csütörtök, augusztus 14, 2008

Árnyékország

 C. S. Lewis az angol irodalom professzora Oxfordban, a Narnia Krónikák, fantasztikus regények és teológiai művek világhírű szerzője. Barátjával, J. R. R. Tolkiennel együtt a 20. század legismertebb angol írói közé tartozik. A megrögzött agglegény 58 éves korában - környezete legnagyobb megrökönyödésére - beleszeret a zsidó származású, elvált amerikai írónőbe, Helen Joy Davidmanbe, aki részben Lewis könyveinek hatására lett kereszténnyé. Kapcsolatuk Joy súlyos betegségének árnyékában bontakozik ki.

 Brian Sibley önéletrajzokra, levelezésekre és szemtanúkkal folytatott beszélgetésekre támaszkodva valósághűen beszéli el e két különös ember élettörténetét, találkozásukat, tragédiába torkolló szerelmüket. A lebilincselő műben nyomon követhetjük, hogy fájdalmával és kétségeivel viaskodva hogyan küzdött meg hitéért az az ember, akinek a könyvei olvasók milliói számára vitték közelebb a keresztény hit igazságait.

 Erről szól az Árnyékország. Ezzel párhuzamosan olvasok még 3 C. S. Lewis könyvet: Öröm vonzásában, Csűr-csavar levelei, A szeretet négy arca. Valahol más jelentőséget kapott az Amíg arcunk nem lesz könyve is. 

Hogy mi mindent váltott ki belőlem ezeknek a könyveknek az olvasása? Úgy gondolom, az a későbbiekben fog majd megmutatkozni, de most ott mélyen bennem érlelődik. Isten dolgozik rajtam...s még egy mondat,amit soha nem felejtek el. "A fájdalom része a boldogságnak." 

Azt hiszem, ma már nem várom, hogy holnap történik valmai, amitől boldog leszek. Talán lesznek olyan pillanatok, amikor kisüt a nap, de az csak a hab a tortán, s tulajdonképpen a torta is finom, és talán hasznosabb táplálék, mint a hab.

Nincsenek megjegyzések: