„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)
A sikert dicsőítő világ nem lát értéket az összetört dolgokban. De Isten gyönyörűt tud alkotni a töröttből. Ahhoz, hogy egy növény előbújhasson a talajból, a magnak meg kell törnie. Ahhoz, hogy egy kiscsibe nagyobb életet tapasztalhasson meg, a tojáshéjnak össze kell törnie. Még a telivér lovakat is be kell törni, mert meg kell tanulniuk, hogyan engedelmeskedjenek a gyeplőnek és a gazda hangjának. Kezded érteni? Miután Pál átélte az alázatra kényszerítő találkozást Krisztussal a damaszkuszi úton, újraértékelte vallásos ténykedését, mellyel valaha dicsekedett, és szemétnek nevezte azt (Filippi 3:8). Márpedig a szeméttel nem szoktunk kérkedni, hiszen visszataszítónak tartjuk. A megtöretés Isten munkája, amellyel lehámozza rólunk önelégültségünket, hogy így Krisztus jelleme ragyoghasson át rajtunk. Ne értsd félre, összetörni nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamilyen tragédiát élünk át. Sokan szenvednek el tragédiákat anélkül, hogy az közelebb vonná őket Istenhez, vagy akár csak elismernék Őt. Ugyanaz a napfény, amely a vajat megolvasztja, az agyagot megkeményíti. A megtöretés lényegét nem annyira a körülményeink jelentik, hanem a reakciónk. Mit próbál Isten tanítani nekünk? Az igazi megtöretés az, amikor Ő annyira lefoszt rólunk minden önelégültséget, hogy már nem marad erőnk arra, hogy helyrehozzuk magunkat. Amikor Isten minden kijáratot elzár, melyen megpróbálunk kijutni, végül rájövünk, hogy egyedül Ő maga a válasz, és ekkor egész életünket megváltoztató felfedezést teszünk. „És mi az?” – kérdezed. Amikor már csak Istenhez fordulhatsz – akkor Ő minden, amire szükséged van. Összegzésül: Isten ereje azok számára van fenntartva, akik feladták, hogy a saját erejükből próbálkozzanak, és a saját elképzelésük szerinti célt érjék el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése