Ima

Köszönöm a mai füves legelőt,

A frissítő csendes vizeket,

A nyájat, ahova tartozom,

S benne a legjobb helyet.

De leginkább az üdíti fel szívemet,

Ha a Jó Pásztorral meghitten beszélgethetek.

 

(2008. aug. 3.)

Mégis

Olyan sokszor a tenni vágy volt bennem,

Adni valamit, hagyni másoknak

Azt, amit én is Tőled kaptam.

Mégis, most látom csak,

Hogy többet kaptam én,

mint gondoltam.

 

(2008. aug. 3.)

Most is…

Ott lenni, ahol füves legelőt

és csendes vizet készítette a Pásztor.

Ott lenni, amikor kell az oldalad

felfogni a gyámoltalant.

Ott lenni, ha a halálárnyékának völgyében

a nyájért figyelni a Pásztor szavát.

Az lenni, ami Isten könyvében írva van…

Az lenni, aki csak te vagy, s nem más.

Az lenni, aki beillesz az egészbe,

S nélküled rés támad a képen.

Lenni Bátor…

Lenni Fehérke…

Lenni Csendes…

Lenni erősen a Pásztor oldalán,

S hegyen-völgyön, füves legelőn,

fennsíkon, sziklás utakon át

hagyni, hogy a Pásztor kiformálja

rajtad ábrázatát.

 

(2008. aug.1.)

Isten szeret téged, tényleg szeret!

„Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35)

Korlátozott értelmünk képtelen felfogni Isten szeretetét, mert az nincs feltételekhez kötve. Nem akkor szeret minket, „ha”, hanem „annak ellenére, hogy”. Lehet, hogy szülőként nem helyesled gyermekeid viselkedését, de azért mindig szereted és elfogadod őket. Pál megkérdezi: „Van-e valami, ami valaha is elválaszthat minket Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35 NLT). Aztán így válaszol: „…meg vagyok győződve, hogy… soha semmi nem választhat el minket az Isten szeretetétől…” (Róma 8:38 NLT). Nem észbontó? De elég nagy az egónk ahhoz, hogy azt higgyük, vannak bizonyos bűnök, amiken Isten nem tudja túltenni magát – úgy értem olyanok, amiket mi sohasem követtünk el. Emlékszel, hogy imádkozott a farizeus: „…Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is” (Lukács 18:11). Értsd meg: Isten mércéje a tökéletesség, és ezt ezer élet alatt sem érhetnéd el! Számunkra a kegyelem az egyetlen reménység. Isten iránti szeretetünk a tőle nyert bűnbocsánat mértékétől függ. A farizeusokra sokkolóan hatott, hogy Jézus megengedte egy rosszhírű nőnek, hogy a lábaihoz térdeljen, könnyeivel mossa, és hajával törölje őket szárazra. Azt gondolták: „Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér: bűnös” (Lukács 7:39). Nos, nem arról van szó, hogy Jézus nem tudta, hanem arról, hogy neki ez nem számított. Azt mondta az asszonynak: „Megbocsáttattak a te bűneid” (Lukács 7:48). Aztán elmagyarázza nekünk a lényeget: „…akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret” (Lukács 7:47). És mi legyen a mi válaszunk Isten szeretetére? „Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk…” (1János 5:3).

Hogyan kezeld a kritikát?

„…nem tudok lemenni…” (Nehémiás 6:3 NKJ)

Nehémiás három fontos igazságot tanít nekünk a kritika kezeléséről: 1) Fogadd el! Amikor a közönség egy versenyt néz, kire összpontosítják figyelmüket? Az élmezőnyben futókra! Valaki azt mondta: „A kritika könnyen elkerülhető: ne mondj semmit, ne csinálj semmit, legyél senki”. De ez a három alternatíva nem működik. Ezért Nehémiás azt mondta azoknak, akik kritizálták: „Nagy munkát kell végeznem, ezért nem tudok lemenni hozzátok…” (Nehémiás 6:3 NKJ). Ne süllyedj le a kritikusaid szintjére! 2) Értékeld ki! „…ezt az üzenetet küldte nekem Szanballat és Gesem: Jöjj, találkozzunk Kefírimben, az Ónó-völgyben! Ők ugyanis merényletet terveztek ellenem” (Nehémiás 6:2). Amikor az emberek azt mondják: „Mondanom kell neked valamit a saját érdekedben”, gyakran semmi olyat nem mondanak, ami a javadra válna. Ha kritikát kapsz, kérdezd meg magadtól: a) „Ki mondta?” „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja” (Példabeszéd 27:6). Kiérdemelte ez az ember a jogot, hogy beleszólása legyen az életembe? b) „Miért kaptam ezt a kritikát? A bírálót a személyes megbántottság vezette, vagy a javamat akarta szolgálni?” Ha valakit megbántanak, az bántja az embereket, ezért tanúsíts megfelelő hozzáállást, keresd az igazság magvát a dologban, tedd meg a szükséges változtatásokat, és válaszd a jó utat! 3) Éld túl! Amikor Nehémiásnak azt mondták a barátai, hogy fusson el, és rejtőzzön el, ő így válaszolt: „Nem megyek!” (Nehémiás 6:11) „… és elkészült a várfal ötvenkét nap alatt … amikor ezt meghallották ellenségeink… fölismerték, hogy Istenünk segítségével lehetett véghezvinni ezt a munkát” (Nehémiás 6:15-16 NKJ). Néha veszélyesebbek a barátaid tanácsai, mint az ellenségeid kritikái. Ilyenkor tudnod kell, ki vagy, mire hívott Isten, és túl kell élned a kritikát!

Hírek Mátyásról...

A héten elvégezték Mátyáson a műtét előtt szükséges átvilágítást. HÁLA AZ ÚRNAK, nincs áttét sehol. 19-én kell újra Bécsben legyenek, és újra műtik, azaz visszateszik a protézist.

Kérlek, hogy imádkozzatok érte, a műtétért is, és azért is, hogy az anyagiakat is rendelje ki az Úr. És aki többet is tud tenni ezért, nem csak imádkozni, az megteheti.

Mátyásról képek ITT az ő blogján...

Még egy imakérés. Közületek többen is ismerik ifj. Pápai Józsefet, a múlt héten műtötték őt is Debrecenben, egy rákos daganatot távolítottak el. A napokban lesz meg a szövettani vizsgálat eredménye, de az orvosok szerint minden jel arra mutat, hogy rosszindulatú. KÉRLEK IMÁDKOZZATOK ÉRTE ÉS A CSALÁDJÁÉRT IS!!!

A végső garancia

„…miután hívőkké lettetek – eljegyzett pecsétjével…” (Efézus 1:13)

Jézus azt mondta: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből” (János 10:28). Akik szülők vagyunk, megértjük ezt. Ha gyermekünk elesik, mi felemeljük. Helyreigazítjuk, de nem tagadjuk ki őket. A mi DNS-ünket hordozva születtek, és így is fognak meghalni. Isten ugyanilyen kapcsolatban van velünk. Ha hit által Isten gyermekeivé lettünk, akkor Ő megváltoztatja a származásunkat, újraértelmezi a szülő fogalmát, teszi ezt mindazért, hogy üdvösségünket biztosítsa. És hogy mindezt véghezvigye, elpecsétel minket Szentlelkével. „…miután… hívőkké lettetek – eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel” (Efézus 1:13). Max Lucado írja: „Főiskolás koromban egy ideig egy porszívógyárban dolgoztam. Mi állítottuk össze a készülékeket a porszívócsőtől a konnektor csatlakozóig. Az összeállítás utolsó lépése a »csomagolás és rakodás« volt. Ezen a ponton a gyár rengeteg órát és dollárt fektetett a gépekbe, nagy gondot fordítva a védelmükre. Buborékfóliába csomagolták őket, mint egy múmiát, azután hungarocell közé rögzítették, beletették egy dobozba, amit körbetekertek ragasztószalaggal, a dobozra rápecsételték a rendeltetési helyet, majd hevederekkel rögzítették a konténer belsejében. A porszívó biztonságban volt. De ha mindezt ahhoz hasonlítjuk, amilyen mérhetetlen gondossággal bánik Isten az ő szentjeivel, akkor ahhoz képest mindez [a gondos csomagolás és óvatos kezelés] csak olyan, mintha a porszívót behajították volna egy kisteherautó rakodóterébe. Isten vákuumcsomagolását a legnagyobb erő, Szentlelkének ólomzárja pecsételi le. Gyermekeit a lelki fegyverzet páncélzatába öltözteti, körülvesz angyalaival, és Ő maga belénk költözik. Anglia királynője is örülne ilyen biztonságnak.” Jó hír: Isten „…sajátjaként tart számon, garantálva, hogy a megváltás napján te is megváltott leszel” (ld. Efézus 4:30).

Üzenet számodra

„Mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket…” (1János 4:16)

„Már az idők kezdete előtt ismertelek. Hajszálaid számát is számon tartom. Mint ahogy a gyermek szülőjére hasonlít, úgy teremtettelek téged is saját hasonlatosságomra. Terveim vannak veled. Megadtam neked azokat az ajándékokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy betöltsd azokat; és amit én adtam neked, azt senki sem veheti el tőled. Ne hanyagold el őket, használd őket naponta! Nyugodj meg, én elkezdtem benned a jó munkát és el is végzem. Én mindig befejezem, amit elkezdtem. Rád vonatkozó igém örökre megáll, és irántad való elkötelezettségem soha nem ér véget. Ebben az életben kihívásokkal kell szembenézned, de ne csüggedj: én elvettem a sátán erejét, így nem tud irányítani téged, és elvettem e világ erejét, így nem tud elpusztítani téged. Ha bajban vagy, emlékezz rá, hogy én itt vagyok, hogy segítsek! Add át nekem a terheidet és én támogatni foglak. Ha az élet terhei rád nehezedtek, és te kimerült és elcsigázott vagy, támaszkodj rám! Én leszek a kősziklád, erős várad, szabadítód és erőd. Ha időnként kudarcot vallasz is, nem fognak félredobni, mert én megtartalak. De légy óvatos: ne fogadj el tanácsot olyanoktól, akik lelkileg vakok, és ne tarts a kétkedőkkel! Találj örömet az én igémben, így, mint a folyóparti nagy tölgy, növekedni fogsz, és életed minden területen felvirágzik. Utóirat: Szívesen hallanék felőled.” „És mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.” (1János 4:16)

Adventi szolgálat a tinikkel

Viki

Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások, szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent?
Valami mindig vár.

Pápai Roland
S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, õrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tûzön és akadályon,
új erõt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk
-a csendben!

Timi

Eljön

Advent. Szelíd zengésű üzenet
Eljön. Eljön.
Beteg - a gyógyulásod,
rab -a szabadutásod,
halot - az életed.
Szomorú - most jön az öröm,
erõtlen - most jön az erõ,
éjbe járó, hajnalra váró
fölkell a fény neked.
Zendül az ág,
zendül a föld,
Isten üzen...
Eljön. Eljön.
Advent, Advent.

Johanna
Advent. Dörög rendíthetetlen
kemény királyi üzenetben.
Eljön. Eljön.
Ha elkerülöd a mosolyban,
Eléd kerül, mint könny, sikoltás.
Ha bölcsõben meg nem látod,
Utadat állja, mint koporsó,
Eljön az Első és Utolsó.
Ha mint templom szelíd harangja
Nem talált szíveden a hangja,
figyelmeztetések tüzében hallod
majd meg e hangot.

Márk

És rombadőlhet minden oltár,
Elnémulhat zsolozsma, zsoltár,
Házad küszöbén fog megállni,
vagy az éj titkos csendjében fogod
közelgõ lépteit meghallani.
Eljön. Eljön.
Ki nem kerülheted,
Ha kikerülöd, mint kegyelmet,
úgy kell bevárnod, mint ítéietet.
Hallod? Hallod?
Mozdul az ég!
Mozdul a föld!
Isten üzen?
Eljön. Eljön.
Advent. Advent.

Aksza

Mikor jössz?

Tudjuk, hogy visszajössz,

de azt nem, hogy mikor,

pedig már van kvarcóránk,

s uánóránk is, amely ezer év alatt

egytized másodpercet sem késhet...

- de ezek nem jelzik, mikor jössz!

Kozmikus távcsöveink lencséje

nem foghat el,

radarhullámaink nem ütköznek

Beléd...

Tudjuk Földünk korát,

sejtjük útját jövőnknek

s ha földi életed harminchárom évét

beprogramoznánk életünkbe hittel,

nem azt számítgatnánk, mikor jössz,

hanem azt, hogy szerintünk bár

ezerévet késhetsz,

de eljössz!

Idejében.

Jessica

Ha itt leszel

Jössz már.

Tudom.

Épp erre vártunk.

Jössz és cselekszel.

Kézbe veszed szívünk.

Helyünkre állítasz.

És szólsz –

a mi szánkkal is.

És hívsz és keresel –

a szemünkkel is.

Érzem, hogy jössz, Uram.

S már gyógyulunk.

És ha már itt leszel –

nem tudom, mit teszel,

de a vakok látni fognak,

a némák énekelni.

Ha itt leszel,

életre kel a holt.

(„Szükség újjá születni!”)

De csak ha itt leszel,

akkor ébred a lét.

S már mozdul is.

Mert jössz, Uram,

és itt leszel.

Krisztóf

LÉGY KÉSZ

Légy kész meghallani az Úr hangját,
Ha szólít csendes éjszakán!
És mondd, mint mondta egykor Sámuel,
Csak szólj, figyelek, Atyám!

Légy kész meghallani az ÚR hangját,
Ha lázas munkában talál.
És kér idődből csak egy fél órát,
Légy kész mondani: Itt vagyok, Atyám!

Mátyás
És légy csendesen, míg beszél!
Légy kész megtenni, amit kér!
Mert nemsokára jő a vég,
S nem lesz rá időd elég.

Áron

Advent

Micsoda meddő várakozás.
Kétezer éve ígéri Isten,
Hogy az Úr Krisztus a Messiás
Majd újra eljön.


Talán az ünnep, a Születésnap
Meghozza annak, aki várja.
S a kisjézusból Messiás lesz
Aki a szívébe bebocsátja.

Árpi
Várjuk az Istent.
Várom az Istent.
De mi lesz velem, hogy ha csak várom
És egész éltemben rá nem találok?

Norbi

Mert az Úr itt van.

Mindennap itt van!
Zörget az ajtón,

várja, hogy nyissad!

Adrien
Figyeld csak szíved halk dobogását,
Valaki fogja a kalapácsát.
Örök ritmussal kalapál egyre,
S erre a ritmusra árad a véred.

Krisztián
Benned is, bennem is itt van az Isten.
Csak érezned kell, csak el kell hinned.
Ádventi csendben kopogtat benned,
Úrrá akar lenni az életedben!

Várom az Istent.
Várjuk az Istent.
De mi lesz velünk, hogy ha csak várjuk
És önmagunkban meg nem találjuk?

Nézz fel, és élj!

„…hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” (János 3:15)

Amikor Jézus azt mondta Nikodémusnak: „Újonnan kell születnetek”, a zsidó tudós nem értette. Ezért Jézus úgy magyarázta el neki, mint a születés folyamatát, ahol a gyermek engedi, hogy a szülő végezze a munkát. „Kell itt még többnek is lennie” – gondolta Nikodémus. Ekkor a látogatóba érkezett tanító kedvenc könyvét, a Tórát felhasználva Jézus így szólt: „ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne” (János 3:14-15); és Nikodémus végre megértette! Amikor Isten már nem győzte hallgatni a nép panaszkodását, „…mérgeskígyókat küldött… úgyhogy sok izráeli meghalt” (4Mózes 21:6). A túlélők könyörögtek Mózesnek, hogy esedezzen Isten kegyelméért. „Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra” (4Mózes 21:8). Az izraeliták, akiket megmart a kígyó, gyógyulást találtak, ha felnéztek a póznára; a bűnösök pedig megváltást találnak, ha felnéznek Krisztusra. Nézz fel, és élj! Az zavar minket, hogy ennyire egyszerű. Valami bonyolult kúrára számítunk. Mózes és a nép talán szintén valami többre számított: készítsetek gyógyírt, kezeljétek egymást, vagy legalább vágjatok vissza. A mondás így tartja: „Segíts magadon és Isten is megsegít”. De Jézus azt mondja: „Csak higgy!” Hiszel abban, hogy a szék el fogja bírni a súlyodat, ezért ráülsz. Bízol abban, hogy a villanykapcsoló elvégzi a munkáját, ezért felkapcsolod. Mindennapi életed során hiszel olyan erőkben, melyeket nem látsz, és bízol abban, hogy elvégzik azt a munkát, amit te nem tudsz véghezvinni. Ma Jézus ugyanezt kéri tőled.