Mielőtt beleugrasz

„Ehhez egy bizonyos adottság és kegyelem kell. A házasság nem való mindenkinek.” (Máté 19:11 TM)
Egy tanító a következő mulatságos fogalmazást kapta egy harmadik osztályos tanulótól: „Benjamin Franklin Bostonban született, de nem szeretett ott élni, ezért Philadelphiába utazott. Amikor leszállt a hajóról, végigsétált az utcán, és vett egy kenyeret. Aztán találkozott egy hölggyel, és felfedezte az elektromosságot!” Mosolygunk ezen, de egy házassági tanácsadó megfigyelése a következő: „Társadalmunk a szerelmet tette a házasság alapjává. Nos, semmi gond a szerelemmel; igen hatékonyan veszi rá az embereket a házasságra. Csakhogy ez elsődleges tényezővé vált. A románcot nagyban befolyásolja a külső megjelenés. A romantikus szerelem izgató és csábító, ami azt jelenti, hogy gyakran felszínes is az ilyen kapcsolat. Mivel az érzelmek olyan ellenállhatatlan erővel hatnak, az emberek csak akkor veszik észre, mibe keveredtek bele, amikor már túl késő. Egyik reggel az ágy túlsó oldalára nézel: a feleséged még alszik, a szája nyitva van, és haja az arcába lóg. Vagy, ami még rosszabb: ő ébred fel először, rád néz, és neked már nincs is annyi hajad, hogy az arcodba lóghatna! Ez az, amikor a romantika zuhanórepülésbe kezd!
A házasság az, amit az esküvő után alakítotok ki. Nem csak úgy kialakul. Nektek kell felépítenetek előzékenységgel, türelemmel, támogatással és olyan szeretettel, melyet a „jobb adni, mint kapni” jellemez (ld. Efézus 5:21-28). Ezért mondta Jézus: „Nem mindenki elég érett ahhoz, hogy házasságban éljen. Ehhez egy bizonyos adottság és kegyelem kell. A házasság nem való mindenkinek... ha képes vagy felnőni a házasság nagyságához, akkor tedd meg!” Másrészt viszont, ha egy férj és feleség Krisztust helyezi a házasságuk középpontjába, akkor kapcsolatuk olyanná fejlődhet, amihez képest társadalmunk szerelem-definíciója pehelykönnyűnek bizonyul a megmérettetésben.