
even in the valley he is faithful and true
he carries his children through
like he siad he would
even in the valley God is good

Even in the valley God is good
even in the valley he is faithful and true
he carries his children through
like he said he would
even in the valley God is so good
God is so good
he carries his children through like he said he would even in the valley God is good

Tanulj meg pihenni!

„…és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után.” (1Mózes 2:2)

Állandóan fáradt vagy? Még alvás után is? Újra meg újra elmész az orvoshoz, de nem talál nálad semmi problémát? Lehet, hogy éppen a kiégés tüneteit érzékeled. Hosszan tartó agyonhajszolt időszakok kimerültséget, kialvatlanságot és stresszt okozhatnak. A kiégés jele az is, ha minden ok nélkül sírni kezdesz, ha könnyen indulatba jössz, bizonytalan, negatív, túlérzékeny, depressziós vagy, kritizálsz másokat és megsértődsz mások áldásai miatt. Felismered ezek közül valamelyiket magadban? Az egyik oka annak, hogy Isten megalkotta a „sabbat”-ot az, hogy megőrizzen minket a kiégéstől. A nyugalomnap törvénye egyszerűen annyit mond, hogy dolgozhatunk hat napon át, de a hetedik napon szükségünk van a pihenésre; és arra is, hogy az időnket Isten dicsőítésére fordítsuk, közösséget gyakorolva az ő népével. Még Isten is megpihent hat napi munka után. Nos, mivel Isten nem fárad el, nyilvánvalóan azért tette, hogy példát adjon nekünk, amit követnünk kell. Az ószövetségi időkben a földnek is pihennie kellett hat év után. A hetedik évben nem volt szabad vetni és aratni (2Mózes 23:10-12). Ez alatt az idő alatt minden regenerálódott és felkészült a jövőbeli terméshozásra. Azzal érvelünk, hogy nem engedhetjük meg magunknak a pihenésre fordított időt. Az igazság az, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne pihenjünk! Azt mondod: „De akkor soha nem jutok a munkám végére!” Ezek szerint túl elfoglalt vagy, és valaminek meg kell változnia az életedben. Ha túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy engedelmeskedj Isten parancsainak, és hogy kövesd a példáját, akkor ennek meg fogod fizetni az árát. Amit vetettél, azt fogod aratni. Ha folytonos stresszt vetsz, anélkül, hogy pihenéssel kiegyensúlyoznád, akkor ennek a következményeit fogod aratni a szervezetedben, a gondolkodásodban, az érzelmeidben, az egészségedben és a kapcsolataidban. Tehát rendezd újra a fontossági sorrendet és tanulj meg pihenni!

Nyerd meg gyermekedet Krisztusnak!

„Fiaid [és lányaid] mind az Úr tanítványai lesznek...” (Ézsaiás 54:13)

Az 1800-as évek elején Johann Pestalozzi svájci pedagógus a következőket írta: „A legjobb módja annak, hogy egy gyermek Istenről tanuljon az, ha ismer egy igazi keresztényt. A legjobb módja annak, hogy felfedezze az ima erejét, ha imádkozó szülőkkel él.” Tudtad, hogy statisztikák szerint az így felnőtt gyerekek 85%-ának erős személyes Krisztusba vetett hite alakul ki még tizenhárom éves kora előtt? És ezen a ponton felvetődik néhány kérdés, mint például: a) „Felelős vagyok-e a gyermekem döntéseiért?” Végeredményben nem, de potenciálisan igen! Ha meg akarod határozni a családod lelki egészségét, először vizsgáld meg a saját szívedet, látásodat, hallásodat és étvágyadat! b) „De az én gyerekeim már felnőttek. Nincs már túl késő?” Nem. Isten neve az, hogy: „Megmentő”. Ő tud adni neked még egy lehetőséget. Térj meg, és kötelezd el magad Krisztusnak így a kudarcok generációkon át öröklődő sorozata megtörik, és Isten belép a képbe. c) „De mi van akkor, ha félek gyermeket hozni erre a gonosz világra?” Éppen ez a lényeg: a világosság gyermekei azok, akik visszaszorítják a sötétséget! Ahelyett, hogy félelem vagy önzés irányítaná a reakcióidat, nyerd meg a családodat Krisztusnak és használd őket arra, hogy hass az egész világra! „Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.” (Zsidókhoz írt levél 11:7). d) „De hogyan versenyezhetek a körülöttünk lévő negatív befolyással?” Minden tanulmány azt erősíti meg, hogy te, a szülő bírsz legnagyobb befolyással – nagyobbal, mint a barátok, az iskola vagy a média – a gyermeked jellemének és irányultságának meghatározásában.

Siker a munkában (6)

„Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29)

Semmi sem járul hozzá jobban a sikerhez, mint a szakértelem. A szakértő dolgozók kitűnnek a tanulásban, a gyakorlottságban és a kemény munkában. A második legjobb nekik nem elfogadható. Az ilyen emberek „mindig keresettek… nem szorulnak háttérbe” (Példabeszédek 22:29 TM). A szakértelem nem örökölhető, meg kell dolgoznod érte. Fent kell maradnod éjszaka, tágítanod kell a határaidat és elutasítani a „megállapodottságot”. Figyelj meg egy szakértő mesterembert; nagyrabecsülésed nőni fog, ahogy látod, hogy odafigyel a részletekre, nem csapja össze a dolgokat, türelmes, teljesen a munkának szenteli magát, és büszke alkotására. Az ügyes mester bizalmat és tiszteletet ébreszt. Nincs jobb mód arra, hogy az igazi kereszténységet gyakorlatban bemutassuk, mint az, ha hozzáértően végezzük a munkánkat. Ha egy hozzáértő ember beszél, az emberek odafigyelnek. Ha kételkedsz ebben, próbálj meg a hitedről beszélni azoknak, akik téged tisztességtelennek, selejtesnek és hanyagnak látnak. Jobb, ha csendben maradsz, míg ki nem érdemled annak a jogát, hogy meghallgassanak! Bármilyen munkakörben is dolgoztok „…mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kolossé 3:17). Magasra kellene tennünk a lécet, mivel mi Krisztust képviseljük. A munkánk mércéjévé a kiválóságot kellene állítanunk. Így a munkáltatók és ügyfelek, akik tudják, hogy mi Krisztus követői vagyunk, biztosak lehetnek benne, hogy a legjobbat fogják kapni tőlünk. A hozzáértő dolgozó nem veszíthet, mert Isten megígéri, hogy munkájuk mindenképpen fel fogja kelteni azoknak az embereknek a figyelmét, akik előléptetik és megjutalmazzák őket. „Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29). Lehet, hogy a létra legalján kezdik, de rendeltetésük egy sokkal magasabban lévő létrafok.

Siker a munkában (5)

„…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.” (Példabeszédek 27:18)

Egy másik bibliai jellemvonás ami a siker eléréséhez szükséges, a körültekintő törődés. Erre akkor is szükség van, ha tábornok vagy, és akkor is, ha csak egy egyszerű közlegény; ha te vagy a vállalat vezetője, vagy ha az éjszakás gondnok. A jellem nem függ az osztály-öntudattól. Nem várhatod el a tiszteletet, naponta ki kell érdemelned. Ha vezető pozícióban vagy, a Biblia azt mondja: „Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” (Példabeszédek 27:23). A jó munkaadók és főnökök fontosnak tartják, hogy ismerjék alkalmazottaik szükségeit, erősségeit, gyengeségeit, a bennük rejlő lehetőségeket és azt, hogy mivel lehet ösztönözni őket. Ennek eredményeképpen az alkalmazottak kevesebbszer mennek táppénzre, a munkamorál javul, a minőség és a termelés magasra szárnyal. Nem mindig a fizetésemelés a legjobb motivátor. Néha a körültekintő törődés, a megértés, az érdeklődés és a figyelem sokkal hatékonyabb ösztönző erő. A régi „majd jól …-be rúgjuk őket” filozófia holtbiztos módszer arra, hogy sértődést és aknamunkát eredményezzen. A tisztelet és a törődés együttműködésre hív, szövetségesekké és nem ellenfelekké tesz, és mindenkiből a legjobbat hozza ki. Ha alkalmazott vagy, Isten ezt ígéri: „…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik”. Nem jó dolog a főnököt szidni, még akkor sem, ha a munkatársaid erre biztatnak. Végül a körülötted lévők nem fognak bízni benned, mert tudják, hogy egy bizonyos ponton velük is ugyanezt tennéd. Mondj jókat a főnöködről, tiszteld és rendeld alá magad a tekintélyének (Róma 13:1-7). Ha erre nem vagy képes, akkor ne mondj semmit és keress egy másik állást; különben azt fogják mondani, hogy áskálódsz ellenük. A tálentumokról szóló példázatban Jézus azt mondta, hogy azok, akik jól bántak a főnökük befektetésével, gazdag jutalmat kaptak. Igen, Isten meg fog jutalmazni azért, ha még egy nehéz természetű főnököt is tisztelsz.

Siker a munkában (4)

„…a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)

Ha sikert akarsz elérni a munkádban, íme egy jellemvonás, amit ki kell fejlesztened: a szorgalom. Amikor megkérdezik tőlük: „Mi a legnagyobb kihívás az ön számára?”, a munkáltatók általában ezt felelik: „Megtalálni és megtartani a jó embereket.” Ezen múlik minden üzlet. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” A szorgalom önfegyelmet, motivációt, állandó készültséget, megbízhatóságot kíván, és az is vele jár, hogy végigcsináljuk, amit elkezdtünk. A Biblia azt mondja: „drága kincs… a szorgalom” (Példabeszédek 12:27), mert annyira nehéz rátalálni. A szorgalmas dolgozók érnek annyit a munkaadónak, hogy jól fizesse őket: „A szorgalmas tervei hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21:5). Isten rendjében a főnök profitál általad és te is profitálsz általa. A szorgalmas embereknek valóban az a tervük, hogy hasznos alkalmazottak legyenek. Akarod, hogy jól menjen a dolgod? Tegyél azért, hogy jól menjen a munkaadódnak! A szorgalmas dolgozók ezt örömnek tartják, a lusta alkalmazottak zokon veszik. A szorgalom, és nem a politika vagy a manipuláció fog előbbre juttatni. „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog” (Példabeszédek 12:24). Isten gazdaságában azt, hogy irányítasz vagy rabszolga vagy, az határozza meg, hogy kész vagy-e keményen dolgozni. A lusta alkalmazottak panaszkodnak az igazságtalan főnökre, az „átkozott rendszerre”, azokra, akik a főnököt várják és a főnökre, aki rájuk vár. Azt szeretnék, ha megkapnák azokat az előjogokat, mint mások, de nem hajlandók megdolgozni érte. „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába…” (Példabeszédek 13:4), „…mert nem akar dolgozni kezével” (Példabeszédek 21:25). „…de a szorgalmas vágya beteljesedik” (Példabeszédek 13:4 NIV). Ők mindent megkapnak: a jól végzett munkával járó elégedettséget, a becsületesség jó hírnevét, mások bizalmát, azt hogy biztonságban tudhatják az állásukat, profitot, előléptetést, és ami a legfontosabb, hogy a Mester ezt fogja mondani nekik: „Jól van, jól csináltad”.

Anna holnap lesz 3 hónapos :)

Mobil használata... érdemes elolvasni...

REGULI MINIME DE UTILIZARE A MOBILULUI

- NU VA FI FOLOSIT DREPT CEAS DESTEPTATOR;

- VA FI TINUT LA CEL PUTIN 2 M DE CAP IN TIMPUL ZILEI SI AL NOPTII ( IN LIMITA POSIBILULUI).



LUCRURILE AFISATE MAI JOS SUNT CUNOSCUTE DE MULT DE NEUROLOGI.


Saptamana aceasta (ultima din octombrie 2009) a fost sustinuta o teza de doctorat in Romania , la Clinica de Medicina Muncii din Cluj, iar concluziile au fost inspaimantatoare !
Studiul s-a facut utilizand tehnica de varf la nivel mondial, cea a determinarii chemoluminiscentei si a
lipoperoxizilor.
S-au studiat astfel efectele campurilor electromagnetice (CEM) asupra corpului uman, in special cele produse de telefonia mobila, cuptoare cu microunde, antene de telefonie mobila, retele de inalta tensiune.
TOATE PRODUC cancer, imbatranire precoce, sterilitate la
ambele sexe, nevroze, tulburari de somn, decalcifieri osoase, cresterea coagularii, cataracta, tulburari endocrine etc.

ATENTIE !!! Convorbirile pe telefonul mobil - cu cat mai lungi, cu atat mai nocive, mai ales la start, cand testez apelul, "bipul" cu telefonul la ureche.
S-a aratat cum vibratiile respective, cu telefonul la ureche, produc, la trecerea prin medii cu densitati diferite, concentrari si reflexii in anumite zone, mai ales craniene. Calota craniana functioneaza ca o antena parabolica cu concavitatea in jos, concentrand undele spre baza creierului, afectand hipofiza si tiroida si cristalinul (risc de cataracta).

Autorii studiului propun interzicerea pe orice cale a utilizarii telefoniei mobile sub varsta de 14 ani !
De asemenea, dispozitivele tip hands-free reduc semnificativ
impactul CEM asupra creierului, intrucat telefonul mobil e tinut mult mai departe de calota craniana.

Cea mai periculoasa retea este Cosmote, care genereaza impulsurile cele mai puternice, 75% din ele genereaza Zapp-ul, 33% genereaza Vodafone si Orange , iar cel mai jos e Digimobil-ul.*

Informati-va rudele si prietenii !

Dr. Mihaela Claudia Geladin

Babalátogatóban...

3 hetes lesz Viktorka, az uncsim 3.-ik gyermeke. Aranyos, szép és jó baba. Két tenyerembe elfér, olyan csep gyermek. Azt hiszem lesz kivel babázzak... :)

Áldja meg az Úr őtet, őket, az egész családot: Adriánt, Jutkát és a gyerekeket: Annát, Dórát és a kicsi Viktort!

Siker a munkában (2)

„Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” (Példabeszédek 6:6)

Ha a munkaerkölcsről van szó: „Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” A szorgalom apró óriásai értékes alapelveket tanítanak nekünk az életre. Figyelj meg három dolgot velük kapcsolatban: 1) A hangyának „nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója” (Példabeszédek 6:7). Senkinek sem kell ébresztgetnie reggel vagy hízelegni neki ahhoz, hogy mozgásra bírja. Senki sem felügyeli a munkáját és senki sem erőltet rá minőségi elvárásokat. Senkinek sem kell ellenőriznie a munkaidejét vagy meggyőződni arról, hogy pontosan kezdett, mindent beleadott egész nap, vitte a terhet és nem lépett le korábban. A hangya ön-motiváló és a saját magas elvárásai vezetik, nem szabályok és irányelvek, vagy attól való félelem, hogy kirúgják. 2) A hangya „biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor” (Példabeszédek 6:8). Amikor mindenki más a hőség miatt panaszkodik (az időjárás, a gazdaság, a politika stb. miatt), a keményen dolgozó hangya csak folytatja előkészületét a jövőre. Később, az aratás időszakában, mikor a hőmérséklet már csökken, folytatja a gyűjtést. A körülményeket figyelmen kívül hagyva dolgozik. Aztán, amikor mások a túlélésért küzdenek, ő munkája gyümölcséből lakomázik. „Figyelj és tanulj!” – ez Isten tanácsa. 3) A hangya nem bolyong vaktában, céltalanul össze-vissza valami tennivalót keresve. Pontosan tudja, hogy miért van ott, ahol, hogy hová kell mennie, hogy mit és hogyan kell csinálnia. A hangya célorientált, összpontosító, eltökélt és megállíthatatlan. Egy jó hangyának nem tudod útját állni! „Fontold meg… és okulj!” „De az én munkám zsákutca” – mondod. Amíg ebben a munkakörben vagy, végezd a munkád „jó lélekkel… mint az Úrnak…” (Kolossé 3:23). Bizonyulj jónak ott ahol vagy, és Isten majd előléptet jobb dolgokra.

Siker a munkában (1)

„Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” (Példabeszédek 18:9)
Istent érdekli az, hogy mit dolgozol; és az is érdekli, hogy hogyan végzed a munkád. Az igazság az, hogy a jövőbeni kilátásaidat a munkaerkölcsöd határozza meg. A következő néhány napban tehát nézzük meg, mit ír a Példabeszédek könyve a különböző típusú emberek munkavégzési szokásairól, annak érdekében, hogy elkerüld, vagy ha akarod, megszerezd Isten áldásait. Lustaság. „Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett… egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt… ezt az okulást szereztem: Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint az útonálló…” (Példabeszédek 24:30-34) A lustaság éppoly biztosan nélkülözést fog előidézni, mintha egy tolvaj kirabolna. A Biblia azt mondja, hogy a lusta emberek: a) halogatók. „Még egy kis alvás… összetett kézzel fekvés.” Azt mondják: „Majd holnap megcsinálom” – de a holnap sosem jön el. b) sokba kerülnek. „Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” Panaszkodnak, mindig könnyebb utakat keresnek, tönkreteszik az üzletet és sok nehézséget okoznak. c) feladják. Kiszállnak, mielőtt a munka be lenne fejezve. „A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg…” (Példabeszédek 12:27) Lelövi a szarvast, de nem nyúzza meg. Befejezetlen tervekkel van tele az élete: félig megépített konyhaszekrény, félig kifestett szoba, félig kitakarított garázs. Ismerősen hangzik? d) a kifogások mesterei. „Ezt mondja a rest: »Oroszlán van odakinn!« vagy »Megölnek az utcán!«” (Példabeszédek 22:13 NIV). Amikor az elfogadható mentségekből kifogynak, egyre nevetségesebbeket találnak ki. „A hideg miatt nem szánt a rest…” (Példabeszédek 20.4 Károli). „Dolgozni menjek ilyen időben? Azt akarod, hogy megbetegedjek?” Vagy ha jó idő van: „Túl szép ahhoz, hogy ilyenkor dolgozzak!” Bármi is a munkád, végezd lelkiismeretesen! Ne engedd, hogy a lustaság elrabolja a sikeredet!

Mi az „áthozat”?

„…olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte…” (Prédikátor 2:21)
Az üzleti nyelvben beszélünk a nettó nyereségről, ami a végső tétel az elszámolásnál. Van egy igazság, amit tudnod kell, mielőtt aláírják a halotti bizonyítványodat, megszervezik a temetésedet, és virágokat helyeznek a sírodra: ha csak magadnak élsz, és nem töltöd be életed Isten által kijelölt célját, akkor az „áthozat” nem fog felérni a befektetéssel. Salamon azt írja: „Odáig jutottam, hogy már kétségbeestem minden szerzeményem miatt… Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, tudással és rátermettséggel fáradozott, és olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte. Ez… értelmetlen… (Prédikátor 2:20-21 NIV). Vagy ahogy John Capozzi író fogalmazta: „Az a vállalatvezető, aki minden nap reggel 7-től este 7-ig dolgozik, nagyon sikeres lesz. A felesége következő férje is szeretettel fog gondolni rá.” Eljön az a nap, amikor semmit nem fog számítani mindaz, amiért küzdöttél, erőlködtél és megpróbáltál megszerezni. Az önéletrajzod és a beosztásod senkit sem fog lenyűgözni többé. Senkit sem fog érdekelni, hogy milyen ruhákat viseltél, milyen autód volt, kivéve a rokonaidat, akik azt tervezik, hogy azokat fogják viselni, és azt az autót fogják vezetni vagy eladni. Ha bölcs vagy, akkor úgy tervezed el az életből való eltávozásodat, hogy az „áthozat”-ban benne legyen ez a három dolog: a) elégedettség, ami abból ered, hogy betöltötted az Istentől kapott megbízatásodat itt a földön; b) siker, olyan, amit örökkévaló jutalommal mérnek, nem mulandóval; c) biztonság, amely abból adódik, hogy Jézus Krisztust mint Uradat és Megváltódat ismered. Csak ez az az „áthozat”, amiért érdemes élni!

Bánj bölcsen a pénzeddel!

„Izsák ezután vetett azon a földön, és százszorosát aratta abban az esztendőben…” (1Mózes 26:12)

Ha a pénzügyekről van szó, a Biblia megtanít minket arra, hogy mit kell tennünk: 1) Tegyél félre a nehezebb napokra! „Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt.” (Példabeszédek 21:20). Tanulj meg a lehetőségeidhez mérten élni és gyermekeidet is tanítsd meg erre! Ahelyett, hogy kimerítenéd a hitelkártyádat, emlékeztesd magad arra, hogy boldogan élhetsz azok nélkül a dolgok nélkül is, amiket a reklámok kínálnak. Mielőtt újabb vásárlásba kezdesz, imádkozz! Az, hogy a bankárod megadja a hitelt, még nem jelenti azt, hogy ez valóban bölcs dolog, vagy azt, hogy Isten majd hozzájárul a hitelköltségekhez. A dagály mindig felemeli a hajókat, de mindig jön apály is. József azt tanácsolta a fáraónak, hogy: „Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben… Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében…” (1Mózes 41:35-36). Élj a „József-alapelv” szerint, és takarékoskodj! 2) Vess az éhínség idején is! A Biblia azt mondja: „…aki bőven vet, bőven is arat” (2Korinthus 9:6). Azt mondod: „De most nehezen mennek a dolgaim”. Ne tarts vissza semmit attól félve, hogy neked nem marad elég. Adj Istennek egy magot, és biztos lehetsz benne, hogy Ő gondoskodik arról, hogy arathass, amikor szükséged lesz rá. Isten gondoskodásának lehetőségeit nem korlátozza a világgazdaság helyzete. Tedd azt, amit Izsák tett: „…éhínség volt az országban… Izsák ezután vetett azon a földön, és százszorosát aratta abban az esztendőben, úgy megáldotta őt az Úr” (1Mózes 26:1,12). Ki áldotta meg Izsákot? Az Úr! Amikor Isten azt mondja, hogy adj, akkor adj hitben, bízva abban, hogy a megfelelő időben, a megfelelő módon, és pontosan a megfelelő helyen kapni fogsz!

Voltam babázni...

A múlt héten Pakson voltam pár napot. Anna nő, és olyan drága. A tesómék bloggján vannak képek, én nem teszem ki ide is, aki szeretné megnézni, ITT lehetséges...

Jutalmat fogsz kapni

„…és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.” (Máté 6:4 Károli)

Dr. Tony Campolo írja: „Ismerek egy embert, aki szereti arra használni a pénzét, hogy másokon segítsen, úgy, hogy azok sohasem tudják meg, hogy ő segített. Amikor egy diákról beszéltem neki, aki lelkész szeretett volna lenni, de úgy nézett ki, hogy ki fog maradni az iskolából pénzügyi okok miatt, ez az ember felvette a kapcsolatot az iskolával és rendezte a fiú számláit. A fiú az egyik legjobb prédikátor lett a felekezetünkben. Százak jöttek Krisztushoz az ő vezetésével, ezrekre hatottak prédikációi – és sohasem jött rá, hogy ki adta a pénzt! Mindezek mögött állt egy olyan ember, akinek megvoltak a megfelelő forrásai, és benne élt az a vágy, hogy tegyen valamit, ami tovább fog élni. Meglepő számomra, hogy miért nincs több ilyen ember. Sokan tartják elrejtve a pénzüket, és amikor meghalnak, olyanokra hagyják, akiknek nincs igazán szükségük rá. Micsoda pazarlás, ha belegondolunk, hogy mekkora hatással lehetnének sokak életére!” Ha elveszítjük az adakozás lehetőségét, akkor annak lehetősége is elvész, hogy kapjunk valamit, mert „a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván”. Képzeld csak el, milyen lesz az utolsó ítélet napján, ha Atyád megmondja valakinek, akin névtelenül segítettél, hogy az te voltál. Jutalmak lesznek kiosztva olyan embereknek, akik talán már nem is emlékeznek arra, hogy tettek valamit, amiért most jutalmat kapnak. Mondjuk elintéztek egy telefonhívást, amivel valakit álláshoz juttattak, kifizették valaki számláit, bátorítottak valakit, aki épp mélyen volt, vagy egy csomag élelmiszert hagytak valakinek az ajtajában. Még ha azok, akik kaptak tőled valamit, el is feledkeznek jóságodról, Isten emlékezik, feljegyzi és megjutalmazza. Jézus azt mondta, hogy ha csupán annyit tudsz tenni, hogy valakinek egy „pohár friss vizet” adsz, jutalmat fogsz nyerni (Máté 10:42).

Tanulj úgy élni, mint Jézus!

„…tanuljatok tőlem… és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Máté 11:29)

Észrevetted már, hogy velünk ellentétben Jézus nem szenvedett a kudarctól való félelemtől? Ez azért volt így, mert őt sosem foglalkoztatta az a gondolat, hogy nem képes valamit megtenni, ami felől Atyja már biztosította, hogy képes rá. Nem félt a hiánytól sem. Bár egyszerűen élt, vállalta a felelősséget azért, hogy gondoskodjon magáról és más emberek egy csoportjáról. Hogyan csinálta? Sokat imádkozott, és összhangban volt Mennyei Atyjával. Így tehát tudta, hogyan lehet halat fogni, ha egész éjszaka nem volt kapás, hogyan lehet pénzt találni az adóra egy hal szájában, ha szüksége van rá (igen, Jézus befizette az adóját!). Nos, Isten talán nem ilyen módon lát el téged, de megígérte, hogy gondoskodni fog rólad (1Péter 5:7). Ma Jézus azt mondja neked: „Gyere hozzám… tanulj tőlem… és megnyugvást találsz lelkednek [érzéseidnek és értelmednek].” (ld. Máté 11:28-29) A stresszt az idézi elő, hogy mindenáron előre akarunk tudni mindent, mert irányításunk alatt akarjuk tartani a dolgokat. Még akkor is, ha már imádkoztunk és állítólag Istenhez fordultunk a helyzettel, mégis kigondolunk egy „B tervet” arra az esetre, ha Isten nem úgy kezelné a dolgokat, ahogy szerintünk kellene. Te is így szoktál tenni? Pedig ha a pénzedet a bankba teszed, akkor nem maradsz ébren egész éjszaka azért, mert aggódsz, hogy mi lesz vele. Legyen legalább ennyi bizalmad Isten felé is! Minden egyes alkalommal, amikor belekezdesz a lefelé tartó spirálba, hogy: „Hogyan? Mit? Mikor? Hol?”, állj meg és add vissza Istennek! Nem a te értelmed kicsi Istene, hanem a hatalmas Isten az, akinek eddigi cselekedetei önmagukért beszélnek, akinek a hűsége sohasem hagy cserben, és aki kiérdemelte a jogot, hogy azt kérdezhesse tőled: „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (1Mózes 18:14). Más szavakkal: tanulj meg úgy élni, mint Jézus!

Tanulj elégedettséget! (2)

„…megtanultam az elégedettség titkát…” (Filippi 4:12 NIV)

Michael Drosnin írt egy könyvet egy emberről, aki nagyobb gazdagságot kívánt, ezért felépítette kora legnagyobb pénzügyi birodalmát. Több élvezetet kívánt, ezért megfizette a legkáprázatosabb nőket, akiket pénzen meg lehetett venni. Több kalandot kívánt, ezért repülési rekordokat állított fel, megépítette és vezette a világ legkülönlegesebb légi járműveit. Nagyobb hatalmat kívánt, ezért politikai befolyást szerzett és szenátorok irigyelték. Több ragyogást kívánt, ezért filmstúdiók tulajdonosa lett és filmcsillagoknak udvarolt. Drosnin elmondja, hogyan végződött ennek az embernek az élete: „Olyan volt mintha a sötét középkorból jött volna és készen állt a sírra. Lesoványodott, alig volt 55 kg a 193 cm-es magasságához… hosszú bozontos szakálla beesett mellkasáig ért, éktelenül hosszú körmei sárgán kanyarogtak… sok foga fekete volt, rothadó csonkok. Egy tumor kezdett kialakulni a feje egyik oldalán… megszámlálhatatlan tűszúrás nyomai… Howard Hughes kábítószerfüggő volt. Egy milliárdos narkós.” Tehát íme a kérdés: Ha Howard Hughes még egy ügyet sikerre vitt volna, ha még egy milliót szerzett volna, és kipróbált volna még egy izgalmas veszélyt, akkor az elég lett volna? Csupán illúzió az, hogy hálásabbak leszünk, ha többet kapunk! Nem! Biztos lehetsz benne, hogy ha egy gyerek mindent megkap, amit csak akar, ez lerombolja a kezdeményezőkészségét és eltompítja a hála és elégedettség érzését. Nem találod érdekesnek, hogy az az ember, aki ezt írta: „megtanultam az elégedettség titkát” ezt is írta: „mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thesszalonika 5:18)? Nem tudod magad hálásabb vagy elégedettebb emberré tenni, de imádkozhatsz ezért és kinyithatod a szíved neki.

Tanulj elégedettséget! (1)

„…megtanultam az elégedettség titkát…” (Filippi 4:12 NIV)

Az elégedettség néha azt jelenti: 1) Megtanulod, hogy kevesebbel is boldog légy. Egy túlterhelt vállalatvezető úgy döntött, hogy néhány napot egy kolostorban fog eltölteni. „Remélem ittléte áldásos lesz” – mondta a szerzetes, aki a cellájához vezette. „Ha szüksége lenne valamire, csak szóljon. Majd megtanítjuk, hogyan tud élni nélküle.” A boldogság nem abban áll, hogy megkapod, amit akarsz, hanem abban, hogy élvezed azt, amit Isten neked adott. Pál azt mondta, hogy megtanult elégedett lenni. „Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:12-13). 2) Emlékezteted magad arra, hogy a helyzet lehetne rosszabb is. Snoopy a kutyaházában feküdt Hálaadás Napján, morogva amiatt, hogy neki csak kutyatáp jutott, amikor az emberek odabenn pulykát, szaftot és pitét is kapnak. „Persze lehetne rosszabb is” – tűnődött később – „születhettem volna pulykának is”. Ha emlékezteted magad arra, hogy: „lehetne rosszabb is”, ez hatásosan fejlesztheti az elégedettségedet. 3) Megérted, hogy amire szükséged van, az nem materiális, hanem spirituális. Pál azt mondja, hogy őrizkedjünk a „kapzsiságtól, ami bálványimádás” (Kolossé 3:5). A mi problémánk nem csupán az, hogy többet akarunk, hanem az az állapot, amely minden kívánságunk mögött ott van, hogy amire igazán vágyunk, az Isten. Szent Ágoston mondta: „Magadnak teremtettél minket, Uram, és szívünk nyugtalan addig, amíg meg nem nyugszik Benned”. Miért hagyná Isten, hogy otthon érezzük magunkat, ha ez a föld nem az otthonunk? Az elégedetlenségünk, ha hagyjuk, erősítheti lelki éhségünket és előidézheti, hogy azt imádkozzuk: „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

A Lélek jelzései

„A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait…” (1Korinthus 2:14)

Pál azt mondja: „A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni.” Jon Walker lelkész írja: „A Lélek figyelmeztetései riadót fújnak neked, amikor veszély fenyeget. Egy barátom éppen zöld jelzésen hajtott át, amikor egy erős figyelmeztetést érzett, hogy taposson a fékbe. Abban a pillanatban, hogy ezt megtette, egy teherautó rohant át a piroson. Ha nem lett volna a barátom azonnali engedelmessége, akkor bizonyára meghalt volna. A Lélek »megállj jelzései« piros lámpaként figyelmeztetnek, hogy ne menj sehová. Volt egy kutyám… hozzá volt szokva ahhoz, hogy pórázon vezettem, és amikor a szomszédom mezőjére vittem, hogy futkosson, elég volt annyit mondanom: »Ne!«, ha olyan helyhez közeledett, ahová nem kellett volna. Nem tett volna semmi rosszat, a figyelmeztetésem nem dorgálás volt, hanem óvás és védelem. A Lélek időzítése az, amikor Isten azt mondja neked, hogy most nincs itt az ideje valaminek. Egyetemista koromban azt terveztem, hogy veszek egy számítógépet egy kedvezményes akcióban, amit az egyetem biztosított. Mire minden szükséges papírt beadtam, azt mondták, hogy az akció már véget ért. Nagyon haragudtam Istenre. Két hónappal később az egyetem újraindította a programot, továbbfejlesztett modellekkel és szoftvert is adtak hozzá, amelyért két hónappal korábban még külön fizetni kellett; így tulajdonképpen kevesebbe került, mint a korábbi csomag… Kiderült, hogy Isten tudja, hogy mit csinál!” Légy érzékeny a Lélek jelzéseire! Bízz Isten Lelkében, aki vezetni fog az életed nagy döntéseiben és a részletekben is! Legyen egy listád azokról az időkről, amikor súgott valamit; ez érzékennyé fog tenni és erősíteni fogja az engedelmességre irányuló szándékodat. Emlékezz arra, hogy amit Isten súg, az mindig szinkronban van az Ő Igéjével, még akkor is, ha nincs szinkronban a te elképzeléseiddel!

Itt az ideje eltűnni!

„Jöjjetek velem… egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” (Márk 6:31)

Lukács feljegyzi: „Napkeltekor pedig elindult, és kiment egy lakatlan helyre. De a sokaság megkereste őt, odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Ő azonban ezt mondta nekik: »A többi városban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert ezért küldettem«.” (Lukács 4:42-43) Figyeld meg Krisztus életét: milyen önuralmat gyakorolt, milyen kritikát váltott ki, és milyen egységben volt az Atyával, aztán kövesd a példáját! Jézus nemet mondott jó dolgokra, hogy így igent mondhasson a megfelelő dolgokra. Ez nem könnyű. Lehet, hogy Isten azt kéri, hogy hagyd el azt a helyet, ahol most vagy, de te maradsz; vagy azt szeretné, ha maradnál, de te elmész. Honnan tudhatod, hogy melyik a helyes? Menj el a tömegből és találkozz Jézussal egy elhagyott helyen! Az „elhagyott” szó nem azt jelenti, hogy „kihalt, sivár puszta”, egyszerűen csak csendes; egy elmélkedésre, imádkozásra, Istenre figyelésre, feltöltekezésre, útvonal újratervezésre való hely. A pokol utálja, ha megállsz! Richard Foster rámutat, hogy a mai társadalomban a gonosz három dologra specializálódott: zaj, sietség és tömeg. Ha el tudja érni, hogy a mennyiség megszállottjai legyünk, akkor elégedett lesz. Taxiórákat ültet az agyunkba. Állandóan halljuk a kérlelhetetlen tiktakolást, ami azt mondja nekünk: siess, siess, siess, az idő pénz. Ennek eredménye ez a zavaros, ziháló tömeg, amit emberiségnek hívunk. De Jézus szembe áll az árral, és ezt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Máté 11:28). Eljössz te is? Követni fogod Őt, aki gyakran „visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 5:16)? Ezernyi hang mondja, hogy ne tedd. Ne vedd figyelembe őket!

Kezeld a be nem gyógyult sebeket!

„…Orvos, gyógyítsd meg magadat!...” (Lukács 4:23)

Tudtad, hogy az Ószövetségben egy pap nem szolgálhatott Isten házában, ha sömöre volt, ami nem más, mint egy be nem gyógyult seb vagy vérző fekély? (3Mózes 21:20) Miért? Mert ha sömöröd vagy fekélyed van, akkor nem vagy megfelelő színvonalon. Nem kerülhetsz közel másokhoz, mert előfordulhat, hogy neked mennek, beléd ütköznek, és így sérül a védőréteg a seben. Ilyenkor nem vagy a legjobb formádban, mert a fájdalom elszívja az erődet. Félsz beszélni a sebedről, nehogy az emberek elutasítsanak, ezért álarcot viselsz, kettős életet élsz, bizonytalanná és bírálgatóvá válsz. A legrosszabb pedig az, hogy annyira el vagy foglalva azzal, hogy Istenért munkálkodj, és másokról gondoskodj, hogy nem is szánsz időt arra, hogy megállj és önmagaddal törődj. A Biblia az mondja: „…Orvos, gyógyítsd meg magadat!...” Azt jelenti ez, hogy azok az emberek, akiknek problémái vannak, nem dolgozhatnak Istennek? Nem, épp ellenkezőleg! Éppen a megtört emberek azok, akik a javítás mestereivé válnak. De előbb időt kell fordítani a gyógyulásra. Jézus azt mondta, hogy ha vak vezet világtalant, akkor mindketten gödörbe esnek (Máté 15:14). Nehéz győzelemről mesélni másoknak, amikor te magad épp vereségben élsz. Nehéz érzelmi gyógyulást hozni másoknak, amikor te még mindig a múltad megoldatlan ügyeivel küzdesz. Ha még mindig vérző sebeid vannak, nem tudod mások problémáit olyan erős hittel kezelni, mint amilyen hited akkor lenne, ha már túljutottál volna a problémáidon. Baj az, ha sebzett a szíved? Nem, de az baj, ha nem kezeled. Ezért tölts időt Istennel, és engedd, hogy meggyógyítson, hogy aztán sokkal hatékonyabban használhasson mások szolgálatára.

A megfelelő helyen a megfelelő ember

„Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” (Eszter 4:14)

Eszter megnyert egy szépségversenyt, feleségül ment egy királyhoz, királyi palotában élt, leleplezte a zsidó nép kiirtására irányuló összeesküvést, és megmentette őket. Az ő története megmutatja nekünk, mennyire fontos, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő emberek befolyása alatt legyünk. Tehát: 1) Nem véletlenül vagy ott, ahol vagy. Mordokaj, Eszter mentora kihívás elé állította a királynőt és megváltoztatta az életét azzal, hogy ezt mondta: „Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” Eszter életét nem királynőként kezdte, de amikor az lett, akkor döntenie kellett a kényelme és az elhívása között. Ezt a döntést nekünk is meg kell hoznunk. „Mi az én elhívásom?” – kérdezed. Beletartozhat ebbe a munkád, a házasságod, a szülői teendőid, a baráti kapcsolataid. Az elhivatásod szólhat a lakókörnyezeted felé, vagy vonatkozhat a gyülekezetben vállalt önkéntes munkára. Egy dolog biztos: amikor Isten szólít, akkor ez „a te időd”. Sokszor kísért minket az a gondolat, hogy most csak „maradjunk valahogy a víz felszínén”, várva egy kedvezőbb alkalmat vagy fontosabb lehetőséget. Nem, nem te választod meg az idődet, ezt Isten teszi! A zsoltáríró azt mondja: „Életem ideje kezedben van…” (Zsoltárok 31:16 Károli). 2) Isten különleges embereket küld, hogy tanácsoljanak minket. Mordokaj nélkül Eszter talán sohasem értette volna meg elhívását. És az ő segítsége nélkül talán sohasem tudta volna megragadni. Tehát: Ki a te Mordokajod? Ki ismer elég jól ahhoz, hogy segítsen tisztázni, mi is az elhívásod? Ki szeret eléggé ahhoz, hogy szembesítsen, amikor elvéted az utat, vagy erősítsen, amikor fel akarod adni, és vissza akarsz fordulni? Egyikünkben sincs meg az összes erény, mindannyiunknak vannak gyengeségei és látásunkban holttér. Ezért küld Isten másokat, és ezért van szükségünk rájuk!

Szállj ki a hajóból az Úrért!

„Amikor Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az… belevetette magát a tengerbe.” (János 21:7)

Miután a tanítványok egész éjszaka halásztak, de nem fogtak semmit, Jézus ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok!” – és így 153 halat fogtak. Így működik ez; Jézus szól egy szót, és hirtelen minden sokkal jobbra fordul. Azután ezt olvassuk: „Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az! Amikor Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az… belevetette magát a tengerbe” (János 21:7) és egyenesen odament Jézushoz. Figyeld meg, Péternek döntenie kellett, hogy otthagyja a halakat, és Jézushoz megy, vagy ott marad, és élvezi mindazt, amiért keményen megdolgozott. Ez egy olyan próba, amivel mindannyian szembesülünk, amikor elérjük az életben magunk elé kitűzött célokat, amikor a hálónk tele van, amikor végre „megcsináltuk”. A kérdés az, hogy ott maradunk-e őrizni az áldásainkat, vagy kiszállunk a hajóból az Úrért, és teljesen elkötelezzük magunkat Neki? Pál röviden említi sikeres pályafutását: „…Benjámin törzséből származom… vallásom védelmezője voltam… a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen…” (Filippi 3:3-6 TM). Igazán szép karrier, Pál benne volt a „Ki Kicsodá”-ban! De hallgasd csak meg, mit mond most: „Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért… Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem” (Filippi 3:7-8). Pál felismerte, hogy az igazi identitást nem az elért eredmények adják, hanem a Jézussal való kapcsolat. Te is így érzed? Azon az éjszakán talán úgy tűnt, hogy Péter mindent elvesztett, de amikor kiért a partra, ott találta Jézust, aki éppen azzal volt elfoglalva, hogy halat sütött! Bármire is van szükséged, az Istennek megvan. Bármit is adsz fel, Ő sokszorosan vissza fogja fizetni. Bármi is az, amit hajlandó vagy otthagyni, végül meghatározza, hogy Isten mit bízhat rád.

Ne légy képmutató!

„…ne legyetek olyanok, mint a képmutatók…” (Máté 6:5)

Jézus az egyetlen személy az Újszövetségben, aki ezt a szót használta: „hipokrita”. Talán megvan a magyarázat rá, hogy miért. A régészek felfedeztek egy Sepphoris nevű várost, amelyet Nagy Heródes építtetett, amikor Jézus még kisfiú volt. Ez a város látható volt arról a domboldalról, ahol Jézus szülőfaluja, Názáret feküdt. Sepphorisban egy hatalmas színház is volt. A görög színházak színészeit hívták hipokritáknak, képmutatóknak. Az akkori színészek maszkokat viseltek, hogy a közönség be tudja azonosítani a különböző szereplők karaktereit, akiket alakítaniuk kellett. Az előadás végén levették az álarcokat, a közönség pedig lelkesen tapsolt nekik. Tehát hipokritának lenni azt jelenti, hogy álarcot viselsz azért, hogy másokra jó benyomást tégy, vagy hogy másokat félrevezess. Jaj! Ezután Jézus három sajátos területről beszél, ahol hajlamosak vagyunk képmutatóskodni. 1) Adakozás. „Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek.” (Máté 6:2) 2) Imádság. „Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.” (Máté 6:6) 3) Ítélkezés. „Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek… hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda. Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” (Máté 7:2-5) A mai ige tehát számodra ez: ne légy képmutató!

Lásd meg Istent a helyzetedben!

„…és kérem, hogy… világosítsa meg lelki szemeteket…” (Efézus 1:17-18)
Krízishelyzetben könnyen elveszítjük a perspektívát. Ez történt Jézus tanítványaival az emmausi úton. Jézus halála miatt csüggedten, újra és újra végigmentek magukban a történteken. Tűnődésük és kétségeik közepette feltűnt Jézus és csatlakozott hozzájuk az útjukon. De ők nem tudták felismerni, hogy Ő az. (ld. Lukács 24:15-16). Ha levesszük tekintetünket Jézusról, akkor kétségbeesünk dolgok miatt. Dr. Michael Youssef mondja: „Ha nagy krízisekkel kell szembenéznem… hajlamos vagyok arra, hogy olyan valakivé legyek, akinek a látása elhomályosul… az érzékelésem bezárul… a gondolkodásom egyoldalú… és gyakran még azt az embert is kirekesztem, aki segíteni tudna… éppen úgy, mint az a két tanítvány… látásuk éppen afelé a személy felé homályosult el, aki velük sétált és velük beszélgetett. Akinek a halálát gyászolták, élt… de ők nem vették észre, mert nem a helyes dologra összpontosítottak.” De minden megváltozott abban a pillanatban, amikor felismerték. „Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.” (Lukács 24:33-35). Figyeld meg ezeket a szavakat: „még abban az órában”! A félelemből rögtön bátorság, a fájdalomból öröm és a kétségbeesésből reménység lett. Ez a Húsvét története. Nem számít, hogy milyen rossz dolgok történnek, amikor tekinteted Jézusra szegezed, Ő reménnyel fog megtölteni. Ezért írja Pál: „és kérem, hogy… világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket” (Efézus 1:17-18).

Jézus legyőzte a halált érted! (2)

„Ő adott nekünk… élő reménységet.” (1Péter 1:3 NIV)
A Mount Auburn, Amerika első temetője olyan gyönyörű hely volt, hogy ez lett Boston elsőszámú turista látványossága. Amikor a New York-i Central Parkot létrehozták, ezt a Mount Auburn-ról mintázták. A jelszó így hangzott: „Miért ne lehetne a miénk, de a sírok nélkül?” Mindig ezzel próbálkozunk: megszerezni mindent, de a sírok nélkül! Ez azonban lehetetlen. Az örökkévalósághoz képest az életünk csupán egy szívdobbanásig tart. Épp ezért, íme két igazság, amit észben kell tartanunk: 1) Isten egy meghatározott céllal helyezett ide a földre minket. Te megtaláltad már a tiédet? Erre áldoztad-e az életedet úgy, hogy minden másodperc igazán értékes volt? Pál így tett, és végül ezt írhatta: „Elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Timóteus 4:6-8). 2) Ha Krisztust Megváltódként ismered, akkor a legjobb még hátra van. Azt mondják, hogy a halálos ágyán D. L. Moody hirtelen felült, kitárta a karját, mintha valami csodálatosat akarna átölelni, azt mondta, hogy a föld eltávolodik, és a menny közel van, és ez a nap a koronázásának napja. Micsoda távozás! Nem kell félned a haláltól, mert Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (János 11:25-26). Hidd el, mert igaz!

Jézus legyőzte a halált érted! (1)

„Ő adott nekünk… élő reménységet.” (1Péter 1:3 NIV)
Ernest Becker írt egy könyvet ezzel a címmel: A halál tagadása. Ebben a könyvében azt mondta, hogy úgy éljük az életünket, hogy nem vesszük tudomásul, kerüljük és elfojtjuk magunkban azt a tényt, hogy halandóak vagyunk, és előbb vagy utóbb mind meg fogunk halni. Rámutatott arra, hogy ez az oka a munkamániánknak, a függőségek elfogadásának, a pénz és a biztonság megszállottságának. Becker 1974-ben adta ki könyvét nagy tetszést aratva, Pulitzer díjat nyert, és híressé lett. Abban az évben kiderült, hogy rákos. Abban az évben Istenhez fordult. Abban az évben meghalt. Azt mondják, hogy Arizona államban (USA) van a legnagyobb hibernálással foglalkozó alapítvány. Egy bizonyos díj ellenében a véredet feltöltik véralvadásgátló anyaggal, a testedet lefagyasztják, és egy folyékony nitrogénnel töltött kapszulában tárolják mínusz 320 fokon, amíg később majd újra felmelegíthetnek. Amikor az orvostudomány majd eléri azt fejlettséget, hogy gyógyítani tudják azt a betegséget, amibe belehaltál, újra élhetsz. Vagy, ha nem tetszik, hogy hideg leszel, egy másik vállalat felajánlja az „örökkévalóságot egy papírnehezékben”. Egy csekély összegért a DNS-edet egy kis dobozba helyezik az elkövetkező 10 000 évre, így bármikor klónozható leszel, amikor az időpont megfelelő. Mellé 10 000 éves pénz visszafizetési garanciát is adnak, bár nehéz megmondani, hogy ki fogja megkapni ezt a pénzt, ha a dolgok rosszra fordulnak. John Ortberg azt írja: „Megpróbáljuk kicselezni a halált egyre kifinomultabb módszerekkel, egészséges életmód klubokkal, bőrkrémekkel, sebészeti technikákkal, új diétákkal, melegebb éghajlattal, jobb gyógyszerekkel, okosabb orvosokkal és még ki tudja mivel. Lehet, hogy a tudomány segíteni fog majd, hogy örökké élhessünk fogatlanul, kopaszon és minden emlékezetünket elveszítve, mint a Strudlbrugok faja a Gulliverben.” Örülj, Jézus legyőzte a halált, és az ő feltámadása garantálja a tiédet: „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra.” (1Péter 1:3-4)

Hála Istennek a keresztért!

„Isten… megbékéltetett minket önmagával Krisztus által…” (2Korinthus 5:18)

Tim Miller írja: „Kilencéves kislányom, Jennifer, alig várta a családi nyaralást. De beteg lett, és így a Tenger Világa parkban eltöltött régen várt nap helyett egész éjszakán át tartó vizsgálatok sora várta: CT, röntgen, vérvizsgálatok a kórházban. Amikor már a reggel közeledett, az orvos azt mondta kimerült kislányomnak, hogy még egy tesztre volna szükség, egy lumbálpunkcióra. A beavatkozás fájdalmas lesz, mondták. Aztán az orvos megkérdezte tőlem, hogy bent akarok-e maradni a szobában. Bólintottam, mert tudtam, hogy nem tudnám egyedül hagyni Jennifert ebben a nagy próbatételben. Az orvos szelíden arra kérte Jennifert, hogy vetkőzzön le. Ő rám nézett gyermeki szemérmességgel, mintha azt kérdezné, hogy lehet-e. A hajfürtjeit felcsavarták egy kis kontyba. Arcomat az arcához szorítottam és átöleltem. Jennifer sírt, amikor a tű belészúrt. Ahogy az égő fájdalom fokozódott, ő egyre csak ezt zokogta: „Apa, Apa, Apa”, és hangja minden egyes szóval egyre komolyabb lett. Olyan volt, mintha azt mondaná: „Ó, apa, kérlek, nem tudsz tenni valamit?” A könnyeim összevegyültek az ő könnyeivel. A szívem összetört, a gyomrom felkavarodott. Mivel szerettem őt, hagytam, hogy keresztülmenjen élete leggyötrelmesebb tapasztalatán. A lumbálpunkció közepette a gondolataim a kereszthez szálltak. Milyen kimondhatatlan fájdalmat élt át a Fiú és az Atya miértünk.” De Krisztus keresztje miatt van: a) békességünk „Isten… megbékéltetett minket önmagával”; b) új életünk „újonnan születtünk” (1Péter 1:23 Károli); c) feltámadásunk „aki hisz… én feltámasztom az utolsó napon” (János 6:40 NKJV). Hála Istennek a keresztért!

Meddig tart még a támadás?

„…és mindent leküzdve megállhassatok.” (Efézus 6:13)

A jutalom mértéke meghatározza a küzdelem nehézségét. Az ellenség ismeri a sebezhető pontjaidat, és nyomást fog rád gyakorolni egészen a határaidig. Amikor ezt teszi, emlékezz erre: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját…” (Jakab 1:12). „Kiállta a próbát” – ez azt jelenti, hogy a győzelem feljogosít, és képessé tesz nagyobb dolgokra. „Kitart” – azt jelenti, hogy az állóképességed van próbára téve. Tehát „álljatok meg mindent leküzdve”. Azt kérdezed: „Meddig tart még ez a támadás?” A sötétség fejedelme huszonegy napig akadályozta Dániel imádságát (Dániel 10:13). Góliát negyven nap és éjszaka hívta párbajra és gúnyolta Izráel seregeit (1Sámuel 17). Az ellenséged hajthatatlan, neked is annak kell lenned. Ha az imádságról van szó, akkor a te kitartásod le fogja győzni az ő ellenállását. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:36). Dávid nem került bajba Betsabéval, amíg el nem hagyta a csatateret. Számunkra a csatatér a legbiztonságosabb hely. Tehát maradj ott, harcolj tovább, és Isten segítségedre fog jönni. Amikor Józsuénak több időre volt szüksége, hogy le tudja győzni az ellenséget, megállt a nap. Isten azt mondta: „Amíg nem megy le a nap, addig ti sem fogtok földre kerülni, mert ugyanaz az erő, amely a napot feltartja, az tart fenn titeket is.” Hát nem nagyszerű? Jézus különböző módokon gyógyította az embereket. Egyeseket a szavával, másokat az érintésével. Egy nap azt mondta tíz leprásnak, hogy menjenek el, és mutassák meg magukat a papoknak. És a Biblia azt mondja: „…és amíg mentek, megtisztultak” (Lukács 17:14). Valószínűleg azon tűnődtek: „Mikor fog megtörténni? Hogyan fog megtörténni?” A hit nem követel részletes magyarázatot, csak engedelmesen továbbmegy, miközben hiszi, hogy Istentől jó eredményt várhat!