péntek, május 28, 2010

Mire kaptál elhívást? (3)

„Ti vagytok a föld sója.” (Máté 5:13)

Figyeld meg: 1) Az elhívásod gyakran ahhoz kötődik, ami mélyen felzaklat. Mózes számára ez népének elnyomása volt. Ezért Isten ezt használta fel, és elhívta Mózest, hogy népét szabadságra vezesse. William Wilberforce számára ez a rabszolgaság volt. Ő egész életét arra szánta, hogy Angliában végérvényesen eltöröljék, ami végül nem sokkal halála előtt meg is történt. Martin Luther King számára ez a társadalmi igazságtalanság volt, amely elnyomta az afroamerikai lakosságot. Ezért álmodott és prédikált, menetelt, szervezkedett és bojkottált, és a Polgárjogi Szervezet beindult. Ha fel akarod fedezni az elhivatásod, kezdj el imádkozni azért, ami leginkább bánt és mélyen felzaklat. Általában megpróbáljuk távol tartani magunkat a kellemetlenségektől, de ha úgy érzed, hogy az elhívásod arra vonatkozik, hogy segíts a szegényeken, akkor tölts időt azok között, akik nyomorban élnek. Engedd, hogy a szíved meginduljon, hogy hajtson belülről az a meggyőződés, hogy a dolgoknak meg kell változniuk, és imádkozz így: „Uram tégy engem a változás eszközévé!” 2) Az elhívásod azt jelenti, hogy Isten hisz benned. Amikor Jézus elhívta tanítványait, azok nem tűntek győzteseknek. Abban az időben, ha valaki egy rabbi követője akart lenni, az már sokkal hamarabb, fiatalabb korában történt. Ráadásul a rabbik nem toboroztak követőket, hanem jelentkezéseket fogadtak el. De Jézus nem így tett. Ő kiválasztott egy orvost, egy adószedőt és egy halászt, és ezt mondta: „Én hiszek bennetek. Amit tudok, azt meg fogom tanítani nektek.” Megígérte: „…aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi…” (János 14:12). Nem csoda, hogy otthagyták a hálóikat! Jézus erőt adott követőinek arra, hogy elinduljanak és úgy éljenek, ahogy Ő élt. Ma erre hív téged is.

Nincsenek megjegyzések: