Jézus nevében tenni

„Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek!” (Kolossé 3:17)

John Ortberg írja: „Mindannyian dolgozunk. Értéket hozunk létre – ez a munka. De milyennek kell lennie szerinted annak, amikor Jézus nevében dolgozunk? Nos, először is a munka olyan valami lehet, amit együtt csinálhatsz vele. Nem arra vagyunk szánva, hogy egyedül dolgozzunk. Tehát holnap szánj egy percet arra a munkanapod kezdetén, amikor leülsz az asztalodhoz vagy a számítógépedhez, vagy nekikezdesz az otthoni munkádnak, hogy megkérd Jézust, dolgozzatok együtt. Mondd neki: „Ma nem egyedül fogok dolgozni”! És bármikor munkád közben valami nehézség adódik, kérd a segítségét! Amikor nehéz döntést kell hoznod, kérj Tőle bölcsességet – aztán figyelj, és légy igazán nyitott! Amikor úgy érzed, hogy fogy az energiád, kérd Őt, hogy újítsa meg az erődet! Amikor úgy érzed, hogy a viselkedésed negatív irányba fordul, kérd Őt, hogy terelje újra jó irányba a szívedet! Tegyél valamilyen jelképet az asztalodra vagy a falra, hogy amikor ránézel, emlékeztessen arra, hogy ma Jézus és te társak vagytok a munkában! Munka közben néhány óránként tarts két-három perces szünetet! Köszönd meg Neki a segítségét! Add át Neki aggodalmaidat! Kérj az Ő erejéből! Minden perc alkalom arra, hogy Jézussal legyél. Amikor elfelejtesz valamit – és el fogsz; amikor elrontasz valamit – és el fogsz, emlékezz erre a fontos szabályra: semmi sem győzhet le! Minden perc újabb lehetőség. Isten újra és újra küldi őket. Ez a kegyelem. Munkanapod minden perce új lehetőség arra, hogy Vele lehess.”

Leckék Lázártól (2)

„Hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia.” (János 11:4)

Íme még három lecke Lázártól: 1) Istennek nagyobb és jobb terve van. Lázár már négy napja halott volt, amikor Jézus megérkezett. Amikor az Úr vár, annak két oka lehet: a) Hogy így megdicsőüljön. A farizeusok úgy tartották, hogy a lélek a halál utáni negyedik napon hagyja el a holttestet. Így ha Jézus hamarabb lépett volna közbe, akkor azt mondták volna: „Nem is volt valóban halott”. Ezért mondta Jézus a tanítványainak: „Ez a betegség… az Isten dicsőségét szolgálja” (János 11:4). Visszanézve látjuk meg világosan Isten keze munkáját. b) Hogy hitünk erősödjön. Jézus azt mondta: „örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek” (János 11:15). Az életben mindig jönnek krízisek. A következő krízis nem olyan lesz, mint a legutóbbi volt, de egy dolognak erősnek kell maradnia: a hitednek. 2) Isten arra fog kérni, hogy távolítsd el az akadályokat, és győzd le a hullaszagot. „Jézus így szólt: »Vegyétek el a követ!«. Márta, az elhunyt testvére így szólt hozzá: »Uram, már szaga van, hiszen negyednapos«” (János 11:39). Válaszért imádkozol az életed egy területén, közben pedig Isten azt mondja, hogy távolítsd el a követ életed egy másik területéről, amit eltemettél, és győzd le a hullaszagot? Add meg magad, úgysem győzhetsz! Amikor a szíved rendben lesz Istennel, Ő válaszolni fog imáidra. 3) Isten azt akarja, hogy élő bizonyságtétel legyél. Lázár bárhová ment, nem kellett egy szót sem szólnia, élete azt hirdette, hogy Jézus Úr. És ugyanennek kell igaznak lennie rád is. Isten azért mentett meg, és emelt fel, hogy kegyelmének és jóságának tanúja légy.

Leckék Lázártól (1)

„De most is tudom.” (János 11:22)

Első lecke: Jézus tudja, hogyan érzel. Lázár temetésén „Jézus könnyekre fakadt. A zsidók ezt mondták: »Íme, mennyire szerette!«” (János 11:35-36). Ez a történet bizonyítja, hogy olyan Istent szolgálunk, aki nemcsak fel tudja támasztani a holtakat, de együtt is tud érezni velünk (ld. Zsidók 4:15). Ha tehát ma gyászolsz, fordulj Istenhez és engedd, hogy Ő megvigasztaljon. Második lecke: Jézus vissza tudja adni neked, amit az élet elvett tőled. Ő kárpótolni tud azokért az évekért, melyeket ellopott az élet (ld. Jóel 2:25). Hivatkozz erre az ígéretre; vedd birtokba az életednek azon a területén, ahol nagy veszteség ért, és kérd Istent, hogy pótolja és állítsa helyre! Márta azt mondta: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten” (János 11:21-22). Ahelyett, hogy azt mondanád: „Bárcsak!”, imádkozd: „De most is tudom”! Nincs túl késő, Isten cselekedni tud az érdekedben. Harmadik lecke: Jézus fel tud szabadítani. „…hangosan kiáltott: »Lázár, jöjj ki!« És kijött a halott, lábán és kezén pólyákkal körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt nekik: »Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!«” (János 11:43-44). Isten Szava nagyobb, mint azok a dolgok, melyek megkötöztek, bekorlátoztak, rabságban tartottak téged. Még ha értelmed nem is képes teljesen felfogni, hagyd, hogy a lelked válaszoljon Istennek. Imádkozd a zsoltárossal: „Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel. Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm” (Zsoltárok 119:34-35). Ha így imádkozol, hited növekedni fog, és a lehetetlennek tűnő körülményeket Isten megváltoztatja.

Meg tudod adni az árát?

„Itt vagyok, engem küldj!” (Ézsaiás 6:8)

Ahhoz, hogy életvezetésed sikeres legyen az élet bármely területén, rendelkezned kell a következőkkel: 1) Elkötelezettség. Az igazi vezetők nem adják fel; még akkor sem tudnának kilépni, ha akarnának. Egy illető egyszer azt mondta a lelkipásztorának: „Biztosan nehéz lehet ilyen példamutató életet élni, kezelni mindazt a nyomást, hogy az emberek csak a gyengeség egyetlen jelére várnak, hogy ráugorhassanak önre. Hogy tudja ezt kezelni?” A lelkipásztor mosolyogva megjegyezte: „Sokszor maradok otthon!” Csak Isten ereje tehet képessé arra, hogy kezelni tudd az emberek elvárásait, a nyomást és az utad során felmerülő problémákat. 2) Kreativitás. Homérosz írta: „A nehézségek előcsalogatják a rejtett tehetségeket, amelyek kedvező körülmények között alszanak”. A problémák felszabadítják kreativitásodat. Van egy történet egy farmerről, aki csirkéket tenyésztett, de a földjét gyakran elöntötte az árvíz, és a csirkék elpusztultak. Elkeseredésében ezt mondta a feleségének: „Elegem van; nem tudok másik földet venni, ezt pedig nem tudom eladni. Mit csináljak?” A felesége csendesen ennyit mondott: „Vegyél kacsákat!” A bölcs vezető imádkozik, megoldást keres a problémákra, aztán cselekszik. 3) Együttérzés. Bob Pearce mondta: „Törjék össze a szívemet azok a dolgok, amik Isten szívét összetörik.” Máté feljegyzi: „Amikor látta a sokaságot, megszánta őket” (Máté 9:36). Lelkipásztor, mi az, ami megindít téged? Mi hajt? Tervek kidolgozása? Költségvetés? Nagy tömeg? Légy óvatos; lehet szeretni a tömeget és közben nem szeretni az embereket. Az emberek követelődzők, problémásak, kiszívják az erődet. De ahogy Madeline L’Engle mondta: „Ha törődni fogsz azzal is, ha egy veréb leesik, akkor nem választhatod meg, hogy ki legyen az a veréb.” Tehát mielőtt azt mondod: „Itt vagyok, engem küldj!”, kérdezd meg magadtól: „Meg tudom fizetni az árát?”

Ne szóld le magad!

„Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.” (Zsidók 10:14)

Amikor semmibe veszed pozitív tulajdonságaidat, és azt mondod magadnak: „Túl kövér vagyok, nem vagyok jó, soha semmit nem csinálok jól”, akkor mindig igazolást találsz arra, amit keresel. Dr. Richard Carlson mondja: „Ha leértékeled magad, az inkább felerősíti, semmint kijavítja tökéletlenségeidet azáltal, hogy szükségtelen figyelmet és energiát fordít mindarra, ami rossz, ahelyett, hogy arra figyelne, ami jó. Miért tennéd ezt, tudva, hogy az egyetlen lehetséges következménye a negatív szemléletmód, még több negatív érzés és az élet ajándékának egyre kevesebbre becsülése? Azok az emberek, akik rendszeresen leszólják magukat, gyakran panaszkodóknak tűnnek, nem is beszélve arról, hogy milyen példát állítanak ezzel. Mindenkinek vannak olyan területei, melyeket szeretne tökéletesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy ostoroznod kellene magad. Itt a földön egyikünk sem lesz tökéletes, de nem az a megoldás, hogy becsméreled magad. A Biblia azt mondja, hogy Isten „örökre tökéletessé tette a megszentelteket”. Max Lucado írja: „Húzd alá a tökéletes szót! Figyeld meg, nem az van odaírva, hogy jobbá tette. Nem az, hogy fejlődik. Nem az, hogy javulóban van. Isten nem fejleszt, Ő tökéletessé tesz. Ő nemcsak erősít, Ő teljesen elvégzi a munkát… Tudatában vagyok annak, hogy van, amiben még tökéletlenek vagyunk. Még mindig hibázunk. Még mindig elbukunk. Még mindig pontosan azt tesszük, amit nem is akarunk… ez a részünk »a megszentelődés folyamatában van«. De amikor arról van szó, hogy milyenek vagyunk Isten szemében, akkor tökéletesek vagyunk. Amikor minket néz, akkor olyan emberekre tekint, akik tökéletessé lettek azáltal, Aki az Egyetlen tökéletes – Jézus Krisztus által.” Az rendben vagy, hogy tökéletesíteni akarod magad, de ne görcsölj rajta; állj meg gyakran, és emlékeztesd magad arra, hogy: „felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt” (Kolossé 3:10).

Megfelelően kezelni a haragot

„Ne vétkezzetek azzal, hogy hagyjátok eluralkodni rajtatok a haragot!” (Efézus 4:26 NLT)

Egy ember autója leállt egy kereszteződésben, emiatt seregnyi duda szólalt meg mögötte. Az illető kiszállt a kocsiból, nyugodtan odasétált a mögötte álló autóhoz, és ezt mondta: „Sajnálom, nem tudom elindítani az autómat. Ha ön is szeretné megpróbálni, akkor addig ideülök és nyomogatom az ön dudáját.” Amikor nem tudod, hogyan kezeld megfelelően a haragodat, két dolog történik: 1) Haragos maradsz. A termosztátod forráspontig hevül. Nézd reálisan a helyzetet! Sokkal több problémát elfelejtünk az életben, mint amennyi a kedvünk szerint oldódik meg. 2) Nem mindig leszel dühös, amikor a haragod helyénvaló! Emiatt azok az esetek, melyek a jellemedet építhetnék, tétovázással és közönnyel végződnek. Fejezd ki a haragodat megfelelő módon! Amikor nincs bátorságod ahhoz, hogy szembeszállj a főnököddel vagy egy munkatársaddal, akkor nagy valószínűséggel otthon fogsz robbanni. Jézus azt mondta: „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt!” (Máté 18:15). Van olyan is, amikor haragosnak kell lennünk. Pál azt írja: „Amikor pedig Kéfás Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem. Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, együtt evett a pogányokkal. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidó származású testvérektől. Képmutató módon viselkedett vele együtt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott” (Galata 2:11-13). Nem helyes tolerálni helytelen dolgokat, ha tenni is tudnál ellene. Csak tedd biblikus módon! Mondd ki, amit mondanod kell, de kedvesen mondd! Ezt úgy hívják: „szeretettel mondani ki az igazságot” (ld. Efézus 4:15). Az ajtócsapkodás és a dühös kitörések nem vallanak krisztusi jellemre, ráadásul ellenállást szülnek. Haragodat a probléma ellen fordítsd, ne a személy ellen!

Magas cédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

A többi cédrus fölé tornyosulva élnek Libanon hegyeiben a magas cédrusok. Azonban erejük nem a magasságukban van, hanem gyökérzetük mélységében. Azt mondják, hogy a magas cédrusok akár egészen a földig hajolhatnak, mégsem törnek meg, hanem újra felállnak még erősebben. Ma Isten arra használja a magas cédrusokat, hogy nagyszerű gyülekezeteket építsen. Az újjászületés csak a folyamat 5%-a, a másik 95% a lelki érettségre való növekedés. „Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre” (Zsidók 5:12-6:1). Figyeld meg ezeket a szavakat: „mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak”! Nem lehetsz olyan, mint az az idős farmer, aki mindig így tett bizonyságot a szerda esti imaórákon: „Nem fejlődtem valami sokat, de hála Istennek, gyökeret vertem.” Egyszer tavasszal a traktorja elakadt a sárban, a kerekek pörögtek, de nem jutottak előrébb – történetesen éppen arra ment autóval a lelkipásztora. Az ablakot letekerve a lelkipásztor mosolyogva így szólt: „Gondolj bele, testvér, lehet, hogy nem sokat haladtál előre, de hála Istennek, gyökeret vertél!” Nincs több kifogás az éretlenségre! Törekedned kell az érettségre, a felnőttségre az Úrban, hogy mindenben egyre hasonlóbbá válj Krisztushoz (ld. Efézus 4:13).

Életvonat

Elfelejtett évek, képek, emlékek, Melyekre ma már halványan, Vagy már nem is emlékszek. Felejteni kényszerült álmok, vágyak, remények, barátok, melyek ma is fájnak. Ez az életem: gyorsvonat ablakán látott képek, egy-egy megmarad, mások elenyésznek. Tegnap újra múltba szálltak, Talán jönnek holnap újabb álmok, De ma könnyem törölve nézek a fény felé. S robog tovább az életvonatom... (2010-08-24)

:)

more...

Tegnapi képek :)

Szülinapom lévén tegnap, kiruccantunk pár kép erejéig... ez lett belőle...

Jilling család

Anna & Adina

Zúgó cédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

Képzeld magad elé, ahogy a szél átfúj Libanon cédrusai között, és néhány fa zúgni kezd válaszul. Minél nagyobb a vihar, annál szebb a hangjuk. Ezeket a fákat zúgó cédrusoknak nevezték. Isten a zúgó cédrusokat arra használja, hogy erős gyülekezeteket építsen. Az Apostolok Cselekedeteiben két zúgó cédrust bebörtönöztek Filippiben, kezüket és lábukat kalodába zárták, hátukat megkorbácsolták, a társadalom megvetette őket. Hogyan reagáltak erre? „Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent… Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek” (ApCsel 16:25-26). Egy idős lelkipásztor azt mondta: „Istent annyira magával ragadta a dicsőítő ének, hogy hatalmas lábával elkezdett dobogni. És ha Isten dobog a lábával, földrengés támad.” A dicsőítés letöri a láncokat és megnyitja az ajtókat; ez a győzelem stratégiája. A Sátán megpróbálja majd megakadályozni, hogy Istent dicsőítsd, mert ismeri: a) A dicsőítés fontosságát. „Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék” (Zsoltárok 48:2). b) A dicsőítés gyógyító hatását. Isten a „csüggedő szíveknek” válaszul a „dicsőítés palástját” adja (Ézsaiás 61:3 KJV). De mint minden ruhaneműt, ezt is fel kell venned! c) A dicsőítés erejét kritikus élethelyzetben. Amikor Izráellel szemben hatalmas túlerőben volt az ellenség, Isten azt mondta nekik, hogy az énekesek haladjanak a hadsereg élén, így vonuljanak a csatába. És ez működött! „Amikor elkezdték az ujjongást és a dicséretet, az Úr lázadókat támasztott a Júdára támadó ammóniak, móábiak és a Széír-hegyvidék lakói között, és ezért vereséget szenvedtek” (2Krónika 20:22). Ne várj a győzelmi kiáltással a csata végéig; Isten dicséretével az ajkadon indulj a harcba, és figyeld, hogyan fordítja meg a helyzetet!

Tűzcédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

Egy másik cédrusfajtát, melyet Salamon felhasznált a templomépítéshez, úgy neveztek: tűzcédrus. Azt mondják, a pásztorok szívesen használták tűzrakáshoz éjjel, mert úgy át volt itatódva gyantával, hogy könnyen meggyulladt és sokáig égett. Micsoda kép! Isten összegyűjtött tizenkét tűzcédrust a felső szobába, és „hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel” (Apostolok Cselekedetei 2:2-4). Azon a napon 3000 embert nyertek meg Krisztusnak! Az egyház tűzben született, és a tűz tartotta életben – és nem szabad hagynunk, hogy ez a tűz kialudjon! Már az ószövetségi időkben is azt parancsolta Isten az ő népének, hogy vegyenek az oltáron égő tűzből, és vigyék magukkal, akárhová mennek. Érted a lényeget? Manapság sok „ébredés” és „megújulás” nem tűnik többnek, mint hullámoknak, melyek jönnek és mennek. Akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, amikor lelkileg éhesek vagyunk, mert ilyenkor két szellemi világ küszöbén állunk. Ahhoz, hogy fel tudjuk ismerni az igazi ébredést, fel kell tennünk magunknak négy kérdést: 1) Biblikus ez? (ld. Ézsaiás 8:20). 2) Felmagasztalja Krisztus személyét? (ld. János 3:30). 3) Megmutatja Isten szeretetét? (ld. ApCsel 2:44-47). 4) Megnyer lelkeket, és tanítvánnyá teszi őket? „Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek” (János 15:8).

Boldog szülinapot, Hajni!

Gábor és Márti is köszöntenek! :)

Kis cédrusok

„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)

Salamon libanoni cédrusokat használt a templom építéséhez. Amikor a templom elkészült, betöltötte Isten dicsősége. Nézzük meg azt a négyféle cédrust, melyet Isten ma is használ arra, hogy egyházát építse. Kis cédrusok. Juhaklok kerítésoszlopainak használták őket. Egy idegenvezető mesélte, hogy egyszer látott egy teherautót, amely kátyúkkal, gödrökkel és kanyarokkal teli úton szállított kis cédrusokat. Bár a rakomány nem volt rögzítve, mégsem esett le egyetlen fa sem. Micsoda szemléletes képe az állhatatosságnak és ragaszkodásnak! Ezekben az emberekben megvan mindaz, ami ahhoz kell, hogy túléljék a gödröket és az élet kanyarjait. Azt mondják, hogy az emberek nem határozzák meg a jövőjüket; a szokásaikat határozzák meg, és azok határozzák meg a jövőjüket. A kis cédrusoknak olyan szokásai vannak, mint: a) Imádság. Beszélnek Istennel – aztán időt fordítanak arra, hogy figyeljenek: „Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként” (Ézsaiás 50:4). b) Bibliaolvasás. „Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét” (Ezsdrás 7:10). Te vajon felkészült szívvel és engedelmességre készen közelítesz-e Isten Igéjéhez? c) Tanúság. „Ti vagytok a tanúim” (Ézsaiás 43:10). A bíróságon a tanú szavahihetősége dönt arról, hogy melyik fél győz. Mennyire hiteles a bizonyságtételed? d) Tizedadás. „Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból” (Példabeszédek 3:9-10). Azt mondod: „De miután befizettem a számlákat, már nem marad szinte semmim.” Isten az első helyen akar állni pénzügyeidben, nem az utolsón. Ha őt teszed az első helyre, áldásai ki fognak áradni életed minden területére.

Figyeld a jeleket!

„Tanuljatok tőlem… és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Máté 11:29 KJV)

A kiégés jelei a következők lehetnek: harag, ingerlékeny viselkedés, megrögzött szokások, elsietett döntések, csalódottság, alacsony morál és depresszió. Idetartozhat még az erkölcsi bukás is, mert amikor szomjunkat nem a megfelelő módon csillapítjuk, akkor az más forrásokból keres enyhülést. Nem furcsa, hogy olyan emberek, akik képesek nagyvállalatokat vezetni és komplex költségvetést kidolgozni, nem érzik meg, mikor van szükségük szünetre, és nem tudják felmérni, hogyan használják forrásaikat úgy, hogy ne merítsék ki azokat? Ha bölcs vagy, akkor nemcsak a találkozókat jegyzed be a naptáradba, az időbeosztásodba betervezed a pihenő időt is. A jól időzített pihenés visszaadja energiádat, megőrzi képességeidet, így teljes kapacitással tudsz tevékenykedni. Másrészt, ha túl sok minden köti le figyelmedet, akkor ez elszívhatja örömödet, és végül alul fogsz teljesíteni! Miért rohangálunk körbe-körbe, míg a föld alá nem kerülünk? Nem vagyunk tudatában annak, hogy lelkünknek szüksége van pihenésre, nem vesszük észre a kiégés árulkodó jeleit? Olyanok vagyunk, mint az a sofőr, aki annyira el van foglalva azzal, hogy hová tart és hogyan tudna leggyorsabban eljutni oda, hogy észre sem veszi, hogy a motor zörög, a gumik eresztenek, és az üzemanyagtank csaknem üres. Aztán, amikor az autó lerobban, azt kérdezi: „Mi történt?” A válasz – oda kellett volna figyelnie a jelekre! És neked is oda kellene!

Találkozások Istennel

„Útra keltek tehát, és jártak faluról falura, hirdették az evangéliumot…” (Lukács 9:6)
Egyik este egy ember éppen úton volt a gyülekezetbe, amikor meglátott négy fiút, akik az utcasarkon lógtak, ezért meghívta őket, hogy tartsanak vele. Elmentek vele, és a következő vasárnap ismét. Sőt ez a négy fiú lett a magja annak a vasárnapi iskolának, melyet az illető férfi indított. Évekkel később a férfi néhány barátja megkereste a fiúkat, hogy megtudják, mi történt velük, és megkérték őket, hogy írjanak köszöntő levelet meglepetésként régi tanáruk születésnapjára. A fiúk levelei igazi meglepetést tartogattak. Az egyik fiú misszionárius lett Kínában, egy másik az USA központi jegybankjának elnöke lett, egyikük Herbert Hoover elnök magántitkára volt, és a negyedik – maga Hoover elnök. Néha kis találkozásaid Istennel való találkozások is egyben, és olyankor történnek, amikor tulajdonképpen mással vagy elfoglalva, vagy úton vagy valahova máshova. Ha nem vagy rá felkészülve, akkor igazi áldást mulasztasz el, esélyt a növekedésre és lehetőséget arra, hogy Isten érdekeit a magad érdekei elé helyezd. Jézus elhagyta a Menny kényelmét, hogy az emberi szükségek útját járja. Figyeld meg, Ő nem állított fel minden városban egy trónt, és nem mondta: „Ez az én helyem, ha találkozni akarsz velem, gyere ide!” Nem, ő elment a piactérre. Beült a halászok csónakjába. Elment az átlagemberek otthonába. A Biblia azt mondja, hogy Jézus és tanítványai „faluról falura jártak, és hirdették az evangéliumot”. Tehát amikor felébred az együttérzésed, állj meg! Ami egy jelentéktelen találkozásnak tűnik, valaki számára Istennel való találkozás lehet, és olyan eredménnyel járhat, amilyenről soha nem is álmodtál.

Te-te-te-te-teeee... :)

Bátorítás!

A Jeremiás próféta könyvét olvasom, és tegnap épp ezekhez az Igékhez értem. Nagyon bátorított, és megvígasztalta a szívem, lelkem. Újra reménységet öntött belém. Van egy ének is hozzá, azt is kiteszem. :)

Legyen minden olvasómnak olyan áldás és bátorítás, amilyen nekem volt!

"Én majd bekötözöm és orvoslom sebeit, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik: milyen kincs az igazi béke.

Jóra fordítom Júda és Izráel sorsát, újjáépítem őket, hogy olyanok legyenek, mint régen.

Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyeket elkövettek ellenem megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem.

Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja, és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek URának, mert jó az ÚR, mert örökké tart szeretete! Hálaadó énekkel jönnek az ÚR házába, mert jóra fordítom az ország sorsát, és olyan lesz, amilyen régen volt - ezt mondja az ÚR."

-Jeremiás 33: 6-8, 11-

Itthon vannak...

...a nővéremék. Anna baba egy tünemény. Annyi, de annyi örömöt tud szerezni. Mosolyog, gagyog, huncutkodik. Nagyon szeretem!!! :)

Biztass ma valakit!

„Ha a neki adatott ajándék… bátorítás, akkor bátorítson!” (Róma 12:6-8 NIV)

Legjobban azzal tudod a szívedet erősíteni, ha lehajolsz, hogy mást felemelj. Gondolj bele: azok a legjobb barátaid, akik bátorítanak téged. Hiszen ki szeret olyanok közelében lenni, akik lehúzzák? Dr. Maxwell Maltz interjút készített egy sikeres üzletember fiával. A fiú nem volt hajlandó továbbvinni a család üzleti ügyeit apja halála után, még akkor sem, ha ez gazdaggá tette volna őt. Döntését így magyarázta: „Ön nem érti, hogy milyen kapcsolatom volt az apámmal. Őt mindig hajtotta valami, és nehéz utat járva jutott fel a csúcsra. Önállóságra akart tanítani engem, és úgy gondolta, hogy a legjobb módszer erre, ha sohasem bátorít vagy dicsér engem. Minden nap labdafogást játszottunk az udvaron. A játék lényege az volt, hogy el kellett kapnom a labdát tízszer egymás után. Nyolcszor vagy kilencszer elkaptam, de a tizedik dobásnál mindig megtett mindent azért, hogy elhibázzam. A földre dobta, vagy magasra a fejem fölé, úgy, hogy semmi esélyem nem volt elkapni.” Könnyes szemmel abbahagyta, majd ezt mondta: „Ezért kell elmennem innen; el akarom kapni azt a tizedik labdát!” Ez a fiatalember úgy nőtt fel, hogy úgy érezte, ő sohasem üti meg a mércét, sohasem lehet elég tökéletes ahhoz, hogy apjának kedvére legyen. Ismerősen hangzik? William James azt mondta: „Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.” A legtöbben csodálatos dolgokat látunk meg más emberekben, de soha nem mondjuk el nekik. A dicséret azonban csak akkor ér valamit, ha átadod. Ezért ma indulj el, és biztass valakit!

„Az Úrban jó nekem”

„Az én békességemet adom néktek… Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (János 14:27 Károli)

Az a békesség, amit Jézus ad, olyan biztonságérzetet nyújt, hogy bármi is történik, te tudod: „az Úrban jó nekem”. Jézus azt mondja nekünk: „az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” Az a békesség, amit Jézus ad, nem feltételek vagy körülmények függvénye. Abból ered, hogy tudod, Isten gyermeke vagy, és Atyád irányítja az egész világmindenséget, szeret téged, és mindig szívén viseli, hogy mi a legjobb számodra. Ezért van az, hogy olyan emberek, akik mindenüket elvesztették, gyakran azt mondják, hogy sohasem cserélnék el azt, amit így megtanultak, még akkor sem, ha visszanyernék mindazt, amit elveszítettek. Joni Erikson Tada természetfeletti békét talált, amikor egy baleset miatt tolószékbe kényszerült, és Corrie Ten Boom békességet talált a náci haláltáborban. Elisabeth Elliot is békére lelt, amikor abban az indián törzsben missziózott, akik közül valók gyilkolták meg a férjét. Ezt írta: „Csak az elfogadásban van békesség… nem a belenyugvásban”. És ez nagy különbség! Creath Davis író rámutat: „A belenyugvás az, hogy megadjuk magunkat a sorsnak. Az elfogadás az, hogy megadjuk magunkat Istennek. A belenyugvás csendben lefekszik egy üres univerzumban. Az elfogadás felkel, hogy találkozzon Istennel, aki a világmindenséget céllal és rendeltetéssel tölti meg. A belenyugvás azt mondja: »képtelen vagyok rá«. Az elfogadás azt mondja: »Isten képes rá«. A belenyugvás megbénítja az életfolyamatot. Az elfogadás felszabadítja az életet a legnagyszerűbb kreativitásra. A belenyugvás azt mondja: »Számomra mindennek vége«. Az elfogadás azt mondja: »Hát itt vagyok, most mit legyen, Uram?«. A belenyugvás azt mondja: »Micsoda veszteség!«. Az elfogadás azt mondja: „Hogyan tudod ezt a bajt üdvösségemre használni, Uram?«. A beletörődés azt mondja: »egyedül vagyok«. Az elfogadás azt mondja: »Tied vagyok, Uram«.”

Mi a különbség?

Információ-túlterhelés (2)

„A szolga nem nagyobb az uránál.” (János 13:16)

Amikor folyton többféle feladattal vagy egyszerre elfoglalva, fontos dolgok kieshetnek. Megkérdeztek egy ügyvédet, akinek sikerült egy hihetetlen megegyezést kieszközölnie ügyfele javára, hogyan csinálta. Így válaszolt: „Én voltam az egyetlen ember aznap a megbeszélésen, aki nem azzal töltötte az egész időt, hogy sms-eket küldözgetett!” Egy nagyra becsült kutató szerint agyunkat arra edzettük, hogy „folyton ide-oda cikázzon az üzenetek és információk univerzumában, apró izgalmakat keresve. Mivel mindet éppen csak érintjük, sosem ásunk elég mélyre, mielőtt továbblépünk a következő figyelemelterelés felé… és ez olyan mértékben megemeli stressz-szintünket, amit épp csak kezdünk megérteni.” Egy másik szakértő mondja: „Több információt kapunk 72 óra alatt, mint amennyit szüleink egy hónap alatt kaptak, és a legtöbb ember nem képes mindezt feldolgozni. Befogadják az új dolgokat, de nem szabadulnak meg a régi információktól, melyekkel régebben akartak foglalkozni.” Mikor élvezhettél legutóbb zavartalanul egy kis nyugodt, pihentető időszakot? Vissza tudsz egyáltalán emlékezni ilyenre? Annyira eredmény-orientáltak vagyunk, hogy ha nem csinálunk valami számszerűen mérhetőt, azt hisszük, hogy elvesztegettük az időnket. Az igazság az, hogy szükségünk van a kérlelhetetlen információrohamtól távol töltött időre, hogy újrarendeződjünk, gondolkodjunk és feltöltődjünk. Jézusnak megvolt az időbeosztása, amihez tartania kellett magát, szolgált az emberek felé, voltak tanítványai, akik Tőle függtek, és minderre kevés ideje volt. Mégis „visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 5:16). Nos, mivel „a szolga nem nagyobb az uránál”, ne gondold, hogy te felette állsz mindennek! Talán bölcsebb vagy, mint Ő? Vagy mélyebb lelki életet élsz? Jézus azt mondta: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé” (Márk 6:31), mert ha nem vonulsz félre, összeomlasz.

Információ-túlterhelés (1)

„Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.” (Dániel 12:4)

A technológia révén olyan dolgokat tehetünk meg, amire eddig soha nem voltunk képesek, de mindez függőséget is okozhat. Előfordulhat, hogy teljesen kimerít ez a kötődés. Egy szakértő megjegyzi: „Az emberekben megfigyelhető egy erőteljes hajlam arra, hogy mindent megtegyenek, amit csak tudnak. Adjuk hozzá ehhez az állandó összeköttetést, és a munkanap sohasem ér véget. Bárkivel bármikor könnyen kapcsolatba lehet lépni, és mivel az információk a világhálón állandóan hozzáférhetőek, örökké kattintgathatunk.” Pál írt arról, hogy „használjuk ki az időt” (ld. Efézus 5:16). Azt szoktuk mondani, hogy „az idő pénz”, de valójában az idő sokkal értékesebb, mert az nem megújuló erőforrás. Ha egyszer elmúlt, örökre elmúlt. Az információ-túlterhelés kezelése azt jelenti, hogy újra felállítod a határokat, melyeket a technológia lerombolt. Tehát: Ismerd fel a jeleket: ha egész nap emberekkel beszélsz és mégis magányos vagy, akkor nagy valószínűséggel a technológia uralja az életedet. Kezdj kis lépésekkel: egy rövid időre legyél elérhetetlen, és figyeld, hogy mi történik! A technika kerekei nem fognak megállni! Ne felejtsd el: van választásod! Azok az emberek, akik azt gondolják, hogy minden áldott nap huszonnégy órában elérhetőnek kell lenniük, túlzott jelentőséget tulajdonítanak saját fontosságuknak, vagy túl fontosnak tartják azokat, akik őket irányítják. Állíts fel határokat: fékezd meg az e-mailek és azonnali üzenetek áradatát! Valóban szükséged van annyi emlékeztetőre ugyanazzal a dologgal kapcsolatban? Adj egyértelmű tájékoztatást: mondd meg az embereknek, hogy az e-mailekre a nap egy bizonyos szakában válaszolsz, és tudasd velük, kit keressenek, ha azonnali választ akarnak. Készíts listát az elvégzendő feladatokról: így, ha félbeszakítanak, hamarabb vissza tudsz térni a kerékvágásba. Tartsd magad az időbeosztásodhoz: klasszikus példája saját magunk félbeszakításának, hogy időnként bele-belekukkantunk a számítógépbe. Ellenőrizd magad: miután pár percig böngésztél a világhálón, kérdezd meg magadtól: „Tényleg ezt kell most csinálnom?”

Mátyás...

Mátyás újra irogat a bloggjára... olvassátok

Isten hihetetlen szeretete

„Nézzétek… Krisztus szeretetének határtalan dimenzióit” (Efézus 3:18 TM)
George Mathesonnak azt mondta az orvosa, hogy meg fog vakulni. A tagadhatatlan valóság ellenére, vagy éppen amiatt még szorgalmasabban folytatta tanulmányait, 1861-ben diplomázott a glasgow-i egyetemen 19 évesen. Mire teológiai tanulmányait is befejezte, teljesen elveszítette látását. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a menyasszonya visszaküldte neki a jegygyűrűjét ezzel az üzenettel: „Nem tudom úgy végigélni az életemet, hogy egy vak emberhez legyek láncolva”. Matheson sohasem nősült meg, és sohasem gyógyult fel teljesen abból, hogy így összetörték a szívét. Nagyszerű és költői lelkipásztorként teljes és inspiráló életet élt, de időnként a magányosság fájdalma újra fellobbant, mint ahogyan ez megtörtént a húga esküvőjén. A szertartás felelevenítette az elvesztett szerelem emlékeit. Válaszként Isten csodálatos szeretetéhez fordult vigasztalásért és ezeket a szavakat vetette papírra 1882. június 6-án: „Ó szeretet, mely soha nem enged el, fáradt lelkem benned pihen; Visszaadom neked életemet, mellyel tartozom, hogy óceánnyi mélységedben gazdagabb és teljesebb legyen”. Figyeld csak meg Hóseás makacs szerelmét felesége, Gómer iránt. Az asszony egyik szeretőtől a másikig ugrálva teljesen tönkretette férje életét. Végső nyomorúságában pedig eladásra kínálták a rabszolgapiacon. Tudod ki volt az, aki előlépett, hogy megvásárolja? Hóseás, aki soha nem vetette le magáról a házasság kötelékét. Isten az ő történetét használta arra, hogy bemutassa állhatatos szeretetét irántunk. Azt mondta Hóseásnak: „Szeresd csak tovább azt az asszonyt… ahogyan az Úr szereti Izráel fiait” (Hóseás 3:1). Isten hihetetlenül nagy szeretettel szeret téged. Nem nyerheted el azzal, ha megnyerő vagy, és nem vesztheted el azzal, ha örök vesztes vagy. Lehetsz azonban vak arra, hogy meglásd, és ellenállhatsz neki. De ne tedd!

Ma készítettem...

A bölcsesség végső forrása

„A felülről való bölcsesség…” (Jakab 3:17)
Ahogy éled az életed, rájössz, hogy sokféle módon szerezhetsz bölcsességet, mint például: 1) Leírod mindazt, amit tapasztalataid által tanultál, és elgondolkodsz rajta. 2) A mások által összegyűjtött kollektív tudásból szemezgetsz. „A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). 3) Megpróbálod kívülről nézni a dolgokat. Az olyan állításokat, mint: „Errefelé így mennek a dolgok”, érdemes alaposan megvizsgálni, ha olyan módszerek védelmére használják, melyek már nem működnek. 4) Ne siettesd a befejezést! A növekedés mindig folyamat. A kreativitás sokszor rendetlen és elbátortalanító. Ha a változások közepette is képes vagy összpontosítani, és nem veszted el a hited, az az érettség jele. A bölcsesség végső forrása azonban Isten! Egyszer egy vezető beosztásban lévő fiatalember azt mondta a titkárnőjének, hogy fontos találkozója van, ezért senki ne zavarja. A főnöke azonban beszélni akart vele, és bement az irodájába. Fiatal munkatársát térden állva és imádkozva találta, ezért csendesen kihátrált, és megkérdezte a titkárnőtől: „Ez megszokott dolog nála?” „Igen” – válaszolta a titkárnő – „minden reggel így tesz.” „Nem csoda, hogy hozzá fordultam tanácsért!” mondta erre a főnök. Ha bölcsességre van szükséged, beszélj Istennel: „Mert az Úr ád bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem származik” (Példabeszédek 2:6 Károli). „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja” (Jakab 1:5). „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató” (Jakab 3:17). „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem” (Zsoltárok 32:8).

Hargitás ez is...

Ma bátoríts valakit! (2)

„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek 12:25)
Henry Ford és Thomas Edison barátok voltak; egy olyan konferencián találkoztak, amit Edison cége szponzorált, ahol Ford mérnökként dolgozott. Valaki úgy mutatta be Fordot Edisonnak, mint „a fiatalember, aki benzines kocsit csinált”. Ford és Edison beszélgettek egy darabig az automobilról, egyszer csak Edison izgatottan az asztalra csapott. „Megcsináltad! A kocsid önellátó, magában hordja a saját erőművét.” Ford később így emlékezett vissza: „Addig egyetlen ember sem biztatott. Reméltem, hogy jó irányba haladok. Néha tudtam, hogy igen, néha csak tűnődtem, és akkor hirtelen a világ legnagyobb feltaláló géniusza teljesen megerősített benne.” Sir Isaac Newton a gravitációelméletről és a három mozgástörvény leírásáról a legismertebb. De Newton talán soha nem publikálhatta volna munkáit, ha nem lett volna Edmond Halley. Halley már elismert tudós volt, amikor meglátogatta Newtont Cambridge-ben, hogy megvitasson egy problémát, amin dolgozott, és akkor kiderült, hogy Newton már meg is oldotta. Halley biztatta Newtont, hogy adja ki műveit, sőt még azt is felajánlotta, hogy fedezi a kiadás költségeit. Az eredmény a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) kiadása volt 1687-ben, amely lefektette a matematikatudomány alapjait, és megváltoztatta az emberek világszemléletét. Kit tudsz bátorítani arra, hogy nagyszerű dolgokat vigyen véghez? Kit helyezett az életedbe Isten azért, hogy biztasd, felemeld, segítsd az útján? Ha segítesz másoknak abban, hogy véghezvigyék mindazt, amire Isten teremtette őket, akkor osztozol eredményeikben.

Ma bátoríts valakit! (1)

„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek 12:25)
A tizenkilencedik századi költő, Walt Whitman évekig küzdött azért, hogy felhívja a figyelmet költészetére. Csüggedése közepette egy egész életét megváltoztató levélkét kapott munkásságának egyik csodálójától. Az üzenet így hangzott: „Tisztelt uram, nem vagyok vak a Fűszálak* csodálatos ajándékának értékére. Úgy találom, hogy ez a szellem és bölcsesség egyik legrendkívülibb műve, amit Amerika eddig létrehozott. Köszöntöm önt egy nagy karrier kezdetén.” Az aláírás Ralph Waldo Emerson volt. Whitman hosszú pályafutásnak örvendhetett, és az amerikai irodalom egyik óriásának tekintik. De amikor nehéz idők jöttek, szüksége volt a bátorításra ahhoz, hogy továbbmenjen. És nem ő az egyetlen. Amikor már-már az összeomlás határán vagyunk, a megfelelő időben mondott megfelelő szavak játékban tarthatnak minket. Amikor túl fáradtak és csüggedtek vagyunk ahhoz, hogy továbbmenjünk, egy együtt érző cselekedet új erőt adhat. A bátorítás a Biblia egyik központi témája: „Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja” (Példabeszédek 12:25). „Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!” (Ézsaiás 35:3). „Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek!” (Ézsaiás 41:13). A bátorítás nem tagadja a problémát, de képessé tesz a leküzdésére. Nem a makacsságot vagy az ostobaságot igazolja, egyszerűen csak helyre igazít, és a jó ösvényen vezet minket. Nem hagyja, hogy egyedül cipeljük a terhet, hanem tudtunkra adja, hogy Isten jelen van, hogy segítsen és erősítsen minket. Tehát ma bátoríts valakit! * Leaves of Grass – Whitman 1855-ben megjelent verseskötete; a Fűszálak magyarul: Európa Kiadó 1992. a ford.

Összetöretés...

Ha sikert akarsz – készülj fel jól!

„Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg.” (Példabeszédek 24:3)
Mi történik, ha nem vagy jól felkészült? Dolgok, amiket remélsz, nem fognak megtörténni. Cselekedj, és akkor gyakrabban fognak megtörténni, mint ha csak reménykedsz. A győzelem és a vereség közötti határvonal – a felkészülés! Arthur Ashe teniszbajnok mondta: „A győzelem kulcsa az önbizalom, az önbizalom kulcsa pedig a felkészülés”. Vagy ahogy a dal mondja: „Ha csak álmodozol a csillagokat nézve”, nem fog megvalósulni az álmod, fel kell készülnöd rá. Gondolkodtál valaha azon, hogy mit csinált Jézus azokon az imádságban töltött kora hajnalokon és éjszakákon? Felkészült! Ha fejlődni akarsz, akkor a felkészülést életformáddá kell tenned. Újra és újra kérdezd meg: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Mennyi időt, erőfeszítést és milyen erőforrásokat kell erre fordítanom? Milyen akadályokat kell legyőznöm?” Ha ilyen gondolkodásmód szerint élsz, jól fogsz haladni azon az úton, hogy betöltsd életed Isten szerinti rendeltetését. Amikor megkérdezték a Queen Mary [a világ egyik legnagyobb óceánjárója – a ford.] kapitányát, hogy meddig tart, amíg a hajóját teljesen leállítja, azt válaszolta: „Kicsivel több, mint egy mérföld”. Majd hozzátette: „A jó kapitány legalább egy mérfölddel előre gondolkodik”. Bármilyen vállalkozásod sikerét az határozza meg, hogy mennyire fontos ez számodra, és mennyire vagy képes felkészülni rá. Az egyik magyarázó bibliafordítás [The Living Bible] így fogalmaz: „Bármilyen vállalkozás… ha bölcs tervezéssel épül, erős és szilárd lesz a józan ész segítségével, és nagyszerűen fog jövedelmezni, ha folyamatosan összhangban van a valós tényekkel” (Példabeszédek 24:3 TLB). Alexander Hamilton, aki egyike volt az Egyesült Államok alapító atyáinak, azt mondta: „Az emberek zseniálisnak tartanak, de minden zsenialitásom ezen alapul: ha valami a kezembe kerül, alaposan tanulmányozom”. Tehát, ha sikert akarsz – készülj fel jól!

Mai nap szüleménye...

Figyelmes hallgató vagy?

„Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra!” (Jakab 1:19)

Valaki szellemesen megjegyezte: „Isten két fület adott nekünk, de csak egy szájat, mert kétszer annyit kell hallgatnunk, mint amennyit beszélünk.” Ha ezt megtanulod, akkor gyors leszel a hallásra, késedelmes a szólásra. A figyelmes hallgatás építi a kapcsolatokat. De figyelmes hallgatók nem születnek csak úgy, ki kell nevelni őket! Íme néhány javaslat, amivel fejlesztheted figyelmedet: 1) Hallgass félbeszakítás nélkül! Állj ellen a kísértésnek, és ne szólj közbe, ne fejezd be a másik mondatát, és ne tereld el a témát! Fogd vissza magadat – csak figyelj! 2) Figyelj, hogy megértsd! Próbáld megérteni az ő nézőpontjukat, érzéseiket, gondolataikat és szükségeiket! A figyelmes hallgatás azt jelenti, hogy azt hallod, amit ők gondolnak, ahogy ők gondolják, ahogy ők érzik, és nem azt, ahogyan te gondolod, hogy éreznek. Találgatás helyett kérdezz! „Jól értelek? Úgy érted, hogy…? Úgy érzed, hogy…?” Más szavakkal: ne feltételezz – bizonyosodj meg róla! 3) Hallgass ítélkezés nélkül! Ne vonj le gyors következtetéseket! Ha nem áll össze, amit mondanak, hallgass tovább! „Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják” (Példabeszédek 18:13). Ha tovább figyelsz, talán lesz a dolognak értelme. 4) Hallgass kiigazítás, ellentmondás és lebecsülés nélkül! Ha azt mondod: „Az nem úgy volt”; vagy: „Mégis mire számítottál? Ha te nem tetted volna…”; vagy: „Te egyszerűen csak túl érzékeny vagy”, az ilyen szavak az embereket védekezésre késztetik, és megbénítják a valódi kommunikációt. 5) Értékeld a beszélgetőpartnered! Fogadd el meglátásait és érzéseit egy értékes ember valóságos érzéseinek! „Ha jól értelek, akkor most arra gondolsz… úgy érzed… Jól látom?” Kérd meg őket, hogy segítsenek abban, hogy jól értsd őket! „Abból, amit nekem elmondtál, már értem, hogy miért érzel úgy, ahogyan érzel” – ez nagy megerősítés számára, növeli az önbizalmát, és hajlandóságát arra, hogy fontolóra vegye a megoldást, amit esetleg javasolsz neki.

A harcnak itt nincs még vége...

Életem mottója: "Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta. " 2.Tim.2:4

Ehhez nincs is mit hozzáfűzni, ezt tenni kell... amíg a szívünk utolsót dobban...

Mátyásról...

Épp most beszélek Mátyással skype-on... Holnap délután kezdik a második kemót ott Bécsben. Mióta a protézist kivették, azóta ott vannak Bécsben, és ott folytatták a kemoterápiát. Megvallom őszintén, hogy ennek én nagyon örülök, az Úr jobban tudja ezt is, hogy mire van szüksége a gyermeknek. Hála Neki Mindenért!

Kértem egy képet is tőle, és azt is kiteszem ide.

Azt ígérte, hogy ezután irogatni fog az ő bloggjára. :)

Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak.

A minap, amikor épp Váradon voltam összefutottam az egyik ovisommal, az anyukájával és a testvérével az utcán. Hát, mondanom sem kell, hogy fülig szaladt a szája, és olyan drága volt. Odabújt hozzám...

Jól elvagyok magamnak igy a vakációba, de ahogy Loreen hozzámbújt rádöbbentem, hogy hiányoznak a gyerekek... az ölelésük, hogy az ölembe másszanak... so... azt hiszem szeretethiányom van.

Búcsúzás előtt lehajoltam, és magamhoz öleltem... jól esett... majdnem elsírtam magam...

Ez egy kicsit személyesebb, mint szokott... Kriszta kedvéért, mert a Hargitán megjegyezte, hogy kevés személyes dolgot írok ki... Válaszom ez volt rá, hogy akit érdekel megkérdezi, de alíg kérdezik meg... Tanulság, ha kiirnám, akkor sem érdekelné az embereket jobban... végül is, elvagyok így is...

Megtörve (4)

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)
Nem mindig ismerjük megpróbáltatásaink okát, de Pálnak Isten kijelentette, hogy mi az oka annak, hogy neki „tövis adatott”. Azért történt, hogy megőrizze őt az elbizakodottságtól (ld. 2Korinthus 12:7). A siker mámorító lehet, és a megmámorosodott embereket nem úgy ismerjük, mint akik túl okosak vagy megbízhatóak! Mi történik, amikor tövis adatik a testedbe? Fáj. Ilyenkor semmi mással nem törődsz, csak azzal, hogy valahogy eltávolítsd. Pál háromszor imádkozott Istenhez azért, hogy vegye el a tövist, de Istennek más terve volt. Láthatod, Isten akkor a legerősebb bennünk, amikor mi a leggyengébbek vagyunk. Amikor Pál rájött, hogy Isten hatalma az életében éppen ahhoz a tövishez kötődik, mely úgy kínozza őt, így válaszolt: „örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Korinthus 12:10). Más szavakkal: „Javamra szolgál, add csak, Uram!” Ha ez a tövis az életedben egy konkrét személy, és már imádkoztál azért, hogy megszabadulj tőle, de ez nem történt meg, akkor talán Isten azt akarja, hogy azáltal tapasztald meg az Ő kegyelmét és hatalmát, ahogy ezzel az emberrel bánsz. De nem fogod ezt átélni, amíg a fájdalomtól el nem jutsz a dicsőítésig. A Biblia beszél a „dicsőítés áldozatáról” (Zsidók 13:15). Az áldozat azt jelenti, hogy valaminek meg kell halnia valakinek az oltárán. Ha tehát szeretnéd megtapasztalni Isten kegyelmét és hatalmát az életedben, hajlandónak kell lenned arra, hogy meghalj az önzésnek, az önérdeknek, az énednek és a függetlenségednek. Nincs semmi rossz abban, ha azt kéred Istentől, hogy távolítsa el a tövist. De ha a szabadításért mondott imád dicsőítéssé válik, akkor vagy úton az erő felé, mert Isten kegyelmet ad neked.

Megtörve (3)

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)
Isten néha megengedi, hogy „padlót fogj” azért, hogy rájöhess, Ő a szikla, melyre a padló épült. Gedeon egy 135 000 főből álló hadsereggel nézett szembe mindössze 32 000 emberrel. És ezek közül 22 000 elhagyta a csatateret és hazament, amikor Gedeon felajánlotta nekik a választási lehetőséget. Számítsd ki az arányokat! Gedeon azt gondolta: „Itt lehetetlen győzni!” Isten akkor elmagyarázta: „Sok ez a nép, amely veled van, nem adhatom a kezükbe Midjánt, különben még így fog dicsekedni Izráel velem szemben: Az én kezem szabadított meg engem!” (Bírák 7:2). Íme itt van újra az „én” ősrégi csatája, melyet mindennap megvívunk. Ezért végződik így az Úr imája: „Tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen” (Máté 6:13). Honnan jön az erőnk? Istentől! Kit illet a dicsőség az elért eredményeinkért? Istent! Meddig tart ez a megállapodás? Örökké! Istennek meg kellett törnie Jákób önelégültségét, hogy a benne lévő „Izráel” előjöhessen. Istennek néha „padlóra kell küldenie” téged, mielőtt felemelhetne. Mózest a föld legszelídebb emberének nevezték, de negyvenévi sivatagi pásztorkodásra volt szükség ahhoz, hogy méregtelenítődjön a büszkeségtől, és alárendelje magát Istennek. Csak ekkor lett kész arra, hogy a fáraó elé álljon, és csodákat tegyen, melyek bemutatták Isten hatalmát – és igazolták Mózest! Összetörtnek lenni nem azt jelenti, hogy kisebbrendűséggel küzdő és alacsony önértékeléstől szenvedő „nyúlbéla” vagy. Nem, összetörtnek lenni azt jelenti, hogy így imádkozol: „Uram, ha ezt a munkát el kell végezni, és jól kell elvégezni, akkor ezt Neked kell véghezvinned általam. Ezért Benned bízom.”

Megtörve (2)

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)
Pál azt írja: „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (1Thessalonika 5:23). A „megszentelni” szó azt jelenti, „elkülöníteni”, egyedül Isten céljaira használni. Pál úgy írja ezt le, mint „mennyei elhívás” (Filippi 3:14). Ez pedig belülről kifelé történik! Figyeld meg, a test az utolsó helyen áll az átalakulás sorrendjében egy egész egyszerű oknál fogva. A tolvajnál nem a keze okozza a problémát, hanem a gondolatai és a lelkivilága, ami azt mondja neki, hogy a lopással nincs semmi baj. A gondolatai mondják meg a kezének, hogy mit tegyen. Ha tehát átformálod a lelkét, a kezei követni fogják. Különben megbilincselheted, és börtönbe zárhatod, attól belül még tolvaj marad. Túl sokan szeretnének győzni a testi bűnökön anélkül, hogy belülről igazán átalakulnának. Isten azonban a lelkünkkel kezd, mert ez a részünk képes Istenre figyelni, ez az, ami „összeköt” Vele. Amikor Isten a lelkünket felszabadítja, akkor az érzelmeink és a testünk felsorakozik mellé. Ha szülő vagy, akkor tudod, hogy a gyerekek mennyire különbözően reagálnak a fegyelmezésre. Az egyik gyermek könnyekben tör ki, míg a másik szembeszáll és ellenkezik veled. Bármi legyen is az ára, és bármeddig tartson is, Isten megtesz mindent azért, hogy megtörje önelégültségünket, hogy így Jézus élete láthatóvá váljon általunk. És mi döntjük el a folyamat hosszát azzal, hogy engedelmeskedünk vagy ellenállunk. Pál így imádkozott: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” (ApCsel 9:6 Károli). Legyen ma ez a te imádságod is!

Csak azért, mert zöld...

Megtörve (1)

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)

A sikert dicsőítő világ nem lát értéket az összetört dolgokban. De Isten gyönyörűt tud alkotni a töröttből. Ahhoz, hogy egy növény előbújhasson a talajból, a magnak meg kell törnie. Ahhoz, hogy egy kiscsibe nagyobb életet tapasztalhasson meg, a tojáshéjnak össze kell törnie. Még a telivér lovakat is be kell törni, mert meg kell tanulniuk, hogyan engedelmeskedjenek a gyeplőnek és a gazda hangjának. Kezded érteni? Miután Pál átélte az alázatra kényszerítő találkozást Krisztussal a damaszkuszi úton, újraértékelte vallásos ténykedését, mellyel valaha dicsekedett, és szemétnek nevezte azt (Filippi 3:8). Márpedig a szeméttel nem szoktunk kérkedni, hiszen visszataszítónak tartjuk. A megtöretés Isten munkája, amellyel lehámozza rólunk önelégültségünket, hogy így Krisztus jelleme ragyoghasson át rajtunk. Ne értsd félre, összetörni nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamilyen tragédiát élünk át. Sokan szenvednek el tragédiákat anélkül, hogy az közelebb vonná őket Istenhez, vagy akár csak elismernék Őt. Ugyanaz a napfény, amely a vajat megolvasztja, az agyagot megkeményíti. A megtöretés lényegét nem annyira a körülményeink jelentik, hanem a reakciónk. Mit próbál Isten tanítani nekünk? Az igazi megtöretés az, amikor Ő annyira lefoszt rólunk minden önelégültséget, hogy már nem marad erőnk arra, hogy helyrehozzuk magunkat. Amikor Isten minden kijáratot elzár, melyen megpróbálunk kijutni, végül rájövünk, hogy egyedül Ő maga a válasz, és ekkor egész életünket megváltoztató felfedezést teszünk. „És mi az?” – kérdezed. Amikor már csak Istenhez fordulhatsz – akkor Ő minden, amire szükséged van. Összegzésül: Isten ereje azok számára van fenntartva, akik feladták, hogy a saját erejükből próbálkozzanak, és a saját elképzelésük szerinti célt érjék el!

Hargita...

Hidd el, Isten nagy dolgokra képes!

„Istennél minden lehetséges.” (Máté 19:26)

A költő így írt: „Óvakodj azoktól, akik kívül állnak, és minden próbálkozást gáncsoskodva irigyelnek. A világ megállna, ha azok irányítanának, akik ezt hajtogatják: »ezt lehetetlen megtenni«.” Ne engedd, hogy a „lehetetlen” szó megállítson! Jézus azt mondta: „Istennel minden lehetséges”. Ha azok, akik megváltoztatták a világot, minden „lehetetlen” feladatot elvégezetlenül hagytak volna, még mindig a sötét középkorban élnénk. Íme négy példa: 1) Német szakértők azt jósolták, hogy a 25 mérföldes (≈40 km/h) sebességgel haladó vonatok súlyos orrvérzést fognak okozni, és az utasok megfulladnak az alagutakon való áthaladáskor. Amerikai szakértők hozzátették, hogy több elmegyógyintézetre lesz szükség, mert az emberek meg fognak őrülni, amikor meglátják az első vonatokat. 2) Amikor az első gépírás tanfolyamot meghirdették nők számára, dühödt ellentámadások érték őket azon az alapon, hogy „a nők szervezete ekkora megterhelés alatt súlyosan károsodna”. 3) Szakértők ragaszkodtak azon álláspontjukhoz, hogy a vasból készült hajók sosem fognak úszni, és hogy a vas meg fogja zavarni az iránytűket. 4) 1797-ben New Jersey-i farmerek elutasították az öntöttvas eke használatát, határozottan állítva, hogy az megmérgezné a földet, és serkentené a gyomok növekedését. Ennyit a „szakértőkről”! A legtöbbünk inkább túl kicsi dolgokban mer hinni, mint túl nagyokban. A látás, a jövőkép elengedhetetlen az életben maradáshoz. Az Istentől kapott látás hit által fogan, az imádság tartja fenn, és Isten igéje az üzemanyaga. Nem az a lényege, hogy mire vagy képes, hanem az, hogy mit tehet Isten az életeddel, ha teljesen alárendeled magad Neki. Felöleli az előrelátható, a biztonságos és a várható dolgok világán kívül eső dolgokat. „Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul” (Példabeszédek 29:18 Károli). Ha Isten látást adott neked, menj utána, keresd, és higgy Benne a nagy dolgokért!

Ne várj tovább, beszélj!

„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek 12:25)

Kevés dolog olyan hatásos, mint a megfelelő időben kimondott megfelelő szavak. Ugyanakkor nagyon nehéz a ki nem mondott szavak terhével élni a lehetőség elmúlta után. Visszatekintve egy kapcsolati szakértő ezeket a megindító szavakat ajánlja: „Emlékszem, amikor elvittem az új autódat egy útra, és összetörtem. Azt hittem, nagyon dühös leszel, és keményen fogsz bánni velem, de nem tetted. Emlékszem, amikor elmentünk a tengerpartra, és te nem akartál jönni, mert azt mondtad, esni fog. Elmentünk, és esett. Biztosra vettem, hogy az orrom alá fogod dörgölni, hogy: „én megmondtam”, de nem tetted. Aztán volt az is, amikor áfonyalét öntöttem az új fehér szmokingodra. Tudtam, hogy ideges leszel, és hibáztatsz majd. De nem tetted. És emlékszel arra a bizonyos estére? Tévedtem, és azt mondtam, hogy nem kell kiöltözni. Farmerben jöttél, és úgy érezted magad, mint a partra vetett hal. Biztos voltam benne, hogy tombolni fogsz, engem pedig jól otthagysz. De nem tetted. Szerettem volna elmondani, hogy mennyire szeretlek, és mennyire nagyra becsüllek mindezekért. Szerettem volna elmondani, amikor hazajössz Vietnamból. De nem jöttél.” Salamon azt mondta: „Megvan az ideje… a beszédnek” (Prédikátor 3:1,7). De ez egy korlátozott időszak, és ha elmúlt, akkor vége. Ne töltsd a jövődet megbánással, és ne hordozd magadban a ki nem mondott szavakat, melyeket valakinek hallania kellett volna. „Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24). Ne várj tovább, mondd ki!

Hogyan győzd le az óriásodat?

„Az Úr kezében van a háború.” (1Sámuel 17:47)

Egyszer egy megfutamodással vádolt katonát vittek Nagy Sándor elé. Nagy Sándor azt kérdezte tőle: „Mi a neved?” A katona fejét meghajtva így felelt: „Sándor”. Nagy Sándor erre vállon ragadta, és azt mondta: „Katona, változtasd meg a viselkedésedet, vagy változtasd meg a neved!” Arra hívattál, hogy olyan életet élj, amely méltó Ahhoz, akinek a nevét viseled. Akár a függőség, a neheztelés, a félelem, a testi kívánság, a büszkeség, az irigység vagy a harag jelenti azt az óriást, amellyel szembenézel, valamit meg kell értened: 1) Nem te vagy az egyetlen. A kísértés, mely most próbára tesz téged, nem különbözik attól, amit már mások is megtapasztaltak. „Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok” (1Korinthus 10:13 Károli). Góliát nem volt mindig óriás; addig etették és táplálták, míg azzá vált. A mi óriásaink általában kis bűnök, amelyek fölött átsiklunk vagy elnézzük őket, mígnem saját életre kelnek és visszajárnak kísérteni minket. 2) Egyedül nem vagy rá képes. Az óriásod mindig le fog győzni, amíg saját erődből próbálsz megküzdeni vele. Dávid azt mondta Góliátnak: „az Úr kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket” (1Sámuel 17:47). Isteni segítségre van szükséged ahhoz, hogy legyőzd a régi szokásokat, és új magatartást alakíts ki. Tehát jelentsd ki Pállal: „Krisztus… megerősít engem” (Filippi 4:13)! 3) Szembe kell szállnod az óriásoddal. A Biblia azt mondja: „Amikor a filiszteus nekikészült, és egyre közeledett Dávidhoz, Dávid is kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé” (1Sámuel 17:48). Ne fuss el, ne próbálj egyezkedni, ne köss kompromisszumot, és ne mentegetőzz! Kényszerítsd napvilágra az óriásodat, és ne engedd vissza az életedbe! Állíts fel határokat, és vállald a felelősséget! Tartsd távol magad a rossz társaságtól! És mindenek felett: ne az óriásod fényében nézz Istenre, hanem Isten fényében nézd az óriásodat!