„Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Én meggyógyítalak.” (2Királyok 20:5)
Ha csak ülsz, és várod, hogy a gyógyulás megtörténjen, az nem segít, sőt inkább elnyújtja a folyamatot. Ha azon fáradozol, hogy pozitív hatást gyakorolj, az fogja előre vinni a dolgokat. Ha segíteni akarsz:
a) Hallgass! Ha a szerettednek beszélgetésre van szüksége, hallgasd meg anélkül, hogy megpróbálnád védeni, megmagyarázni, indokolni vagy mentegetni a viselkedésedet! Ne akard helyreigazítani a másik fél „téves meglátását”, és ne próbáld úgy csökkenteni fájdalmát, hogy elbagatellizálod!
b) Vedd komolyan! Ne mondd azt: „Nem kellene így érezned!” Amikor az emberek a fájdalmukról beszélnek, gyakran azt teszik, ami elengedhetetlen segítség a gyógyulásukhoz. Ha azt hozzuk tudomásukra, hogy érzéseik jogosak, nem pedig azt érzékeltetjük velük, hogy gyengék vagy ostobák, képessé tesszük őket arra, hogy túltegyék magukat a negatív érzéseken.
c) Kérj bocsánatot! Igen, megint! Bárki is mondta, hogy „a szeretet azt jelenti, hogy sohasem kell bocsánatot kérned”, nem sokat tudott az emberi kapcsolatokról. Minden őszinte bocsánatkérés elősegíti a gyógyulást. Egy szívből mondott „annyira sajnálom” gyógyszer a sérült léleknek. Tehát alkalmazd ezt, amíg nem lesz már rá szükség. Szeretted majd tudtodra fogja adni, hogy az mikor jön el. d) Hozd helyre! Ajánld fel, hogy segítesz helyrehozni azt a sérülést, amit te okoztál. „Tudom, hogy megbántottalak, és tényleg szeretném tudni, mit tehetnék azért, hogy segítsem a seb begyógyulását.” Ha őszinte szívből mondod, ezek a szavak átrendezik a helyzetet, és te a megoldás részévé válsz, nem csupán a probléma okozója leszel.
Isten azt mondta: „Meghallottam imádságodat, és megláttam könnyeidet; meggyógyítalak.” És minél hamarabb válsz aktív közreműködővé a gyógyulási folyamat elősegítésében, annál hamarabb állhatsz fel a büntetőpadról és térhetsz vissza a pályára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése