szombat, augusztus 08, 2009

Adakozás – öröm vagy üröm?

„A jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Korinthus 9:7)
A Biblia azt mondja: „Aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre… Így mindenben meggazdagodtok, hogy minden helyzetben nagylelkűek lehessetek” (2Korinthus 9:6-11 NIV).

Az adakozás számodra öröm vagy üröm? Nem arról van szó, hogy fukarok volnánk, vagy hogy ne akarnánk támogatni Isten munkáját; egyszerűen csak aggódunk, hogy ha mi nem törődünk a saját érdekeinkkel, akkor senki sem fog törődni velük. De ez alaptalan félelem! Olyan, mintha a földműves attól való félelmében, hogy elveszíti a vetőmagot, nem volna hajlandó bevetni a földjét. Ne kuporgasd azt a magot, amit Isten arra szánt, hogy elvesd, hogy aztán legyen mit aratnod! Isten ígérete így szól neked: „Ha bőkezűen vetsz, bőségesen fogsz aratni.” Ha első helyre teszed az Istennek való adakozást, nem kell félned. Jézus azt mondta: „Tegyétek első helyre Isten munkáját, és tegyétek meg az Ő akaratát! Akkor a többi is a tiétek lesz” (Máté 6:33 CEV). Ha arra törekszel, hogy hűséges csatorna legyél Isten országa számára, Isten azt ígéri neked, hogy: „megsokasítja vetőmagodat”. És még többet is: „mindenben meggazdagodtok”. Ha betársulsz Isten munkájába, Ő gazdagon megjutalmazza minden jó tettedet.

Ha Isten nézőpontjából tekintesz a pénzedre, nem attól fogsz félni, hogy túl sokat adsz, hanem attól, hogy túl keveset vetsz!

Nincsenek megjegyzések: