hétfő, október 31, 2011

Reprodukció

Ma készítettem ezt a reprodukciót David Fiscaleanu fotója alapján.

szombat, október 29, 2011

Állampolgárság

A héten megkaptam a 3-ik állampolgárságomat. Hivatalosan is magyar állampolgár lettem.
És a másik kettő? Nem is tudom, hogy melyik volt előbb? A román, amit születéssel nyertem, vagy a mennyei? A mennyei az újjászületéssel nyertem, de ha arra gondolok, hogy Isten már jóval hamarabb tudta, hogy a menny honpolgára leszek, még mielőtt meg sem születtem... de végül is nem lényeges.
Kettőt úgy is elveszítek, halálom pillanatában, de van egy, amit SOHA.
ÖRÖK ÉRVÉNYŰ!

Efézus 2:19:
Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.

Filippi 3:20:
Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.

péntek, október 28, 2011

...a Menny az otthonom...

Menny – a te hazád
„… az Úr házában lakom egész életemben.” (Zsoltárok 23:6)
Amikor fiatalok vagyunk, a mennyországnak kicsi a vonzereje. Túl sok álmunk van: szerelem, házasság, gyermekek, karrier és még sok más. Az öregedés Isten módszere arra, hogy utunk irányát hazafelé fordítsa. És a halál? A keresztyéneket nem eltemetik, hanem elpalántálják! Pál azt írja, hogy a test: „elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben” (1Korinthus 15:42-43). Calvin Miller írja: „A világ szegény, mert minden kincse az égben van eltemetve, de a kincshez vezető térképek földiek.” Hallottad már a Putsy nevű madár történetét? Amikor senki sem jelentkezett érte, az emberek Sue-nak ajándékozták. Gyorsan barátok lettek. Egy napon a kis madár valami hihetetlen dolgot tett: odaröppent Sue vállára, és ezt suttogta: „Wisconsin állam, Green Bay, South Oneida utca 1500”. Sue elámult. Kiderítette, hogy a cím valóban létezik, odament, és egy John Stoobants nevű emberre talált. „Van önnek egy törpepapagája?” – kérdezte. „Volt régen. Nagyon hiányzik.” – felelte az ember. Amikor meglátta Putsyt, egészen fellelkesedett. „Tudja” – mondta – „még a telefonszámot is megtanulta”. Ez a történet nem annyira őrültség, mint ahogy esetleg gondolod. Tudod, mindannyiunkban ott van betáplálva örökkévaló otthonunk címe. Isten „…az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta…” (Prédikátor 3:11). Mélyen belül tudjuk, hogy még nem vagyunk otthon, ezért ügyelnünk kell arra, nehogy úgy éljünk, mintha már ott lennénk. Szeretnéd, ha egy hotelban lenne az otthonod? A legnagyobb sorscsapás nem az, ha az otthonodtól távol honvágyad van, hanem ha otthon érzed magad valahol, ami pedig nem is az otthonod. Márpedig mi még nem vagyunk otthon, mert „nekünk a mennyben van az otthonunk” (Filippi 3:20 TLB).

csütörtök, október 13, 2011

Most itt lakom...

Bár senki nem kért képet, de azért megmutatom, hogy milyen is... A képeket az én szobámról készítettem, és egyet a konyháról. Esti képek, a képminőség ezesetben nem a legjobb, de most ez van...














szombat, október 08, 2011

Ma ez van...

Uram, megéri neked az, hogy én vagyok?
"Csak ő tudja, milyen úton járok. Ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok.Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla. Ajkának parancsából nem engedek, keblembe zártam szája mondásait. Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván. Bizony, beteljesíti, amit kiszabott rám. Ilyesfélét gyakran szokott tenni." Jób 23:10-14
" Ezt mondja az ÚR: Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma - így szól az ÚR -... Reménykedhetsz a jövőben - így szól az ÚR -..." Jer.31:16-17

nemrégiben...





Zsuzsi készítette őket... :)

csütörtök, szeptember 29, 2011

Mostani napjaimról

...most csak annyit, hogy költözködöm.

kedd, augusztus 30, 2011

A nyárról dióhéjban

Lassan, de biztosan vége a nyárnak, bár az időjárás nem ezt mutatja. Hamarosan évkezdés, már várom is.
Mozgalmas nyarat tudhatok a hátam mögött, és sok-sok megtapasztalást, amiért nagyon hálás vagyok.
- Július közepén voltunk a nővéremmel, sógorommal és az unokahúgommal Székelyföldön egy körúton. Hálás vagyok az együttlétért, nagyon szeretem őket!!! Lehetőség volt barátokkal és ismerősökkel is találkozni.
- Augusztus elején 10 napot a gyergyói táborban voltam, a váradi és a zilahi ifi táborozott együtt. Ez egy ajándék volt Istentől. Úgy volt, hogy Ausztriába leszek TCM kurzuson, egész évben erre készültem, s aztán mégsem tudtam menni, mert én lettem volna az egyetlen diák erre a kurzusra. Felkérezkedtem várólistára a gyergyói táborba, s hát, lett hely nekem is. Elmentem. Összetörve, az Úr jelenlétére, vigaszára vágyva, erősödésre a lelkemnek. Sokkal többet kaptam, mint, amire vágytam. Az Úr önmagát adta, szeretettel fordult felém, és ezt sokféleképpen mutatta meg: az ige által, énekek által, beszélgetések által, a túrázás alatt, új barátokat adott. Voltak kérdéseim, amikre választ kaptam, és voltak kérdések, amikre hiszem, hogy ezután ad választ. Megerősödtem abban is, hogy nincs semmi és senki, ami vagy aki miatt feladjam, vagy leadjak az elveimből. Túlságosan rövid és értékes ez az élet, hogy elfecséreljem, és magamra fordítsam. Annyi embernek van szüksége Istenre, és én eszköz akarok lenni abban, hogy Isten megérintse őket.
- Gyergyó után Paksra mentem a nővéremékhez egy hétre. Itt volt a szülinapom is, nagyon szép, békés és boldog nap volt. Anna sokat fejlődött, és öröm volt látni, ahogy megért és megtesz dolgokat. A legszebb, ahogy a nevemet mondja: Anina. Azzal a kellemes baba hangjával. A tesómmal és a sógorral való jó beszélgetésekért is hálás vagyok.
- Alig értem haza Paksról, és másnap reggel utaztam tovább Gyergyóba egy hétvégére. Sátoros evangélizáció volt a városban, énekelni mentünk egy csoport. Azt hiszem, hogy sokkal többet kaptam, mint amit adni tudtam. Hálás vagyok az Úrnak, hogy megengedte, hogy belelássak abba a munkába, amit Ő végez Gyergyóban. Nem látványos, de a szellemi harcok sosem voltak azok, és az a tűz és vágy, ahogy Novák Zsolt várja és hiszi az áttörést, ébredést, azt Isten nem hagyja figyelmen kívül. Hiszem, hogy cselekszik már most, és hamarosan látni is fogjuk, amit Ő tesz abban a városban. Csatlakozzunk hozzájuk imában, kiáltsunk Istenhez!
- Holnaptól újra Váradon leszek. Hétfőn már kezdődik az ovi. Várom a gyerkőcöket. Biztos, sokat nőttek a nyáron.
- Október 1-től új albérletbe költözöm. Hiszem, hogy ez is a javamra lesz.
Nos, nagy vonalakban ennyit írhatok a nyaramról...

kedd, augusztus 23, 2011

Siklós József: Hegyről hazafelé

Szelíd leszek, ha megaláznak.
Nem gyötörnek emésztő vágyak,
nem diadalt: - békét kívánok,
s a mennyek országára várok.

Naponta célom: azt keresem,
mi igaz s elveszíthetetlen.
Valódi gazdagságra vágyva
építem házam kősziklára,

lelkemben szent szavak égnek,
hazamegyek hát - sónak, fénynek,
s ha árad felém szitok, átok:
őszintén mindent megbocsátok.

Nem törekszem fénylő babérra.
Szolgálni rejtve: lelkem célja.
Homlokomon nincs gond-barázda,
ráhagyatkozom hű Atyámra.

Őre madárnak, liliomnak:
kezében jó helyen a holnap.
Szívemben béke, számon zsoltár,
a keskeny utat vállalom már.

Más hintón vágtat? Gyalog baktatok.
És mint még soha, oly boldog vagyok.

kedd, augusztus 16, 2011

Maradok

Mennék, de nem a nagyvilágba,

Hisz’ ott úgy sem lelném helyemet.

Mennék, itt hagynám Árnyékországot,

S nem ejtenék többé könnyeket.


De tudom, hogy ma még nem lehet.


Maradok, s akarom,

hogy erőtlenségemben

Te legyél erő és győzelem,

Elfogyni, égni az oltáron,

Ne maradjon belőlem semmi sem.

Legyél csak Te:

És szólj,

És simogass,

És szeress,

Itt vagyok, hogy használd erre:

A számat,

A kezemet,

A szívemet.


Honvágyam van, de lélegzek,

Amíg befejezed rajtam a tervedet.


(2011. 08. 16.)