szerda, szeptember 16, 2009

Csapdában

Csapdába estem.

Úgy érzem, nincs kiút.

Édes és mámorító csapda ez,

Szerető személy az,

Akinek szava, tekintete a rács.

Hova menjek? Hova meneküljek?

Uram, segíts, mert félek!

Félek:

feladni,

elfogadni,

viszonozni,

kitartani,

vele eggyé válni,

és ebbe belehalni.

Csapdám mélyén,

szerelem béklyóival megkötözve,

emelem feléd, Uram könnyes tekintetem,

Mondd, mit tegyek?

Nincsenek megjegyzések: