„Útra keltek tehát, és jártak faluról falura, hirdették az evangéliumot…” (Lukács 9:6)
Egyik este egy ember éppen úton volt a gyülekezetbe, amikor meglátott négy fiút, akik az utcasarkon lógtak, ezért meghívta őket, hogy tartsanak vele. Elmentek vele, és a következő vasárnap ismét. Sőt ez a négy fiú lett a magja annak a vasárnapi iskolának, melyet az illető férfi indított. Évekkel később a férfi néhány barátja megkereste a fiúkat, hogy megtudják, mi történt velük, és megkérték őket, hogy írjanak köszöntő levelet meglepetésként régi tanáruk születésnapjára. A fiúk levelei igazi meglepetést tartogattak. Az egyik fiú misszionárius lett Kínában, egy másik az USA központi jegybankjának elnöke lett, egyikük Herbert Hoover elnök magántitkára volt, és a negyedik – maga Hoover elnök. Néha kis találkozásaid Istennel való találkozások is egyben, és olyankor történnek, amikor tulajdonképpen mással vagy elfoglalva, vagy úton vagy valahova máshova. Ha nem vagy rá felkészülve, akkor igazi áldást mulasztasz el, esélyt a növekedésre és lehetőséget arra, hogy Isten érdekeit a magad érdekei elé helyezd. Jézus elhagyta a Menny kényelmét, hogy az emberi szükségek útját járja. Figyeld meg, Ő nem állított fel minden városban egy trónt, és nem mondta: „Ez az én helyem, ha találkozni akarsz velem, gyere ide!” Nem, ő elment a piactérre. Beült a halászok csónakjába. Elment az átlagemberek otthonába. A Biblia azt mondja, hogy Jézus és tanítványai „faluról falura jártak, és hirdették az evangéliumot”. Tehát amikor felébred az együttérzésed, állj meg! Ami egy jelentéktelen találkozásnak tűnik, valaki számára Istennel való találkozás lehet, és olyan eredménnyel járhat, amilyenről soha nem is álmodtál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése