vasárnap, november 07, 2010

Aki Isten szerint gazdag

„…Isten szerint gazdag” (Lukács 12:21)

Fel kell ajánlanunk Istennek szolgálatunkat, de az ajándék, amire Ő legjobban vágyik, mi magunk vagyunk. Gondoljunk csak Jézus utolsó beszélgetésére barátjával, Péterrel. Péter annyira emberi volt: követte Jézust, tanult tőle, szolgálta őt, kételkedett benne, félreértette, dicsőítette és megtagadta. Mégis, Jézus utolsó barátjához intézett kérdése nem mindezekre, hanem a kapcsolatukra vonatkozott: „Péter, szeretsz-e engem?” Háromszor tette fel Péternek ezt a kérdést. Szent Ágoston szerint az egész etikát össze lehet foglalni egyetlen mondatban: „Szeresd Istent, és tégy, amit akarsz”, mert, ha szereted Istent, akkor olyan dolgokat fogsz akarni, amit Isten szeret. Habár nem vagy tökéletes, a zsoltáríróval együtt te is mondhatod: „Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem…” (Zsoltárok 40:9). Isten arra teremtett minket, hogy így velünk lehessen. Az Édenkertben eljött, és együtt sétált az emberrel és az asszonnyal, akiket alkotott, csak azért, hogy velük legyen. Amikor Izráel népét formálta, ezt mondta: „Köztetek járok, és Istenetek leszek…” (3Mózes 26:12). A Menny így hirdette ki Jézus születését: „…akit Immánuelnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten” (Máté 1:23). Olyan ez, mintha Isten minden reggel ezt mondaná: „Szeretném veled tölteni ezt a napot”. Egy író ezt írta: „Magamtól nem tudom elérni, hogy jobban szeressem Istent, de meg tudom őt jobban ismerni. És mivel Isten a szeretet, minél jobban ismerem Őt, annál jobban növekszik iránta való szeretetem. A szeretet az ismeret mellékterméke. Ezért eltölthetem a mai napomat azzal, hogy szeretem Istent. És holnap igyekezhetek még egy kicsit jobban szeretni Őt.” Ezt jelenti Isten szerint gazdagnak lenni.

szombat, november 06, 2010

Magához ölelt

-Jártam már sok helyt a világon,
Láttam már sok dolgot, ami fájt és égetett.
Belém rúgtak, megcsúfoltak,
Utálattal kigúnyoltak.
Fájt a lét, nem találtam sehol védelmet.
Most ide jöttem, ölj meg,
Ha rút életem semmit sem ér.
Tégy velem bármit,
Csak vissza ne küldj oda,
Ahol olyan boldogtalan a lét.

De nem ölt meg, nem is vádolt,
Tekintete szeretetet sugárzott.
Nem zavart el, hibát nem rótt fel egyet sem.
Csak mellém jött, és magához ölelt csendesen.
(2003. nov. 24.)

Engedd, hogy Isten igéje megoldja!

„Uram, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég.” (Zsoltárok 119:89)

Dr. Martyn Lloyd-Jones írta: „A lélek és az ige [végzi el], az igében lévő lélek, és a bennünk lévő lélek, miközben az igét olvassuk”. Az mondod: „Ez lehetetlen”. Isten azt mondja: „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges” (Lukács 18:27). Azt mondod: „Teljesen kimerültem”. Ő azt mondja: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40:31). Azt mondod: „Engem senki sem szeret”. Ő azt mondja: „…örök szeretettel szerettelek…” (Jeremiás 31:3). Azt mondod: „Nem bírom tovább”. Ő azt mondja: „Elég neked az én kegyelmem” (2Korinthus 12:9). Azt mondod: „Nem tudom, mit tegyek.” Ő azt mondja: „…ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6). Azt mondod: „Képtelen vagyok rá”. Ő azt mondja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13). Azt mondod: „Nem éri meg”. Ő azt mondja: „…a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9). Azt mondod: „Nem tudok megbocsátani magamnak”. Ő azt mondja: „Isten megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efézus 4:32). Azt mondod: „Alig tudok megélni”. Ő azt mondja: „Isten… be fogja tölteni minden szükségeteket…” (Filippi 4:19). Azt mondod: „Félek”. Ő azt mondja: „…nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Timóteus 1:7). Azt mondod: „Ezzel én nem tudok megbirkózni”. Ő azt mondja: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsoltárok 55:23). Azt mondod: „Én nem vagyok elég okos”. Ő azt mondja: „…ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől…” (Jakab 1:5). Azt mondod: „Egyedül vagyok”. Ő azt mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Bill Sunday mondta: „Isten igéjére támaszkodom, és ha a könyv lezuhan, én is vele zuhanok.” Ma engedd, hogy Isten igéje megoldja a dolgot!

péntek, november 05, 2010

Krisz menyegzőjéről még...



A nagy csere

„… bűnné tette értünk…” (2Korinthus 5:21)

A Biblia azt mondja: 1) „Ne lopj!” (2Mózes 20:15). Loptál már valaha, mondjuk egy gémkapcsot? Vagy eloroztál valaki elől egy parkolóhelyet? Esetleg bezsebelted a dicséretet valaki más ötletéért? 2) „Ne hazudj!” (2Mózes 20:16 TLB). Azt mondod, te még sohasem hazudtál – és épp most tetted meg. 3) „Ne paráználkodj!” (2Mózes 20:14) Jézus azt mondta, hogy aki kéjvággyal tekint valakire, már paráznaságot követett el vele szívében (ld. Máté 5:28). Ajjaj! 4) „Ne ölj!” (2Mózes 20:13). Mielőtt ártatlannak vallanád magad, emlékezz rá, hogy Jézus egyenlőségjelet tesz a harag és a gyilkosság közé! „…aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette…” (Máté 5:22). Ezek szerint tucatnyi autóst gyilkolunk le vezetés közben minden reggel munkába menet. Rossz hír: még a legjobb napodon is messze elégtelennek bizonyulsz a mennybe jutáshoz szükséges isteni mércéhez viszonyítva. Jó hír: „…a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen…” (Ézsaiás 53:5). Egy kínai megtérő megértette ezt. Mielőtt bemerítkezett, a lelkipásztor feltett neki egy kérdést, hogy megbizonyosodjon arról, megértette-e az asszony a kereszt jelentőségét: „Volt Jézusnak bűne?” „Igen” – felelte az asszony. A lelkész zavartan újra feltette a kérdést. „Igen, volt bűne” – mondta ismét a nő. A lelkész megpróbálta kijavítani őt, de az asszony ragaszkodott állításához. „Volt bűne: az enyém.” És igaza volt! „…[Isten] azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Korinthus 5:21). Ez ám a nagy csere! A szent és a gonosz helyet cserél. Isten jóvá teszi azt, ami rossz, és egyenessé azt, ami görbe. Hát nem örülsz ennek?

csütörtök, november 04, 2010

Vigasztalás a nehéz időkben

„…megsegíti Isten reggelre kelve.” (Zsoltárok 46:6)

Amikor a világod hirtelen a feje tetejére áll, emlékezz arra, hogy Isten életedre vonatkozó terve nem lett törölve! Amikor úgy érzed, hogy csapdába estél, és nincs kiút, jusson eszedbe a következő néhány dolog: 1) Keresd a folyót! „Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát…” (Zsoltárok 46:5). Az Ószövetség szimbolikájában a folyók jelentik Isten ellátmányát, amely minden szükségünkre elég. Amikor úgy tűnik, hogy minden emberi forrás kiszáradt, ne félj, keresd a folyót! 2) Keresd a várost, „… Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait” (Zsoltárok 46:5), bármilyen körülmények között vagy is! Isten városa, az Ő jelenlétének és hatalmának szimbóluma garantálja, hogy Ő még mindig kezében tartja az irányítást, és helyre fogja állítani a békét és a rendet zaklatott világodban. 3) Keresd Isten jelenlétének jeleit! „…megsegíti Isten virradatkor” (Zsoltárok 46:6 Károli). A hajnal, az új kezdet jelképe, megadja azt a biztonságérzetet, hogy ezen a nehéz és megpróbáltatásokkal teli időszak után már új nap közeleg. „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:22-23) 4) „Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit…” (Zsoltárok 46:8). Ha újra emlékezetedbe idézed Isten hatalmas cselekedeteit, az építi a hitedet, és eszedbe juttatja, hogy Ő „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). Ha akkor gondot viselt rólad, most is meg fog őrizni. 5) Nézz Istenre, és nyugodj meg! Isten hatalmának és hűségének kipróbált és bizonyított alapjára építve, élhetsz e szerint az ige szerint: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11)

szerda, november 03, 2010

A bátorítás ereje (2)

„… a kedves beszéd… gyógyulás a testnek.” (Példabeszédek 16:24)

Goethe mondta: „Bánj úgy az emberekkel, amilyennek tűnnek a szemedben, és rosszabbá válnak. Vagy bánj velük úgy, amilyenek lehetnének, és azzá teszed őket, amivé lenniük kell.” Egy nap egy igazgató behívott három tanárt, és ezt mondta: „Önök a három legjobb tanár intézményünkben, ezért önökre bízunk kilencven magas intelligenciájú tanulót, lássuk, mit tudnak velük kezdeni”. Ezek a diákok harminc százalékkal magasabb teljesítményt értek el, mint a többi gyerek az iskolában. A tanév végén az igazgató hivatta a három tanárt, és ezt mondta: „Be kell vallanom valamit. Önök nem a kilencven legígéretesebb tanulót kapták; a diákok teljesen átlagosak voltak. Véletlenszerűen választottuk őket, és önökre bíztuk.” A tanárok ebből természetesen azt a következtetést vonták le, hogy nyilván különleges pedagógiai képességeiknek köszönhető a diákok nagyszerű előmenetele. „Még valamit meg kell vallanom” – folytatta az igazgató. – „Önök nem az iskola legjobb tanárai, kalapból húztuk ki a neveket.” Nos, miért teljesítettek azok a diákok és azok a tanárok olyan magas szinten? Mert arra biztatták őket, hogy higgyék el, hogy képesek rá! A baseballsztár Reggie Jackson mondta: „Megmondom, mitől lesz valakiből jó edző: a jó edző képes elérni, hogy a játékosok azt higgyék, jobbak, mint valójában. Rávesz arra, hogy jó véleményed legyen saját magadról. Tudtodra adja, hogy hisz benned. Eléri, hogy még többet hozz ki magadból. És ha egyszer felismerted, hogy milyen jó vagy, többé már nem fogsz megelégedni a játékban kevesebbel, mint hogy a tőled telhető legjobbat nyújtsd.” Tehát ma menj, és bátoríts valakit!

kedd, november 02, 2010

Dórával

A bátorítás ereje (1)

„… a kedves beszéd… gyógyulás a testnek.” (Példabeszédek 16:24)

Mindenkinek szüksége van bátorításra. Egyikünk sem ér el semmit egyedül, segítség nélkül. Akik az emberiség történelmében nagy dolgokat vittek végbe, az életükben jelenlévő emberek miatt váltak azzá, akiknek ma ismerjük őket. Láttuk a Narnia Krónikáit és A Gyűrűk Urát. De tudod-e, hogy a szerzőik, C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien oxfordi professzorok voltak, és közeli barátok? Minden héten találkoztak, hogy együtt egyenek, beszélgessenek írói törekvéseikről, és felolvassanak egymásnak még kiadatlan munkáikból. Tolkien volt az, aki bátorította a bevallottan ateista Lewist, hogy tanulmányozza a keresztyénséget, és végül elvezette őt a megtérésre. És Lewis volt az, aki bátorította Tolkient, hogy folytassa a regényírást, és keressen kiadót. Barátságuk és kölcsönös biztatásuk nélkül sohasem született volna meg a 20. század briliáns hitvédelmi írása és a fantasy irodalom egyik legcsodálatosabb darabja. A biztatás mindenkit megváltoztat, legyen akár fiatal, akár idős, sikeres vagy kevésbé sikeres, híres vagy ismeretlen. Mark Twain azt mondta: „Egyetlen dicséret egy egész hónapra elég, hogy mozgásban tartson”. Egyetlen biztató szó egy tanártól megváltoztathatja egy gyermek életét; egyetlen biztató szó a házastárstól megerősítheti, sőt akár megmentheti a házasságot; egyetlen biztató szó egy vezetőtől valakit arra lelkesíthet, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. Zig Ziglar mondja: „Sohasem tudhatod, hogy egyetlen pillanat és néhány őszinte szó mekkora hatással lehet egy életre”. A Biblia azt mondja: „Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24).

hétfő, november 01, 2010

Ne csak mondd, érvényesítsd is!

„…mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti…” (Zsidók 12:6)

A Biblia megkérdezi: „Milyen apa az, aki nem igazítja helyre a fiát?” A válasz: „Nem valami jó apa!” Nem tudjuk, hogyan kezdte Éli főpap két fiának, Hofninak és Fineásnak nevelését. Egyszerűen csak ennyit olvasunk: „…fiai… átkot vonnak magukra, és mégsem fenyítette meg őket” (1Sámuel 3:13). Lehet, hogy Éli hallott azokról a szörnyű dolgokról, amiket fiai tettek, és ezt mondta: „Ejnye fiúk, ezt azért nem kellett volna!” A fiúk pedig így válaszoltak: „Igen, apa”, és aztán folytatták tovább a templomi istentiszteletre érkezők megkárosítását, és az asszonyok elcsábítását. A gond nem az volt, hogy Éli nem mondta el a gyermekeinek, mi a helyes; hanem az, hogy nem tette számukra kötelezővé azt, amit mondott nekik. Nyilván nem ismersz egyetlen olyan szülőt sem, aki azt mondja a gyermekének: „Menj, rabolj bankot, 10-20 év börtön jót fog tenni neked!”. Nem, ezek a szülők valószínűleg helyes dolgokat mondtak a gyermekeiknek. Sok börtönlakó szülője szintén jó dolgokat mondott. Az érvényesítés azonban hiányzott ezekből az annyira jó szándékú szülőkből. Éli nem érvényesítette az igazságot, csak állította. Nem mozdította ki fiait pozíciójukból, és nem fosztotta meg őket papi kiváltságaiktól. Hagyta, hogy tovább folytassák azt, amit addig tettek, miközben azt mondta, hogy nem kellene. Szülők, ne csak mondjatok valamit, hanem tegyetek is! Ha gyermeked rossz útra téved, és te hallgatsz, akkor magadat kíméled, őt pedig feláldozod. Szülőként a legjobb módja a gondoskodásnak, ha szeretettel fegyelmezed a gyermeked.