kedd, augusztus 16, 2011

Odaadni vagy megtartani?!?

"Nincsen biztos befektetés. Ha szeretsz , sebezhető vagy. Szeress bármit és biztosra veheted, hogy megszakad a szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle kis hóbortba és kedvtelésbe, gondosan kerülj minden kötődést; zárd be jól önzésed ládikójába - vagy koporsójába! De ott a koporsóban - ott a biztonságos sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze, törhetetlen, áthatolhatatlan, megválthatatlan szív lesz belőle. A tragédiának, vagy legalábbis a tragédia lehetőségének egyetlen alternativája van: a kárhozat. A Mennyországon kivül pedig csak egy helyen lehetsz teljes biztonságban a szeretet veszélyeitől és izgalmaitól, ez pedig a Pokol." C. S. Lewis

Nem is olyan boldogság megsebzettnek lenni, sőt. És ki szereti azt, ha fáj a szíve, fája a lelke? Én nem. Mégis annyi sebem van már. Van aminek a hege látszik csupán, van ami már gyógyulóban van, és van olyan, mi nem akar gyógyulni, ami újból és újból feltépődik. Mit tegyek akkor? Annyiszor ott volt már az elhatározás bennem, hogy megvédem magam. Megóvom magam a sebektől, szeretetet is csak kimérten adok, de soha nem tudtam ehhez az elhatározáshoz tartani magamat. Nem tudom miért, nem tudom...nem tudom.

Talán mégis találok választ rá, ha nagyon keresem. Szeretve vagyok, legtöbbször nem azoktól, akiktől én szeretném, de valaki van, aki szeret, akinek drága vagyok, értékes, szép... Valakinek akkor is kedves vagyok, ha épp minden ordít bennem a fádalomtól. Valaki akkor is szeret, amikor épp szeretnék elmenekülni egy lakatlan szigetre. Valaki ott van és törli a könnyeim, amikor már szavak sem jönnek ki a számon. Valaki ott volt...valaki... Itt van... valaki mindig mellettem lesz, mégha mások feltételhez kötik is a szeretetüket...

Hányszor hallotam már ezt: "Klassz csaj vagy, ami a tied, az a tied, De.......", "Okos lány, DE.......", "Komoly lány, DE....." stb...stb...stb...stb...

Minden DE életre szóló sebet hagyott a lelkemben. Minden DE újabb és újabb kérget vont volna szívem köré, ha...VALAKI nem szeretne feltételek nélkül.

Sokszor gondoltam már azt, amikor egy nap majd Isten előtt állok, sok-sok kérdésem lesz, amikre itt nem találtam a választ. Kiöntöm elé az összesz MIÉRTemet. Ma mégis másképp látom. Azt hiszem szótlan leszek akkor majd előtte, mert végre szemtől szembe csodálhatom és szerethetem AZT, aki annyira szeretett, hogy életét adta értem, akitől soha nem kaptam megvetést vagy elutasítást...aki soha nem mondta azt, hogy... DE...

Nincsenek megjegyzések: