Sion Leányai

Sion leányai hol vagytok?
Lelki világom levert, csüggeteg,
A balzsam, a gyengéd szeretet
Kellene most, s folyó könnyetek.
Arcom, melyről sokszor felétek
Kegyelem sugara áradott,
Most sápadt, véres, vonagló.
Sion leányai sírjatok!

Magam vagyok, úgy ég a sebem,
Enyhítő cseppet nem ad a tömeg.
Ecetet nyújt e horda nekem.
Sion leányai jöjjetek.
Életet hoztam- halál az enyém.
A csőcselék kezében vagyok,
Mindenki vad gúnnyal ront felém.
Sion leányai sírjatok!

Homlokomon a sok tövis
Egy- egy kíntenger a szúrása.
A csúfolódás igaz- s fáj mégis
„Egészséggel zsidóknak királya.”
Itt függök ég és föld között
Ártatlan, ó, ártatlan vagyok.
Nem ezt érdemeltem tőletek.
Sion leányai sírjatok!

Óh Sion, Sion, mi történt veled?
A Golgota lett ma a Sion,
Kit te megvetettél, azt Isten
Felmagasztalta e hantokon.
Én, én megyek, mert erre születtem
Szent életem, hogy porba hulljon.
Megvakult gonoszság, ím elítél.
Sion leányai sírjatok!

Szomjúhozom! - Hol egy irgalmas?
Hol egy Márta, hol egy Mária?
Hol van csak egy, aki szánalmas?
Nincsen senkim, csak magam, magam.
S Te Szent Atyám miért hagytál el?
Kínjaim alatt már összerogyok,
Nincs közel kezed, mely felemel?
Sion leányai sírjatok!

Sírjatok, mert a pokol örül,
Táncol a gazság idelenn.
Ugrándoznak az oltár körül,
Melyen Én, az áldozat égek.
Egyedül vagyok a sajtónál.
Ki sincs velem, a tanítványok
Elaludtak a vész óráinál.
Sion leányai sírjatok!

Sírjatok ám, de nem énrajtam.
Magatokon, gyászos könnyeket.
Mert hogyha én a zöld ág, így jártam
Mi lesz a száraz ággal, veletek?
Sírjatok, hogy nincsen bennetek
Elszántság és forró szeretet,
Mely itt az átok és kínkereszten
Megvigasztalná sajgó szívemet.

S ha nincs senkim, mindenkim elhagyott,
Én magam is hát hazatérek.
Elvégeztetett!- S én meghalok.
Leteszem e gyötrelmes életet.
De eljön napom, a dicső Húsvét
Élni fogok örök életet,
Aki enyém lesz, az is velem él
A dicső honban, a mennyben odafenn.

S te is kis Sion mely ünnepelsz
Feltámadásomnak szent ünnepén,
A szemem rádnéz, a lelkem felvidul,
Ha sóvárogva tekintesz felém.
Ha fáj neked az én sok sebem,
Ha Golgota itt az életed,
Sion leánya vagy a szememben,
Én pedig: Megváltó Jegyesed!