„…miután hívőkké lettetek – eljegyzett pecsétjével…” (Efézus 1:13)
Jézus azt mondta: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből” (János 10:28). Akik szülők vagyunk, megértjük ezt. Ha gyermekünk elesik, mi felemeljük. Helyreigazítjuk, de nem tagadjuk ki őket. A mi DNS-ünket hordozva születtek, és így is fognak meghalni. Isten ugyanilyen kapcsolatban van velünk. Ha hit által Isten gyermekeivé lettünk, akkor Ő megváltoztatja a származásunkat, újraértelmezi a szülő fogalmát, teszi ezt mindazért, hogy üdvösségünket biztosítsa. És hogy mindezt véghezvigye, elpecsétel minket Szentlelkével. „…miután… hívőkké lettetek – eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel” (Efézus 1:13). Max Lucado írja: „Főiskolás koromban egy ideig egy porszívógyárban dolgoztam. Mi állítottuk össze a készülékeket a porszívócsőtől a konnektor csatlakozóig. Az összeállítás utolsó lépése a »csomagolás és rakodás« volt. Ezen a ponton a gyár rengeteg órát és dollárt fektetett a gépekbe, nagy gondot fordítva a védelmükre. Buborékfóliába csomagolták őket, mint egy múmiát, azután hungarocell közé rögzítették, beletették egy dobozba, amit körbetekertek ragasztószalaggal, a dobozra rápecsételték a rendeltetési helyet, majd hevederekkel rögzítették a konténer belsejében. A porszívó biztonságban volt. De ha mindezt ahhoz hasonlítjuk, amilyen mérhetetlen gondossággal bánik Isten az ő szentjeivel, akkor ahhoz képest mindez [a gondos csomagolás és óvatos kezelés] csak olyan, mintha a porszívót behajították volna egy kisteherautó rakodóterébe. Isten vákuumcsomagolását a legnagyobb erő, Szentlelkének ólomzárja pecsételi le. Gyermekeit a lelki fegyverzet páncélzatába öltözteti, körülvesz angyalaival, és Ő maga belénk költözik. Anglia királynője is örülne ilyen biztonságnak.” Jó hír: Isten „…sajátjaként tart számon, garantálva, hogy a megváltás napján te is megváltott leszel” (ld. Efézus 4:30).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése