Tanulságok egy túrós süti kapcsán...

Ma érkezik a nővérem és a sógorom, és anyu készül rendesen. Még a szomszédasszonytól egy túrós süti receptet is beszerzett. Semmi baj sem volt vele, mármint a recepttel, amíg hozzá nem fogtunk, hogy elkészítsük. A habverés mindig az én feladatom, mióta csak vissza tudok emlékezni (akkor még a kézi habverő volt a trendi, mert nem volt még más, ha volt is, mi nem vettünk, csak sokára). A recept szerint 6 tojás kell, a szomszédasszony szerint 4 elég, és anyu is a 4 mellett voksolt. Hiába érveltem én a 6 tojás mellett. Spóroljunk akkor, gondoltam! Fél kg porcukor a félig felvert fehérjébe. Az sok 4 tojáshoz, gondoltam, na persze porcukor helyett krisztálycukorral kellett gazdálkodjak, mert spóroljuk a porcukrot, az másra kell majd. Hm!!!

Nem is kell mondanom, ugye, hogy meg is lett az eredménye. A szép habom tönkrement :((!!! Na, akkor gyütt a tapasztaltabb, azaz anyu, és mérges lett, hogy elrontottam. Érvelek, és érveléseimmel szemben nem sokat tud tenni: "Ennyi cukor, és ráadásul kristálycukor is...!!!" -és mindezt higgadtan, mert megtanultam, hogy nem érdemes ingerülten visszavágni. Kértem 2 tojást. "Na, azt már nem, mert hogy a tyúkok...!" Mindig a tyúkok a hibásak... Nagy nehezen előkerült 1 tojás, kértem a másikat is. Csak úgy záporozott felém a szemrehányás, miközben megkaptam a másik tojást is. A két nehezen szerzett tojásból pompás habot vertem, és lassan hozzáadagoltam a félresikerültet, és egész ügyesen helyrejött. Na, aztán lehiggadtak a kedélyek, amikor kiderült, hogy mégis megmentettem a látszólag menthetetlent. Az előbb kiderült, hogy a tésztájának sem tett jót a 2 tojás hiánya. A süti már a sütőben sütkérezik.

Két tanulságot is levontam belőle. Mindennek meg van az ára, a receptje. A hivő életnek is, mégis sokszor kapom magam rajta, hogy itt-ott, ezt-azt kispórolok belőle, pl. a csendességet. Pedig hányszor jártam már úgy, mint ma a habbal. Azért írom ezt ide le, hogy más is tanuljon belőle. Ha elveszünk abból, ami Istené: időnk, pénzünk, energiánk,az egész életünk, először is magunkkal tolunk ki. Az Istennel való szoros kapcsolatra elsősorban nekünk van szükségünk. A sátánt ezzel tudjuk a leginkább lefegyverezni. Mégis Isten az, aki annyira vágyik, a velünk való szeretet kapcsolatra. "Jézus Krisztus rajong értünk"-mondta valaki nemrég, és ez így van. A János 17. rész a bizonyiték erre. Ez az egyik tanulság...

A másik pedig az, hogy a kudarc után a legkönnyeb a dolgokat abbahagyni, kidobni, mint annak megjavitásán fáradozni. Sokszor vádoljuk Istent, hogy ezt és ezt miért engedte meg az életünkben... Nagyon egyszerű a válasz... a recept adott, Isten Ígéje adott, és abból, sem elvenni, sem hozzátenni, nem lehet... de hogy én betartom-e a recept előírását, ahhoz szabad döntési jogom van. A kudarcok akkor jönnek, ha nem a megfelelő útmutatás szerint élek...ó, ezt még megengedem magamnak, ez igazán nem nagy dolog, mások is teszik...

Ha hibáztunk, ismerjük el, és jöjjünk bűnbánattal az elé a Személy elé, aki a Golgotán kifizette, minden mulasztásunk, hibánk, vétkünk árát.

Van, hogy a sütit újra kell kezdeni, de a jó hír az, hogy van még egy esély, és el lehet készíteni a recept szerint!

És íme a süti...

Botok és ágytálak!

„Az Úr azt mondta… Mi van a kezedben?” (2Mózes 4:2)

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy másokhoz hasonlítjuk magunkat, és arra a következtetésre jutunk, hogy mivel mi nem rendelkezünk az ő különleges tálentumaikkal, „nekünk nincs meg az, ami kell hozzá”. Egy napon Isten azt mondta Mózesnek: „Mi van a kezedben?” Mózes így felelt: „Egy bot” (2Mózes 4:2). Csak egy vándorbot, nem nagy szám. Igazán? Isten felhasználta arra, hogy kiszárítsa a Vörös-tengert! Értsd meg ezt: Isten kézbe vehet valamit, ami egész életedben megvolt neked, de nem tulajdonítottál neki nagy jelentőséget, és felhasználhatja arra, hogy nagy dolgokat vigyen véghez. De ez csak akkor történhet meg, ha hajlandó vagy elismerni a benne rejlő lehetőséget, és odateszed az Ő kezébe. 

Van egy mulatságos történet egy apácapárosról, akik egy kórházban dolgoztak, és egy reggel munkába menet kifogyott a benzinjük. Volt a közelben egy benzinkút, de nem volt üzemanyagkannájuk. Hirtelen egyiküknek eszébe jutott, hogy a csomagtartóban van egy ágytál. Benzint töltöttek a kacsába, és nagyon óvatosan visszavitték az autóhoz. Miközben az apácák a benzint a kacsából az üzemanyagtartályba öntötték, két férfi ment el mellettük autóval. Hitetlenkedve bámultak, és az egyik így szólt a másikhoz: „Na, Fred, ezt nevezem hitnek!” A dolog ostobaságnak tűnt. A gond csak az volt, hogy ezek a kételkedők nem tudták az igazságot. És mennyire meg voltak lepődve, amikor a két apáca elhajtott mellettük az autóúton! A Biblia azt mondja: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt” (Zsidók 11:6). Hit kell ahhoz, hogy meglássuk a botokban és a kacsákban azt az eszközt, ami szükséges a feladat elvégzéséhez! De amikor odaadod Istennek azt, amid van, bámulatos dolgok történnek az életedben!

Te jobban tudod, mint én...

Még egy kedves éneket kiteszek. Oh, de sokszor nehéz elengedni a miérteket, és kimondani, hogy: "Te jobban tudod, Uram, hogy miért..." Hadd legyen most ez az én imám is: "Te jobban tudod, mint én..."

When you believe...

Miriam 

Many nights we've prayed 
with no proof anyone could hear 
In our hearts a hopeful song 
We barely understood 
Now we are not afraid 
Although we know there's much to fear 
We were moving mountains 
Long before we ever knew we could 

There can be miracles 
When you believe 
Though hope is frail 
It's hard to kill 
Who knows what miracles 
You can achieve 
When you believe 
Somehow you will 
You will when you believe 

Tzipporah 
In this time of fear 
When prayer so often proved in vain 
Hope seemed like the summer birds 
Too swiftly flown away 
Yet now I'm standing here 
With heart so full I can't explain 
Seeking faith and speaking words 
I never thought I'd say 

Miriam and Tzipporah 
There can be miracles when you believe 
Though hope is frail 
It's hard to kill 
Who knows what miracles 
You can achieve 
When you believe 
Somehow you will 
You will when you believe... 

Hebrew Children 
A-shi-ra la-do-nai ki ga-oh ga-ah 
(I will sing to the Lord, for he has triumphed gloriously) 
A-shi-ra la-do-nai ki ga-oh ga-ah 
(I will sing to the Lord, for he has triumphed gloriously) 
Mi-cha-mo-cha ba-elim adonai 
(Who is like You, oh Lord, among the celestial) 
Mi-ka-mo-cha ne-dar- ba-ko-desh 
(Who is like You, majestic in holiness) 
Na-chi-tah v'-chas-d'-cha am zu ga-al-ta 
(In Your love, You lead the people You redeemed) 
Na-chi-tah v'-chas-d'-cha am zu ga-al-ta 
(In Your love, You lead the people You redeemed) 
A-shi-ra, a-shi-ra, a-shi-ra... 
(I will sing, I will sing, I will sing) 

Hebrews 
There can be miracles 
When you believe 
Though hope is frail 
It's hard to kill 
Who knows what miracles 

You can achieve 
When you believe 
Somehow you will 
Now you will 
You will when you believe 

Miriam and Tzipporah 
You will when you believe

Tedd túl magad rajta!

„Mindenben hálákat adjatok!” (1Thesszalonika 5:18 Károli)

Gondolj Mózesre, a felszabadítóra és törvényadóra, akinek Isten a Tízparancsolatot adta! Az ő nevét még 4000 évvel a halála után is ismerik szerte a világon. De ne feledd, ugyanez a Mózes egy gyilkos volt. Úgy tartották számon Egyiptomban, mint első számú közellenség. Egy szökevény volt, aki az igazságszolgáltatás elől a pusztába menekült, és ott 40 évig pásztorként élt. De ezeknek a viszontagságoknak a vésőjével alakította Isten Mózest olyanná, hogy kiálljon a fáraó királyi palotájában, és ezt kiáltsa: „Engedd el a népemet!” Egy nemzet született meg, mert ez az ember nem volt hajlandó abbahagyni isteni rendeltetésének eléréséért folytatott küzdelmét. 

Ne hagyd, hogy a múltad megbénítson! Ha Isten használta Mózest, akkor téged is fog. Mindenki átél viszontagságokat. Emlékezz erre a mondatra, amikor a dolgok rosszra fordulnak: „Tedd túl magad rajta!” Valaki fájdalmat okozott neked? Tedd túl magad rajta! Valaki elárult? Tedd túl magad rajta! Kudarcot vallottál? Tedd túl magad rajta! Pál azt írja: „Mindenben hálákat adjatok!” Ha szerencsétlenség ér – adj hálát! Ha szívfájdalmad van – adj hálát! Akár szegény vagy, akár bővölködsz – adj hálát! Isten nagyobb, mint a kritika, amit kapsz. Nagyobb, mint az óriások, akikkel szembenézel. Nagyobb, mint a hegy, amit meg kell másznod. Nagyobb, mint a terhek, amiket hordozol. Nézd csak meg azokat a bibliai férfiakat és nőket, akik úgy döntöttek, hogy a rosszban is a jót keresik meg, és arra néznek! Ezek az emberek nem szidták a sötétséget, hanem fényt gyújtottak, és szétsugározták azt. Ők a megfelelő hozzáállást választották; a hittel teljes hozzáállást. Gyerünk, ne bujkálj tovább a siker elől csak azért, mert félsz a kudarctól! A kudarc azt jelenti, hogy tanuló vagy, nem azt, hogy vesztes. Ne félj kockáztatni! Fogd meg Isten kezét, lépj ki, és valósítsd meg az Ő életedre vonatkozó tervét!

Önbizalom (2)

„Ne veszítsétek el bizalmatokat!” (Zsidók 10:35)

Szeretnél nagyobb önbizalmat? Tedd a következő három dolgot: 

1) Értékességedet Isten értékrendjére alapozd, ne a világéra! Isten már megmutatta két nagyszerű tettével, milyen fontos vagy számára. Először is, Ő teremtett téged a saját képmására, ami azt jelenti, hogy alkotói készségekkel rendelkezel. Másodszor, ha te lettél volna az egyetlen ember, aki valaha élt, akkor is elküldte volna a Fiát, hogy megváltson téged. Ez felbecsülhetetlen értékűvé tesz téged! Ez a két változhatatlan igazság kell hogy legyen önértékelésed maradandó alapja. 

2) Olyan emberekkel vedd körül magad, akik építik az önbizalmadat, nem pedig rombolják. Az önbizalom-rombolók a „Charlie Brown komplexust” alakítják ki nálad. Egy napon Lucy csípőre tette a kezét, és ezt mondta: „Charlie Brown, te egy öngól vagy az élet kupadöntőjében, egy ötödik gurítás a tizennyolcas szakasz füvén, egy tóba veszett horgászbot, egy potya labda elhibázott rúgása, és a második rossz start a futamon!” Nem csoda, hogy Charlie küszködött! Ha magabiztos akarsz lenni, olyan emberekkel vedd körül magad, akik a legjobbat hozzák ki belőled. 

3) Hagyj fel azzal, hogy másokhoz hasonlítgatod magad! Az összehasonlítással csak azt fogod elérni, hogy úgy érzed magad, mint az a két tehén, akik egy tejszállító tartálykocsi oldalán ezt a hirdetést olvassák: pasztőrözött, csírátlanított és csúcsminőségű. Az egyik tehén a másikra nézett, és így szólt: „Ezek után nem érzed magad valami alkalmasnak, mi?” Több mint megfelelő vagy a feladatra! Isten mindennel ellátott téged a megbízatásodhoz. Fedezd fel az ajándékodat, fejleszd, aztán menj, és használd az Ő dicsőségére!

Mióta?!?

Rajzolatunk ma az oviban. Az egyik kislány nagyon lemaradt, a többiek már mind készen voltak. Gondoltam, segítek neki egy kicist, hogy hamarabb menjen, és sikerélménye is legyen, hogy az övé is elkészüljön. Mondom a kislánynak:

- Te színezd a fát, én meg színezem a felhőt!

Színezzük. Szép halványkéket választottam a felhőnek. Ekkor odajött Kinga, hogy megnézze, hogy mit csinálok. Csípőre tette a kezét, majd megkérdezte tőlem nyomatékosan:

- Óvónéni, MIÓTA kék a felhő? Hát nem tudod, hogy a felhő az MINDIG fehér! Az ég az kék!

Erre én: - Igazad van!

Kinga: - Na, UGYE?!

Önbizalom (1)

„Ne veszítsétek el bizalmatokat!” (Zsidók 10:35)

Felfedezheted őket bármilyen csoportban. Van bennük valami különleges, ami elkülöníti őket. Mi az? A céltudatosságuk; az a bizonyosság, hogy tudják, hová tartanak! Hogy tudatában vannak képességeiknek! A nyíltságuk! A múltban elért sikereik! Hogy képesek a szemkontaktusra, és tudják alkalmazni a testbeszédet! Egyszóval: önbizalom! Pálban megvolt. Hallgasd csak: „… én megtanultam [egy életen át Istennel járva] annak a titkát, hogyan lehetek boldog mindig, bármi történjen is; amikor van elég ennivalóm, és amikor éhezem, amikor több van a szükségesnél, és amikor nincs elég. Mindent meg tudok tenni Krisztus által, mert Ő ad nekem erőt (Filippi 4:12-13 NCV). Ezeket a verseket nem lehet különválasztani, mert határozott kapcsolat van az élet mélységeinek megtapasztalása és magasságainak élvezete között. Pál nyugalmat talált abban a bizonyosságban, hogy ereje egyedül Krisztustól származik. Ez a tudat tette képessé, hogy kezelni tudjon minden helyzetet, amivel találkozott! Az önbizalom elfogadja a jelenlegi helyzetet, bármilyen nehézséggel nézel is szembe, bármilyen korlátok között vagy kénytelen élni; bármilyen krónikus állapot készít ki, bármi törte össze álmaidat, az élet bármilyen tényezője próbál lenyomni; az önbizalom elismerheti, hogy nem tetszik, de soha nem mondja: „nem tudok megbirkózni vele”. Amint azt mondod, „nem tudok megbirkózni vele”: a) ellentmondásba kerülsz Isten ígéreteivel; b) nem tudod kiaknázni azokat az erőforrásokat, amelyeket Ő már megadott neked. Az önbizalom képessé tesz arra, hogy bármilyen próbában megállj, mert Krisztus hozzáférhetővé tette az Ő erejét számodra!

Szilárd jellem építése (3)

„A becsületeseket feddhetetlenségük vezeti.” (Példabeszédek 11:3 NIV)

A szilárd jellem építése becsületességet, integritást követel. Az integritás szó egyszerűen azt jelenti, hogy „integrál, egésszé tesz”. Megköveteli, hogy következetes légy értékrendedben, gondolkodásodban és cselekedeteidben. Margaret Mead megállapította: „Amit az emberek mondanak, amit az emberek tesznek, és amit az emberek mondanak, hogy tesznek, egymástól merőben különböző dolgok.” Furcsamód vannak, akik még pártolják is ezt az ellentmondást. Egy népszerű divattervező nemrégiben ezt mondta: „Egy személy identitásának a lényege… a külsőségekben van, nem magában a személyben… nem kell olvasottnak lennie, amíg könyvekkel veszi magát körül… röviden… az ember annak tűnhet, ami lenni szeretne.” A gond csak az, hogy lehet ugyan külsőségekkel benyomást kelteni, de a valóságos éned mindig átüt! A benyomások olyanok, mint az árnyék; eltűnnek, ha elég erős fény ragyog rájuk. Az integritás valódi áru – minél jobban megvilágítod, annál több részletét láthatod. A becsületesség mutatja meg, hogy valóban az vagy, akinek látszol. 

A becsületes emberek mindig kitűnnek. Pat Williams író beszámol Gandhi angliai útjáról, amikor beszédet mondott a parlament előtt. A brit kormány ellenezte India függetlenségét, és emiatt Gandhit sokszor megfenyegették, letartóztatták és bebörtönözték. Gandhi két órán át beszélt ékesszólóan és szenvedélyesen, majd a tömeg felállva tapsolta meg. Később egy riporter megkérdezte Gandhi titkárát, hogyan volt képes a politikus ilyen beszédet előadni jegyzetek nélkül. „Ön nem érti Gandhit” felelt a titkár. „Ő azt érzi, amit gondol. Azt mondja, amit érez. Azt teszi, amit mond. Amit Gandhi érez, gondol, mond és tesz, az egy és ugyanaz. Ezért nincs szüksége jegyzetekre.” Nos, ez az integritás!

Szilárd jellem építése (2)

„Isten elrendelte… hogyan hozza ki a legjobbat belőlünk.” (1Korinthus 2:7 TM)

A szilárd jellem építése megköveteli, hogy tisztán lássuk a célunkat. Pál azt írja: „Hálát adok Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak… [hogy] az ő szolgálatára rendelt” (1Timóteus 1:12 NIV). És te mi tartasz életed rendeltetésének? Csak két alternatívád van: a) Spekuláció. Dr. Hugh Moorhead, a North Western Illinois University professzora, írt 250 jól ismert filozófusnak, tudósnak, írónak és más értelmiséginek, és megkérdezte őket: „Mi az élet értelme?” Aztán megjelentette válaszaikat egy könyvben. Néhányan legjobb tippjeiket osztották meg, voltak, akik beismerték, hogy ők csak kitaláltak maguknak egy életcélt, mások pedig elég őszinték voltak ahhoz, hogy bevallják: sejtelmük sincs. Sőt, több híres értelmiségi kérte Moorhead professzort, hogy írja meg nekik, ha felfedezte az élet értelmét! Szerencsére a spekulációtól eltérő alternatíva is van az élet értelmére és céljára vonatkozóan. b) Kinyilatkoztatás. Megnézhetjük, hogy Isten mit jelentett ki az életről az Ő Igéjében. Ez a mi használati utasításunk, amely elmagyarázza, hogy miért élünk, hogy működik az élet, mit kell elkerülnünk, és mit várhatunk a jövőtől. Elmagyarázza mindazt, amit semmilyen önsegítő vagy filozófiai könyv nem tudhat. A Biblia azt mondja: „Isten bölcsessége… elvisz minket az ő terveinek mélységeibe… ez nem a legújabb üzenet, sokkal inkább a legrégebbi; amit Isten elrendelt annak megmutatására, hogy hogyan hozza ki a legjobbat belőlünk.” Isten nem csupán az életed kezdőpontja, Ő a forrása is. Ahhoz, hogy felfedezd, mi az ő terve az életeddel, Isten Igéjéhez kell fordulnod, nem a világ bölcsességéhez. Az életedet örökkévaló igazságokra kell építened, nem népszerű pszichológiára, sikerre, motivációra vagy ösztönző történetekre.

Sakk-matt

Érdekes a cím, ugye? Nem is tudok sakkozni. Mégis nagy hatással volt rám valami. Biztosan ismeritek Pintér Béla: Megáll a levegő című énekét! Nagyon tetszik.

Akkor kezdem a történetet az elejéről. Egyszer volt, egy kicsivel több, mint egy éve, Svájcban, pontosabban Genfben, annak is a közepében, egy parkban, volt néhány sakktábla. Földre festett sakktábla, jó nagy bábukkal. Mivel olyan vagyok, ha valamit látok, tudok hozzá éneket társítani azonnal, most sem történt ez másképp. Esti városnézés közben, bóklásztunk a sötétben, és rábukkantunk a sakk-parkra. Eszembe jutott az ének. Mindenki fényképezkedett a nem mindennapi méretű saktáblán. Mindenki leginkább a király vagy a királynő szerepében akarta magát megörökíteni. Akkor jött az ötlet... amúgy sem szeretem követni a tömeget...egyedi...egyéni...na, ezt szeretem... Pintér Béla énekéhez egy egyedi, egyéni koreográfiát kreálok. Pakolgattam a bábukat erre-arra, szabállyal (amit persze nem is tudok) nem foglalkoztam... és EZ lett belőle...

A fehér bábuk szanaszét hevertek.
Visszanézve csúnya játszma volt.
Az erős futót körbefogták,
a megbízható bástya nincs sehol.

A gyalogok nem bírták a terhet,
a lovak ereje elfogyott már.
Most úgy tűnhet minden el van veszve,
de lépésre készül a Kriály.

Megáll a levegő, ahogyan felkel.
Mindenki döbbent csendben figyeli,
minden mozdulatát.
Szökik a sötétség, amikor jelt ad,
s a Fehér Sereg a harcra készen áll.

A fehér bábuk újra ünnepelnek,
megnyerték a végső, nagy csatát.
Az erős futó újra ott áll a megbízható bástya
oldalán.

A gyalogok felvették a terhet,
a lovak újra húzzák az igát.
Minden arcon örömkönnyek,
mert győzött a Fehér Király!

Győzött a Fehér Király...s persze én, hisz Ő az én Királyom is...

Szilárd jellem építése (1)

„Többet ér az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.” (Példabeszédek 16:32)

A szilárd jellem építése elsősorban és mindenekfelett önfegyelmet kíván. Az önfegyelem nem más, mint a képesség arra, hogy azt tedd, ami helyes, akkor is, ha nincs kedved hozzá. Platon szerint „A legjobb győzelem önmagunkat legyőzni.” Igen, a legnagyobb győzelmeid a belső győzelmek. Bobby Jones 12 évesen nyert golfbajnokságot. De indulatos természetű volt. „Golfütő-hajigáló” volt a beceneve. Egy idősebb úriember, akit Bart apónak neveztek, felismerte Jones tehetségét és jellembeli hiányosságait. Azt mondta: „Bobby, te elég jó vagy ahhoz, hogy nyerni tudj, de soha nem fogsz nagy győzelmet elérni, amíg nem tanulsz meg uralkodni az indulataidon.” Jones megzabolázta indulatait, és 21 évesen megnyerte az amerikai nyílt golfbajnokságot. Bart apó a következőt mondta róla: „Bobby 14 évesen lett a golf mestere, de csak 21 éves korára érte el, hogy önmaga felett is győzzön.” Henry Parry Liddon angol teológus a következőt figyelte meg: „Hogy mit teszünk egy különleges helyzetben, valószínűleg azon múlik, hogy milyenek vagyunk; az pedig, hogy milyenek vagyunk, a megelőző évek önfegyelmének eredménye.” 

Ha komolyan gondolod a szilárd jellem építését, állíts magadnak magasabb mércét, és utasítsd vissza azt, hogy lejjebb szállítsd! Szükséged van egy példaképre? Jézusnál nem fogsz jobbat találni. Ő azt mondta: „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát” (Máté 16:24). Minden nap keress lehetőséget arra, hogy nemet mondj magadnak néhány kis dologban. Próbáld meg; meg fogsz lepődni, hogy mennyire nehéz. De meg fog térülni, amikor nemet kell mondanod magadnak az életed valamilyen fontos területén. Olyan ez, mint félretenni a nehéz időkre; lesz lelki erőd, amit szükség esetén igénybe tudsz venni.

Isten nem tolakodó...

Önuralom

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben!” (Róma 6:12-13)

Az önmérséklet – önmegtartóztatás – szerepel abban a listában, ahol a Biblia felsorolja annak bizonyítékait, hogy Isten Szentlelke bennünk él (Galata 5:22). Az önuralom nélküli élet olyan, mintha egy autóból kiszerelnék a fékeket. Egy darabig talán izgalmas lenne, de elkerülhetetlen, hogy végül nagy árat fizessünk érte. Szereld ki a fékeket, és az életed, csakúgy, mint az autód, irányíthatatlan rakétává változik, amely a katasztrófa felé tart. 

Lehetetlen erkölcsi tisztaságban élni anélkül, hogy helyesen kezelnénk bizonyos dolgokat hús-vér vágyainkkal kapcsolatosan, amelyek állandóan kielégülésre éheznek. A Biblia azt mondja: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek… Nem tudjátok, hogy ha valakinek átadjátok magatokat szolgai engedelmességre, akkor engedelmességre kötelezett szolgái vagytok annak? (Róma 6:12-16). Ha hagyod, akkor a tested eltérít az utadról. Nem arról van szó, hogy a tested gonosz; csupán arról, hogy sokféle olyan étvágya van, amelyek mindig készek reagálni a környezeti ingerekre, melyek mind roppant tetszetősek, és átmenetileg kielégítenek. Egy bibliatudós írja: „Életünk a földön nem más, mint pillanatok láncolata, egyik a másik után. És én nem akarom, hogy a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételemet megrendítse egyetlen olyan pillanat, amikor a testemnek kedvezek. Nem akarom, hogy egyetlen pillanatnyi düh, büszkeség vagy parázna kívánság árnyékot vessen egész életemre, melyet Urammal járva töltök el. Őszintén félek ennek lehetőségétől. És tudod mit? Félni is akarok ettől. Ha már nem félnék, komoly veszélyben lennék.”

Csend...

Barátnőmtől kaptam Simon András grafikusművész néhány grafikáját és idézetét... kiteszek most egyet, s majd még másikat is...

Légy állhatatos!

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart.” (Jakab 1:12)

1965. június 1.-én egy 13 láb [4 m] hosszúságú vitorlás csendesen kifutott a Massachusetts-i Falmouth kikötőjéből. Úticélja? Az angliai Falmouth. Ez volt a legkisebb hajó, amely valaha is megtette ezt az utat. A neve? Tinkerbelle. A kormányosa? Robert Manry, a Cleveland Plain Dealer újság segédszerkesztője, aki úgy érezte, hogy 10 év az íróasztal mögött bárki számára bőven elég az unalomból. Manry félt, de nem az óceántól, hanem azoktól az emberektől, akik megpróbálják lebeszélni az útról. Ezért csak néhány rokonának beszélt róla, és feleségének, Virginiának, aki legnagyobb támogatója volt. Az út? Szörnyű álmatlan éjszakákat töltött azzal, hogy megpróbálta úgy átszelni a hajózási útvonalakat, hogy közben ne gázolják el. A tengeren töltött hetek alatt étele elvesztette az ízét. A magányosság hallucinációkhoz vezetett. A kormánya háromszor eltört. Viharok lesodorták a fedélzetről. Ha nem lett volna a derekára hurkolt kötél, soha nem lett volna képes visszajutni a hajóra. Végül 78 tengeren töltött magányos nap után befutott az angliai Falmouth kikötőjébe. A kormányrúdnál eltöltött éjszakák során arról fantáziált, hogy mit fog csinálni, ha megérkezik. Arra számított, hogy egyszerűen bejelentkezik egy hotelbe, megvacsorázik egyedül, és másnap utánanéz, hogy az Associated Press hírügynökséget érdekli-e a története. Micsoda meglepetés! A hír már széltében-hosszában elterjedt. Legnagyobb csodálkozására 300 hajó kísérte a Tinkerbelle-t a kikötőbe éktelen kürtöléssel, és a parton 47.000 ember fogadta ujjongva és éljenezve. 

A Szentírás egyik nagy témája az állhatatosság. Nem számít, hogy milyen nagyszerű az elhívásod, a tálentumod, az indítékod vagy a célod, kitartás nélkül semmit sem fogsz elérni. Ezért írja Jakab: „Boldog ember az, aki kitart”.

Fizess a magad módján!

„Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok!” (Róma 13:7)

Hálaadás ünnepén egy borbély, akinek jól menő üzlete volt, elhatározta, hogy a következő héten minden nap ingyen fogja levágni az első vendége haját. Az első kedvezményezett egy pék volt. Másnap reggel megajándékozta a borbélyt egy tucat péksüteménnyel. A második napon az ingyen hajvágás élvezője egy virágárus volt, aki azzal köszönte meg, hogy egy csokor rózsát hagyott a küszöbénél. A harmadik napon egy lelkésznek vágta le ingyen a haját. Nem fogod kitalálni, mi történt! A következő reggelen egy tucatnyi prédikátor várt ingyen hajvágásra! 

„Ingyen hajvágást” szeretnél? Ha igen, kinek kellene kifizetni a fodrászt? A Biblia arra tanít, hogy a gyülekezeteknek meg kell becsülniük azokat a lelkipásztorokat, akik jól szolgálják őket, és bőkezűnek kell lenniük velük (1Timóteus 5:17). De probléma adódhat abból, ha valakiben kifejlődik a „jogosultság érzése”. Azoknak, akik Isten országában vezetésre hívattak el, a kiválóság mércéjét kell felmutatniuk. Úgy kell hogy ismerjék őket, mint akik kifizetik a számláikat, méghozzá időben. Nem helyes az, ha anyagi lehetőségeinket túllépve élünk, mivel egy bizonyos arculatot kívánunk bemutatni, a sikeres élet példáját felállítani. Isten ügyének ártunk, ha „hitben lépünk”, és megveszünk olyan dolgokat, amikről tudjuk, hogy nem leszünk képesek kifizetni őket, majd másokra hagyjuk, hogy elrendezzék. Úgy gondolod, hogy ilyesmi nem történik? Beszélj azokkal a környezetedben, akik azt mondják: „soha ne köss üzletet kereszténnyel”! Ha nincs meg a rávaló, akkor Isten nem rendelte azt! 

Pál szolgálatában volt egy időszak, amikor hétvégenként prédikált, hétköznap pedig sátorkészítőként tartotta fenn magát (ld. ApCsel 18:3). És amikor a „fizess a magad módján” témája jött elő, nem kertelt: „Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok!”

Sionba vonulni

„Mert a Siont választotta ki az Úr, azt kívánta lakóhelyéül.” (Zsoltárok 132:13)

Mielőtt Isten alkalmasnak ítélte Dávidot arra, hogy Sion királyaként uralkodjon, hűségesnek kellett bizonyulnia három területen. Vizsgáld meg gondosan ezeket, mert neked is át kell menned ezen a három vizsgán! 

1) Otthon, Betlehemben. Itt tanulta meg Dávid, hogy felelősségteljes legyen, hogy megélhetése legyen, hogy támogassa a családját, hogy fejlessze az Istennel való kapcsolatát, és hogy felülemelkedjen mások neheztelésén, mert élete Isten előtt kedvességet talált. „A jótékonyság otthon kezdődik.” Ez az a hely, ahol alkalmassá válsz nagyobb megbízatások elvégzésére azáltal, hogy hűséges vagy a kisebbekben. Ez az a hely, ahol a jellemed fejlődik, és megbízható voltod igazolást nyer. 

2) Adullám barlangjában. A társadalom elutasítottjai és kitaszítottjai között élve Dávid megtanulta, hogy másoknak adjon magából anélkül, hogy bármi viszonzást várna; megtanulta szeretni és szolgálni a többieket még akkor is, ha a saját élete veszélyben volt. „Adullám” az a hely, ahol a mi királyságunk meghal, és Isten országa megmutatkozik általunk. Ez az a hely, ahol Isten szívünk minden haszonleső, önérdeket szolgáló motivációjával elbánik. Sajnos némelyikünknek soha nem sikerül kijutni ebből a barlangból. 

3) Hermón hegyén. A Hermón szó „szövetséget” jelent. Ez volt a legmagasabb hegy Izraelben, és nem volt könnyű a csúcsára vezető út – végig meredek emelkedő volt. Így van ez a szövetségi kapcsolatokkal is! Hűséget követelnek meg, tekintet nélkül a körülményekre, igazmondást, bármi is az ára, és megbocsátást, bármekkora is a fájdalom. Ha elkezdünk így élni, akkor a világ ismét Sionhoz (az egyházhoz) fog fordulni válaszokért, mert látni fogják, hogy Isten munkálkodik bennünk.

Mindennap...

Ezek a képek már régen készültek, akkor vágtam össze őket. Na, kb ilyen az életem. Van benne minden...de én szeretem, és azt mondom, hogy: KEGYELEM!!!

You Raise Me Up....

Maradj tanítható! (3)

„Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet.” (Példabeszédek 3:13)

Az élet egyik paradoxona, hogy azok a dolgok, amik kezdetben sikeressé tesznek, nem feltétlenül azok, amik fenntartják a sikert. Továbbra is nyitottnak kell lenned új ötletekre, és késznek új készségek elsajátítására. Dr. J. Konrad Hole mondta: „Ha nem vagy tanítható, a tehetség nem segít rajtad. Ha nem vagy rugalmas, nem segít az, hogy van célod. Ha nem tudsz hálás lenni, a bőség mit sem ér. Ha nem vagy tanácsolható, nem számít semmit, hogy van jövőd. Ha nem vagy kitartó, nem sokat ér, hogy van egy terved.” Börtönbe zárva és a biztos kivégzéssel számolva írt Pál Timóteusnak, és kérte, hogy hozzon neki: a) pergameneket az íráshoz – „még van mondanivalóm” b) könyveket – „még van mit tanulnom” (2Timóteus 4:13). A tanulásnak egész életeden át tartó törekvésednek kellene lennie. Cato, a római tudós, 80 éves korában kezdett görögül tanulni. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért vág bele ilyen nehéz feladatba az ő korában, azt felelte: „Ez a legfiatalabb kor, ami még megvan nekem.” Közülünk túl sokan, Cato-val ellentétben, inkább eseményként tekintenek a tanulásra, és nem folyamatként. Úgy becsülik, hogy a felnőtt embereknek csupán egyharmada olvas ki egy könyvet az érettségije után. Miért? Mert úgy tekintenek a tanulásra, mint az élet egy időszakára, és nem úgy, mint életmódra. A tanulás olyan tevékenység, amit nem korlátoz az életkor. Az élet minden szakasza szolgál megtanulandó leckével. Dönthetünk úgy, hogy taníthatóak leszünk, és tovább folytatjuk a megtanulásukat, vagy lehetünk bezárt elméjűek, és akkor megállunk a növekedésben. A döntés a miénk.

Maradj tanítható! (2)

„Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.” (Példabeszédek 18:15)

Ahhoz, hogy tanítható maradj, meg kell értened ezt a két dolgot: 

1) Semmi sem érdekes, ha te nem mutatsz érdeklődést. Philip B. Crosby írja: „Az emberi magatartásra vonatkozóan van egy olyan elmélet, mely szerint az emberek tudat alatt gátolják saját növekedésüket. Sablonokra és szokásokra támaszkodnak. Ha elérik azt a kort, amikor kiismerik magukat a világban, felhagynak a tanulással, és az elméjük ezután már csak „üresjáratban fut” életük végéig. Lehet, hogy szervezés tekintetében előrébb jutnak, lehet, hogy ambíciózusak és lelkesek, még az is lehet, hogy éjjel-nappal dolgoznak, de többé már nem tanulnak.” Tragédia az, ha megengedjük magunknak, hogy belekerüljünk egy kerékvágásba, és soha ne kecmeregjünk ki belőle. Ezzel elmulasztjuk azt a legjobbat, amit Isten nekünk szánt. Ezzel szemben a tanítható emberek teljesen elfoglalják magukat az életben. Ők tűzbe jönnek bizonyos dolgoktól. Érdekli őket a felfedezés, témák megvitatása, az alkalmazás és a növekedés. 

2) A sikeres emberek másképp tekintenek a tanulásra, mint azok, akik sikertelenek. Ez nem azt jelenti, hogy a sikertelen emberek képtelenek úgy gondolkodni, mint a sikeresek. Ha megvan benned a vágy és a fegyelmezettség, akkor képes leszel átnevelni magad arra, hogy másképp gondolkodj. A tanítható emberek mindig nyitottak új ötletekre, és hajlandóak bárkitől tanulni, akitől van mit. Sidney J. Harris írta: „A győztes tudja, hogy még mennyi mindent kell tanulnia, még ha mások szakértőnek tartják is. A vesztes azt szeretné, ha mások szakértőnek tartanák, mielőtt még eleget tanult volna ahhoz, hogy tudja, milyen keveset tud.” Az egész hozzáállás kérdése. A lényeg: igazán figyelemreméltó, hogy mennyit kell tanulnia valakinek, mire rájön, hogy milyen keveset tud. Tehát maradj tanítható!

Szeretetről...

Maradj tanítható! (1)

„Az értelmes szív tudásra törekszik.” (Példabeszédek 15:14)

Ha tehetséges vagy, nehézséget okozhat számodra az, hogy tanítható maradj. A tehetséges emberek néha úgy viselkednek, mintha már mindent tudnának. Ez megnehezíti számukra a folyamatos fejlődést. A „taníthatóság” nem igazán a hozzáértésről vagy az értelmi képességről szól, sokkal inkább a hozzáállásról; a taníthatóság nem más, mint a felfedezés és növekedés utáni vágy. Készség a tanulásra, a tudatos elfelejtésre és az újra megtanulásra. John Wooden azt mondta: „Csak az számít, amit akkor tanulsz meg, amikor már tudod.” Ha felhagysz a tanulással, a vezetést is abbahagyod. Csak ha tanítható maradsz, akkor növekszel tovább, és így gyakorolhatsz továbbra is hatást másokra. 

Amellett, hogy csodálatra méltó festőművész és szobrász volt, Leonardo da Vinci egy zseni volt, több területen, mint bármely kor bármely tudósa. Jegyzetfüzetei évszázadokkal a saját kora előtt jártak. Előre látta a tengeralattjárókat, helikoptereket és más modern találmányokat. Egyik jegyzetfüzetében azt írta: „A vas berozsdásodik, ha nem használják, az állóvíz elveszíti tisztaságát, és hideg időben befagy; ugyanígy a tétlenség elszívja az elme életerejét.” Őt az a vágy hajtotta, hogy többet tudjon. Tanult, és felfedezéseit leírta a jegyzetfüzeteibe egészen élete végéig. És a jó hír az, hogy ahhoz, hogy tanítható légy, nem kell, hogy olyan eszed vagy tehetséged legyen, mint Leonardo da Vincinek. Csak legyen megfelelő a hozzáállásod! 

A legfontosabb készség a tudás elsajátításához, hogy megtanuld, hogyan tanulj. Próbáld meg ezt a jövő héten; kérj tanácsot másoktól, és szándékosan tartózkodj attól, hogy másoknak a szokásos tanácsokat osztogasd! Minden nap végén írd le, mit tanultál abból, hogy odafigyeltél másokra! Meg fogsz lepődni!

Favorite song of all...

Mit kell elkerülnöd?

„Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld!” (2Timóteus 2:22)

A görög mitológia szerint a Földközi-tenger partvidékén élő szirének olyan lenyűgöző zenét játszottak, hogy az arra hajózó tengerészek megbabonázva a halálba ugrottak a fedélzetről. A hős Odüsszeusz megparancsolta, hogy kötözzék őt az árbochoz, a legénység fülébe pedig viaszt tömjenek, hogy ne hallják a zenét; így tudtak biztonságban továbbhajózni. Egy bölcs tengerész felismeri, ha a vihar erősebb, mint amit a hajója kibír. Egy óceánjáró kibír olyan szeleket, melyek elsüllyesztenek egy kis hajót. Nézd csak Józsefet! Amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani, akkor ő a) nem próbálta meg tanácsolni vagy megtéríteni őt; b) nem gondolta azt, hogy „fiatal vagyok és magányos, távol az otthonomtól, a férje pedig távol van; talán csak most az egyszer”; c) nem maradt ott, hogy meglássa, mennyire erős. Nem, elmenekült a színhelyről, ezt mondva: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!” (1Mózes 39:9). Jó az, ha megfeszíted az erődet. Így válsz éretté. De légy tisztában a számodra veszélyt jelentő területekkel, és ne tedd ki magad tudatosan a veszélynek! Pál azt írja: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Korinthus 10:12). Azt mondta Timóteusnak: „Fuss el a kísértések elől, melyek foglyul ejtik a fiatalokat… a helyes dolgot tedd!” (2Timóteus 2:22 CEV). Jakab pedig azt írja: „Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten… senkit sem kísért a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe” (Jakab 1:13-14). A lényeg tehát ez: ha gyenge vagy egy bizonyos területen, el kell kerülnöd mindent, ami azt táplálná. A zsoltáros azt mondja: „Te vagy az én biztonságos menedékem, ahol az ellenség nem ér el” (Zsoltárok 61:4 NLT). Tehát mit kell elkerülnöd?

Amikor az ellenséged a barátod

„Barátom, hát ezért jöttél!” (Máté 26:50)

Semmmilyen fájdalom nem fogható az áruláshoz. És egyikünk sincs bebiztosítva ellene. A zsoltáríró így kesergett: „Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam… az is ellenem támadt” (Zsoltárok 41:10). Az igazság az, hogy Isten beenged bizonyos embereket az életünkbe, hogy elősegítse terveit – még olyanokat is, mint Júdás, akit Jézus barátjának nevezett, és akinek ezt mondta: „Tedd, amiért jöttél!”. Még az árulás előtt Jézus így szólt tanítványaihoz: „Én tudom, kiket választottam ki, de be kell teljesednie az Írásnak: ’Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát’” (János 13:18). Jézus betölthette volna küldetését János, a szeretett tanítvány nélkül is, vagy a forrófejű Péter nélkül, aki mindig kész volt megvédeni őt. De Júdás áruló csókja volt az, ami hozzásegítette Őt sorsa beteljesüléséhez. Te sem mindig kerülheted el, hogy megsebezzenek. De Isten megadja neked a helyzet újraértékelésének kegyelmét, és annak megértését, hogy az, akit az ellenségednek gondoltál, barát volt álruhában. Isten soha nem engedi, hogy valaki más tettei szabotálják velünk kapcsolatos terveit. Amikor az Ő védelmének pajzsa alatt vagy, Ő meg fogja engedni a te Júdásodnak, hogy egy határig elmenjen, de tovább nem. Isten gyermekeként az Ő szándékai szabják meg, hogy mások mekkora kárt okozhatnak neked. Amint megérted ezt, csökkenteni fogja az attól való félelmedet, hogy megint olyan helyzetbe kerülsz, ami egyszer már fájdalmat okozott. A zsoltáríró mondja: „Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet” (Zsoltárok 119:71). Isten szereti a bennünket ért negatív hatásokat pozitívumokká változtatni. És bár egyikünk sem szeret szenvedni, ez juttat el minket a megértés olyan szintjeire, melyeket saját eszközeinkkel sohasem értünk volna el.

A bicegés

„Már sütött a nap, amikor átkelt Penúélnál, és sántított csípőjére.” (1Mózes 32:31)

Jákób nem tudta, hogy kicsoda, amíg Isten meg nem mondta neki. Egész életében „csalónak” nevezték, amíg Isten el nem magyarázta neki, hogy ő „herceg… Istennel” (1Mózes 32:29 angolból). Figyeld meg jól: Istennel! Isten lényegében ezt mondta: „Mostantól, Jákób, az én bábom leszel. Ha nem húzom meg a zsinórokat, elesel. Én vagyok a forrása minden jó ötletnek, amit csak kitalálsz, és minden áldásnak, amit kapsz. Ne felejtsd el ezt!” 

Kereszténnyé lenni egy pillanat műve. Megtanulni Istentől függni egy egész élet munkája. Ezért lehetséges az, hogy Vele jársz ugyan, de még mindig sántítasz bizonyos területeken. A sántításod tart vissza attól, hogy „a saját erődben bízz”. Az mondatja veled: „Ha Isten engem is tud használni, akkor bárkit tud használni.” Az emlékeztet arra, hogy még befejezetlen mű vagy; az kényszerít arra, hogy inkább Istenre támaszkodj, és kevésbé magadra. 

Bizonyos értelemben Pál is sántított. Figyelj: „Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe… háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: ’Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz’” (2Korinthus 12:7-9). 

Íme egy ige neked, aki az egész életedet úgy töltötted, hogy megpróbáltad elrejteni vagy tagadni sántításodat. A bicegésed, éppúgy, mint Jákóbé, csak egy tanúságtétel arról, hogy min vitt keresztül Isten; ez bizonyítja, hogy megérintett téged!

Ezt a próbát nem kerülheted el!

„Teljes örömnek tartsátok… amikor különféle próbákkal szembesültök.” (Jakab 1:2 NAS)

A Biblia nem azt mondja nekünk, hogy örüljünk, amikor elszúrunk dolgokat, és bajba kerülünk. Isten természetesen fel tudja használni a hibáinkat arra, hogy tanítson minket, de Jakab itt nem erre gondol. Néhány próbát egyszerűen az élet hoz. A dolgok nem jól mennek. Általában ez nem egy nagy dolog, hanem sok kicsi. Egészségi, pénzügyi, kapcsolati vagy érzelmi próbákkal szembesülünk, melyek letaglóznak. Péter ezeket „hitpróbáknak” nevezi (1Péter 1:7). Mi van próbára téve? A hited! Mindegy, milyen mértékű vagy milyen hosszan tartó a próba, sehová sem tudunk elmenekülni a hitpróbák elől. Ha megpróbáljuk kikerülni őket, az olyan, mintha iskolát váltanánk abban a reményben, hogy elkerülhetünk egy dolgozatot, amit nem akarunk megírni. De a másik iskolában is lesznek dolgozatok, lehet, hogy nehezebbek, mint abban az iskolában, ahonnan eljöttél, és csak annyit értél el, hogy le vagy maradva tanulmányaidban és felkészültségedben. Nem tudod magad mögé utasítani az Istentől rendelt próbákat. Ő tudja, hol talál meg téged! 

A jó hír az, hogy nincs céltalan próba! Minden próba arra van szánva, hogy egy új szellemi szintre juttasson el minket. Az az érdekes a próbáinkban, hogy méretre szabva készültek; rajtuk van a nevünk. Pál két dolgot fedezett fel a próbáit illetően: a) a próba értelmét. „Hogy el ne bizakodjam” (2Korinthus 12:7) b) a próba következményét. „Hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.” (2Korinthus 12:9). Ahogy egy szabó méretet vesz rólad egy öltönyhöz, hogy tökéletesen rád illő legyen, a Szentlélek is testre szabja a próbákat, amikkel szembekerülünk, hogy szellemi szükségeink megfelelők legyenek, hogy alakítsanak minket, és egyre hasonlóbbá tegyenek Jézushoz!

Miért van a helyed a gyülekezetben?

„Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus.” Efézus 2:20

Pál azt írja: „Isten egy otthont épít. Mindannyiunkat felhasznál – függetlenül attól, hogy kerültünk ide – ahhoz, amit épít. Az apostolokat és a prófétákat használta az alaphoz. Most téged használ, beillesztve téged, téglát téglára, követ kőre, és Jézus Krisztus a szegletkő, amely minden elemet összefog. Napról napra látjuk az épület formálódását – Isten egy szent templomot épít, melybe mindannyian beépülünk; egy olyan templomot, amelyben Isten egészen otthon érzi magát” (Efézus 2:19-22 TM). 

Vannak idők, amikor egyedül kell lennünk Istennel imádságban. De vannak más alkalmak is, amikor csak úgy tapasztalhatjuk meg jelenlétének teljességét, ha összejövünk az Ő népével. A gyülekezet olyan, mint egy vállalat székháza. Amikor olyan emberek találkoznak dicsőítés, imádat, tanítás, bátorítás és szolgálat céljából, akikben egyenként ott lakik a Lélek, Isten Lelke hatalmas módon jelenik meg, és mi növekedhetünk, ahogy átéljük jelenlétét, és halljuk Igéjét. 

A világ és a körülmények csépelhetnek minket egész héten, és emiatt veszteseknek érezhetjük magunkat, de amikor Krisztus testének többi tagjával összegyűlünk, emlékezhetünk arra, hogy a győztes oldalon állunk. Egyedül nehéz ünnepelni. Amikor van valami, ami ünneplésre méltó, összehívod az embereket, hogy megoszthasd az örömödet. Jézus Krisztus annyira fel van lelkesedve a kereszten elért győzelmétől, hogy minden héten összehív minket, hogy ünnepeljük azt, amit megszerzett nekünk; és az ünneplés, csakúgy, mint a lelki növekedés, csoportos program.

Amikor jó egyedül lenni

„Magamra maradtam, mert kezed rám nehezedett.” (Jeremiás 15:17)

Egyedül lenni nem mindig rossz. Sőt, vannak idők, amikor feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meghalljuk Istent. A Biblia rámutat, hogy Jézus: a) „gyakran visszavonult elhagyatott helyekre, és imádkozott” (Lukács 5:16 NIV); b) „elhajózott egy lakatlan helyre egyedül” (Máté 14:13 NIV); c) „felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.” (Máté 14:23); „Amikor egyedül maradt… a tizenkettővel… megkérdezték őt a példázatokról” (Márk 4:10). Az Ószövetségben „Jákób pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig” (1Mózes 32:25). A legnagyobb lelki győzelmeid azokból a csatákból származnak, melyeknek a megharcolására Isten akkor hív téged, amikor egyedül vagy. Legtöbbször olyankor körvonalazza és tisztázza életedre vonatkozó terveit, amikor senki más nincs a közelben. Ez azért van, mert azt akarja, hogy nagyobb hatással legyen rád Ő, mint a többiek!

Amikor Isten egy különleges feladatra készít fel téged, elvárja, hogy mások társaságát mellőzve tölts el időt. Mózes második könyvében ezt mondta Isten: „Csak Mózes közeledjék… a nép se jöjjön fel vele!” (2Mózes 24:2) Amikor Illés egyedül töltötte az éjszakát egy barlangban, Isten azt mondta neki: „Jöjj ki, és állj a hegyre… mert az Úr el fog vonulni előtted” (1Királyok 19:11 NIV). Dániel „magára maradva látta a nagy látomást” (Dániel 10:8), Jeremiás pedig ezt írta: „Magamra maradtam, mert kezed rám nehezedett.” Tanuld meg felismerni a különbséget a magányosság és az egyedüllét között. Amikor Isten félreállít, tekintsd ezt megtiszteltetésnek, gyűjts be mindent, amit csak tudsz, és lépj a következő szintre!

Győzd le a múltad!

„…ami mögöttem van, azt elfelejtve…” (Filippi 3:13)

Lehetetlen sikert elérni az életben, amíg felül nem emelkedsz a múltadon. Amikor a nagy Paderewski elkezdett zongorázni tanulni, a tanára azt mondta neki, hogy a keze túl kicsi ahhoz, hogy jól tudja kezelni a billentyűket. De a lelkében lévő tűz hajtotta őt, és világhírű zongoraművész lett. Amikor Enrico Caruso énekelni kezdett, a tanára azt mondta neki, hogy a hangja olyan, mint amikor a szél fütyül az ablak résein át. Ma Caruso-t úgy ismerik, mint a világ egyik legnagyobb tenorját. Ha ösztönzésre van szükséged ahhoz, hogy legyőzd az életed nehézségeit, ne nézz máshová, csak Krisztusra! A társadalom törvényen kívül születettnek tartotta. Egy gyűlölt kisebbség tagjaként született, akik minden nap kegyetlen elnyomást tapasztaltak. A hivatalos egyház eretneknek bélyegezte. Az államhatalom egy veszélyes lázadónak tartotta, akit el kell pusztítani. Az egyik legközelebbi barátja pénzért elárulta. Tisztességes tárgyalás nélkül ítélték el, és úgy halt meg, mint egy közönséges bűnöző. Mi volt az Ő válasza szenvedéseire és a mi szenvedéseinkre? „Bízzatok: én legyőztem a világot!” (János 16:33). 

Túl sok időt töltünk el a múlt veszteségei miatti siránkozással. Ahelyett, hogy a legfontosabb megbízatásunknak szentelnénk figyelmet minden reggel – hogy megválasszuk a hozzáállásunkat –, időnket és energiánkat olyan dolgokra pazaroljuk, amiken úgysem tudunk változtatni. Nem tudsz változtatni egy szeretett személy halálán. Nem tudsz változtatni azon a tényen, hogy egy napon a házastársad azt mondta neked: „el akarok válni”. A múlt elmúlt. Nézz előre! Feszülj neki! Isten azt mondja: „Nekem jó terveim vannak veletek” (Jeremiás 29:11 NLT). Ez azt jelenti, hogy a legjobb még ezután jön!

Füle Lajos:Futás

Fut a gyermek a labda után
leszegett fejjel, tűzpirosan,
se lát, se hall, csak egyre rohan.
Guruló labda lett a világ,
szüntelen űzi, hajtja a vágy,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió anyai kétségen át,
gyönyörűszépen
s balga-bután
fut a gyermek a labda után...

Fut az ember az élet után...
Leszegett fejjel gyötri magát
kincseit egyszer csakhogy elérje,
kergeti álma, hajtja a vére.
Kenyér gurul a lába előtt,
vagyon gurul a vágya előtt,
hírnév, dicsőség álma előtt.
Rohan utánuk éveken át,
a fogyó úton, életen át,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió isteni bánaton át, gyönyörű szépen
s balga-bután
fut az ember az élet után...

Fut az ISTEN az ember után,
mert mindent lát és szánja nagyon,
guruló szívét csakhogy elérje,
hogy fut utána, hull bele vére!
Ott fut az utcán,
ott fut a téren,
egész világon,
sok ezer éven,
sok mérhetetlen,
megérthetetlen,
keresztre írott szenvedésen át,
hulló Igével,
kiontott vérrel,
viszonozatlan,
mély szerelmével
fut az ISTEN az ember után...

Ezt a verset mondom el ma este a gyüliben, evangélizációs hét van.

Edzés – nem próbálkozás!

„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Filippi 2:13)

Nem megpróbálod lefutni a maratont, hanem edzesz, hogy le tudd futni, különben kimerülten és vesztesként végzed. Az a fajta edzés, amiről beszélünk, nem fogösszeszorítós, feszülten izguló, „csináld vagy meghalsz” hozzáállás az olyan dolgokhoz, mint az ima vagy a bibliaolvasás. Nem, ez azt jelenti, hogy edzed magad arra, hogy érzékenyebb legyél Isten felé. Azt, hogy megtanulod a helyes dolgot tenni, a megfelelő módon és helyes lelkülettel. Lehet, hogy a te célod az, hogy minden nap néhány részt elolvass a Bibliából, de mi van akkor, ha Isten azt mondja, hogy időzz el egy bizonyos szakasznál, mert Ő éppen azt az igazságot akarja valósággá tenni mindennapi életedben? 

A próbálkozás és az edzés közti különbség olyan, mint a motorcsónak és a vitorlás közti különbség; az egyiket bekapcsolod és elindítod, de a másikkal várnod kell a szélre. Jézus azt mondja: „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született” (János 3:8). A szél végzi a munkát. Nem tudjuk be- vagy kikapcsolni. Nem készíthetjük el vagy tekinthetjük a magunk érdemének. De, mint a jó tengerészek, gyakorolhatjuk magunkat abban, hogy „olvassuk”, és reagálunk rá. 

Ha ezt egyszer megtanuljuk, akkor Lélekben járunk, és nem a testünket erőltetjük. Kérd ma Istent arra, hogy segítsen így élni.

Isteni védelem

„Oltalmazom azokat, akik bíznak az én nevemben.” (Zsoltárok 91:14 NLT)

Egy hideg márciusi délutánon Walter Klempel lelkész, mielőtt hazament volna vacsorázni, begyújtotta a templomi kazánt, hogy befűtsön a kóruspróbára. Amikor eljött az ideje, hogy visszamenjen a templomba a családjával, késlekedtek, mert a lányának át kellett öltöznie. Ugyanebben az időben Ladona Vadergrift diáklány egy geometriai feladattal küszködött, és otthon maradt, hogy befejezze. Royena és Sadie Estes autója nem akart elindulni. Herbert Kipf elidőzött egy levélnél, amelynek a megírását sokáig halogatta. Joyce Black egyszerűen „lustának érezte magát” és az utolsó pillanatig otthon maradt. Marilyn Paul, a zongorista, elaludt vacsora után, és édesanyja, a karmester, alig tudta felébreszteni. Lucille Jones és Dorothy Wood barátnők elkéstek egy rádióműsor miatt. Minden egyes kórustag elkésett; olyasmi történt, ami sem azelőtt, sem azóta soha nem esett meg. Vajon ez csupán a vak véletlen volt? Nem! Aznap este 7:30-kor a West Side Church összedőlt egy robbanás következtében, amit a kazán gázszivárgása okozott… éppen az üres kóruskarzat alatt! 

Isten vigyáz rád akkor is, amikor te nem is tudod, hogy veszélyben vagy! Gyermekeként a „Mindenható árnyékában élsz, Isten oltalmában… Ő kiment minden csapdából… szárnyaival véd… ígéretei a páncélod… angyalainak megparancsolja, hogy őrizzenek téged, bárhová mégy” (Zsoltárok 91:1-11 TLB). A Biblia azt mondja: „Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket” (Zsoltárok 34:8); „az Úrban való bizalom biztonságot jelent” (Példabeszédek 29:25 TLB). Nevezheted véletlen egybeesésnek, vakszerencsének, végzetnek – vagy nevezheted annak, ami valójában: isteni gondviselés!

Mesefigurák

Ezeket a színezőket azért tettem ki, hogy azok, akik nézik a bloggomat, és van kisgyermekük, akkor nyugodtan töltsétek le, nyomtassátok, és színezzétek!!! :)

Kulcs a sikeres élethez - a Szentírás szerint (4)

Svájc

Már egy éve, hogy Svájban jártam... akkor elmulasztottam, de most beteszek egy képösszeállítást...

Bátorítás

Kulcs a sikeres élethez - A Szentírás szerint (3)

Kulcs a sikeres élethez - A Szentírás szerint (2)

Kulcs a sikeres élethez - A Szentírás szerint (1)