...lecseréltem a hátterem. Már nagyon-nagyon várom a tavaszt: a napsütést, a madárcsicsergést, az ibolya szedést a gyerekekkel a ligetben, a hosszabb nappalokat és vele azt a különleges 'feeling'-et, ami a tavasszal jár, amit úgy húsvét tájban szoktam érezni. Nem tudom megmagyarázni, olyan valami, ami átjár, amikor beszippantom a tavaszi levegőt, és ha még hozzáhallgatok egy pár Gaither éneket az Izrael Homecomingról, teljes és tökéletes az érzés. Idén hamarabb érkezett a tavaszi fáradság is. Nem csak magamon, de másokon is érzékelem a kókadást.
Hála, hogy az Úr minden évszakban biztosítja a szükséges lelki és testi erőt. Annyit bátorított mostanában, szégyen lenne nem felbátorodni.
Néhány szó itt cseng a fülemben, mint a 2011-es év refrénye: "Megáldalak, ...és áldás leszel!" Minden vágyam ez, hogy áldás lehessek!
3 megjegyzés:
én is nagyon várom már, adina!
nagyon szép a háttér... és a tavasz már kacsingat, de ez a tél túl erőszakos és makrancos idén... na de ami késik nem múlik....
Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése