Ellentétben azzal, amit eddig hallhattál, nem a tapasztalat a legjobb tanító – hanem a kiértékelt tapasztalat! Mindenkinek vannak valamilyen tapasztalatai, de igazából az számít, hogy mihez kezdesz ezekkel a tapasztalatokkal. Az életet mindannyian egy üres jegyzetfüzettel kezdjük. Minden nap lehetőségünk van arra, hogy új tapasztalatokat jegyezzünk fel. Minden egyes oldallal növekszik a bölcsességünk. Ideális esetben, ahogy fejlődünk, úgy telik meg jegyzetfüzetünk megfigyelésekkel. De nem mind használjuk ki megfelelően a jegyzetfüzetünket. Vannak, akik ki sem nyitják, vagy csak alig néhány sort vetnek oda. Mások megtöltik a lapokat, de nem fordítanak időt arra, hogy újra elolvassák, átgondolják, és így nagyobb bölcsességet nyerjenek. De vannak néhányan, akik nem csak feljegyzik tapasztalataikat, hanem elidőznek fölöttük, és átgondolják őket. Az átgondolás helyes meglátássá lesz, így nem csupán átéljük az eseményeket, hanem tanulunk is belőlük. Mind ismerünk olyan embereket, akik nagy tudással rendelkeznek, de kevés a bölcsességük. Megvannak a megfelelő eszközeik, de nem ismerik semminek a jelentőségét. Mi itt a probléma? Mindabból, amit átéltek, hiányzik az átgondolás és a kiértékelés. Huszonöt év elteltén nem nyernek huszonöt évnyi tapasztalatot, csak egyévnyi tapasztalatot huszonötször! Ahhoz, hogy az életben győzni tudj, a tapasztalatot bölcsességgé kell formálnod. Tehát lassíts le! A bölcsesség nem jön egyik napról a másikra, idő kell az összegyűjtéséhez. Azután áss a mélyre! A kincs ott rejlik, de mélyre kell hatolni érte. Végül ess térdre, és beszélj Istennel, mert: „Csak az Úr ad bölcsességet…” (Példabeszédek 2:6).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése