„…megtanultam az elégedettség titkát…” (Filippi 4:12 NIV)
Az elégedettség néha azt jelenti: 1) Megtanulod, hogy kevesebbel is boldog légy. Egy túlterhelt vállalatvezető úgy döntött, hogy néhány napot egy kolostorban fog eltölteni. „Remélem ittléte áldásos lesz” – mondta a szerzetes, aki a cellájához vezette. „Ha szüksége lenne valamire, csak szóljon. Majd megtanítjuk, hogyan tud élni nélküle.” A boldogság nem abban áll, hogy megkapod, amit akarsz, hanem abban, hogy élvezed azt, amit Isten neked adott. Pál azt mondta, hogy megtanult elégedett lenni. „Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:12-13). 2) Emlékezteted magad arra, hogy a helyzet lehetne rosszabb is. Snoopy a kutyaházában feküdt Hálaadás Napján, morogva amiatt, hogy neki csak kutyatáp jutott, amikor az emberek odabenn pulykát, szaftot és pitét is kapnak. „Persze lehetne rosszabb is” – tűnődött később – „születhettem volna pulykának is”. Ha emlékezteted magad arra, hogy: „lehetne rosszabb is”, ez hatásosan fejlesztheti az elégedettségedet. 3) Megérted, hogy amire szükséged van, az nem materiális, hanem spirituális. Pál azt mondja, hogy őrizkedjünk a „kapzsiságtól, ami bálványimádás” (Kolossé 3:5). A mi problémánk nem csupán az, hogy többet akarunk, hanem az az állapot, amely minden kívánságunk mögött ott van, hogy amire igazán vágyunk, az Isten. Szent Ágoston mondta: „Magadnak teremtettél minket, Uram, és szívünk nyugtalan addig, amíg meg nem nyugszik Benned”. Miért hagyná Isten, hogy otthon érezzük magunkat, ha ez a föld nem az otthonunk? Az elégedetlenségünk, ha hagyjuk, erősítheti lelki éhségünket és előidézheti, hogy azt imádkozzuk: „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése