Virágon lepke, ha jön a tavasz.
Csendben a suttogó szó,
Mely felébreszt az álomból.
Ki nem mondott gondolat,
Amit tekintetem sugároz feléd.
Nyár hevében árnyék.
Támasz, ha gyümölcseid alatt
Recseg az ág.
Ott lenni veled akkor is,
Ha hulló levelet kerget a napsugár.
Ráncos kezed megfogni,
S csodálni fejeden az
Ezüstkoronát…
Ezt a verset lemásolni, továbbítani nem lehet, nem engedélyezem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése