„Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent!” (2Timóteus 2:15)
Mózes 80 évet azzal töltött, hogy felkészült egy olyan feladatra, amely 40 évig tartott. Ez „kettő az egyhez” arány a felkészülés és a végrehajtás között. Minél nagyobb a cél, annál nagyobb a felkészülés! Lehet, hogy az életed nagy részében kell készülnöd valamire, ami rövid időszaknak vagy kis feladatnak tűnik. De ha a végén azt tudod mondani: „futásomat elvégeztem”, akkor sikeres életet éltél. Ez ugyanúgy igaz, akár maratonra, akár rövidtávfutásra szól az elhívásod. Pál, mielőtt átadta a fáklyát Timóteusnak, ezt mondta: „Dolgozz keményen… hogy elnyerhesd Isten tetszését.” Kit használ Isten? Olyan embereket, akik jól felkészültek. Akár üzletembernek hívattál el, akár pedagógusnak, akár politikusnak, művésznek, orvosnak vagy lelkésznek, az alapelvek ugyanazok: Isten felkészült embereket használ. A hosszú távú siker árát nem lehet lejjebb vinni. Mindannyian szeretnénk elérni, amit a sikeres emberek elértek, csak nem vagyunk mindannyian hajlandóak megfizetni azt az árat, amit ők fizettek érte. Felkészültnek kell lenned, mire eljön a lehetőséged. Abraham Lincoln azt mondta: „Felkészülök, és egy napon eljön az én lehetőségem”. Benjamin Disraeli azt mondta: „A sikeres élet titka az, hogy az ember készen álljon rá, amikor itt az ideje”. Amikor a zsidók sorsa forgott kockán, Mordokaj azt mondta Eszternek, hogy az ő tapasztalata a királyi palotában felkészítette őt „erre az időre” (ld. Eszter 4:14). Erre Eszter cselekedett, és a zsidók megmenekültek. Ezeknek az embereknek volt tehetségük, felkészültek, és amikor elérkezett a lehetőség, a lehető legtöbbet hozták ki belőle. A legnagyobb kihívás tehát nem a lehetőség hiánya, hanem az, hogy felkészültek legyünk, amikor eljön a mi lehetőségünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése