Micsoda történet, igaz?

„…ajándékokat adtak neki…” (Máté 2:11)

Karácsony történetéből megtanuljuk, hogy: 1) Isten olyan embereket is felhasznál arra, hogy megáldjon, akiket nem is ismersz. A napkeleti bölcsek nem voltak sem buzgó zsidók, sem elkötelezett keresztények, ők perzsa csillagjósok voltak. Ne légy személyválogató, ezzel megkötöd Isten kezét! Nyisd meg a szíved, és meg fogod látni, hogyan nyúl ki feléd Isten a legérdekesebb emberek által is. 2) Isten gondoskodni fog a jövődről. Józsefnek és Máriának el kellett hagyniuk az otthonukat, és Egyiptomba kellett menekülniük. Miből fognak megélni? Arany, tömjén és mirha – ezek olyan ajándékok, amiket csak gazdag emberek tudnak adni. Ha Isten akarata szerint élsz, ő gondoskodni fog az ellátásodról. Lehet, hogy a munkádon keresztül fogja megadni, lehet, hogy mások nagylelkűsége által, de meg fogja adni. Nem kell egész éjszaka aggódva virrasztanod azon gondolkodva, hogyan fogod betölteni szükségeidet. A zsoltáríró azt mondja: „Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált” (Zsoltárok 37:25). 3) Isten felülírja a rendszert, hogy megadja neked, amire szükséged van. „…a csillag… előttük ment… és… megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt”. A naprendszer történetében soha nem történt még semmi ehhez hasonló. Isten úgy mozgatott egy csillagot, ahogyan mi a sakkfigurákat mozgatjuk, azért, mert Ő „mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik” (Efézus 1:11). A történetben ezt olvassuk: „Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” Micsoda történet, igaz?