szerda, május 26, 2010

Mire kaptál elhívást? (1)

„Ti vagytok a föld sója.” (Máté 5:13)

Néha előfordul, hogy nem veszik észre azt a személyt, aki elősegítette a dolgokat, addig, amíg már nem lesz ott, hogy tegye. Van egy történet egy férjről, aki a munkából hazaérve otthon teljes felfordulást talált. A baba sírt, a mosogató tele volt mosatlan edénnyel, a szennyes ruha szanaszét a földön. Harsogott a tévé, az ágyak nem voltak bevetve, a szőnyegek nem voltak kiporszívózva, és a vacsora nem volt készen. Amikor tudni akarta, hogy mi történt, a felesége ezt mondta: „Tudod, mindig azt kérdezed, hogy mit tudok csinálni egész nap? Nos, ma nem csináltam meg.” A Biblia azt mondja: „…mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki, ahogy az Isten elhívta…” (1Korinthus 7:17). Ez nem jelenti azt, hogy nem kell nagyobb dolgokra vágyakoznunk. Csak azt jelenti, hogy ha nem tudjuk elkezdeni onnan, ahol épp vagyunk, akkor egyáltalán nem tudjuk elkezdeni. Egyszer Jézus meggyógyított egy démontól megszállott embert, aki éveket töltött el a családjától elválasztva. Amikor megszabadult, követni akarta Jézust. De Jézus azt mondta: „Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten!” (Lukács 8:39). Más szavakkal: kezdd onnan, ahol éppen vagy, használd, amid van, és tedd meg, amit megtehetsz! A Biblia azt mondja: „Ti vagytok a föld sója.” A só nem a saját maga kedvéért létezik. Bele kell önteni valami nála nagyobba, csak akkor fogja betölteni rendeltetését. De légy óvatos, ne az éned vezessen! A fontosság hajszolása félrevezető lehet. Nem végezheted egyedül, és nem teheted magadért – Istennel együtt kell végezned, és az Ő céljaiért kell tenned, akkor meg fog áldani!

Nincsenek megjegyzések: