hétfő, január 05, 2009

Mérlegen az életem

Új év, új kegyelem, új lehetőségek... és még mennyi új... mégsincs új a nap alatt, ahogy a prédikátor mondta. 2008 utolsó napjaiban mérlegre tettem az életem, és sok teher nehezítette a helyzetem. Úgy döntöttem nem, cipelem tovább. És azt hiszem nagyon jó döntést hoztam. Minek legyek én saját börtönöm foglya azáltal, hogy nem tudok szabadulni a multban kapott sérelmektől. Én megbocsátok! Eldöntöttem! Továbbá, nem toldozok-foldozok olyasmit, amin már segíteni nem lehet! Isten tud újat adni, akkor én minek vacakolok ezzel az egésszel?! Nincs erre szükségem! Befejeztem! Valamit nem kaptam meg, amire vágytam. Minek szenvedjek a hiánya miatt, amikor örülhetek annak, amit mégis kaptam, csak én balgán mégsem ezt néztem! Nem eszem magam feleslegesen! Ezt is lerendeztem! És elmondom, hogy hálás vagyok az áldásokért: a bátorításokért, mindazokért az emberekért, akiket Isten húzóerőként tudott használni az életemben! Valakiért különösen hálás vagyok, és azt hiszem, ha ezt elolvassa, magára fog ismerni: hálás vagyok, mert bátorított az írásra; példa volt előttem hitben, beszédben, magaviseletben; köszönöm, hogy motivált a mélyebb gondolkodásra; és hálás vagyok az együtt szolgálás lehetőségéért!!! 

Ma az oviban az áhitaton a fentebb berakott gondolatok voltak felolvasva, úgy döntöttem hogy megosztom veletek is, akik olvassátok a bloggomat!

2 megjegyzés:

Gretta írta...

köszönjük

Hajni-Lea írta...

jó olvasni a bejegyzéseidet,Áldjon meg az Úr.