Józsefi alapelvek

„…Elfeledtette velem Isten…” (1Mózes 41:51)

József harmincéves volt, amikor Egyiptom kormányzója lett. Tizenhét volt, amikor eladták rabszolgának. Tizenhárom évig, miközben össze volt zavarodva és fájdalmat hordozott, megtartotta jellemességét és Isten iránti elkötelezettségét, és engedte, hogy küzdelmei győzelmessé tegyék. Szóval nem teheted meg, hogy csak úgy bedobod a törölközőt, önsajnálat-partit rendezel, vagy csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit. József nem csak úgy elfelejtette, ami történt. Bárki is mondja neked: „Felejtsd el!”, az nem él a való világban. Mindez megtörtént, de Isten fel tudja használni arra, hogy általa gazdagítsa az életedet. Isten két fiút adott Józsefnek, és ő így nevezte el őket: Manassé, ami azt jelenti: „elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet”; és Efraim, ami azt jelenti: „gyümölcsözővé tett engem Isten nyomorúságom földjén”. Isten új kapcsolatokat adott Józsefnek a régiek helyébe. Az egyik oka annak, hogy a régi kapcsolatok rombolóan hathatnak rád az, hogy nem pótoltad őket újakkal. Még mindig azzal foglalkozol, aki vagy ami a rosszra emlékeztet. Isten segített Józsefnek, hogy elfelejtse a történtek fájdalmát. Az emlékek megmaradtak, de ennek ellenére tudott boldogulni. Ha Istennel jársz, az előtted lévő ígéret mindig nagyszerűbb, mint amilyen nagy a mögötted lévő fájdalom. De íme néhány „józsefi alapelv”, melyeket alkalmaznod kell életedben: 1) Nézz szembe vele, és ne próbálj úgy tenni, mintha meg sem történt volna! Isten meg fogja adni a kegyelmét ahhoz, hogy megbirkózz vele, de nem ahhoz, hogy letagadd. 2) Hidd el, hogy Isten „visszapótolja” neked az időt, a kapcsolatokat és a lehetőségeket, amelyeket elvesztettél! „Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska…” (Jóel 2:25). 3) Írd össze azokat az embereket, akik ártottak neked, bocsáss meg nekik, és bízd őket Istenre imádságban! „…és bocsássatok meg egymásnak…” (Kolossé 3:13). 4) Mondd meg Istennek, hogy készen állsz az újrakezdésre! És kezdd el ma!