„Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt!” (1Timóteus 4:15)
Miért tart olyan sokáig a változás? Azért, mert: 1) Nagyon lassan tanulunk. Milyen gyakran megesett, hogy elbuktál, és azt gondoltad: „Ó ne, már megint! Azt hittem, több eszem van ennél.” Izrael történelme szemlélteti, milyen gyorsan elfelejtjük azokat a leckéket, amiket Isten tanít nekünk, és visszatérünk a régi magatartásformákhoz és viselkedéshez. „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk!” (Zsidók 2:1) 2) sok mindent el kell hagynunk. Tanácsadóhoz fordulunk egy olyan problémával, amely évek alatt alakult ki, és azt mondjuk: „Hozza rendbe! Van rá egy órám.” Ácsi! A probléma nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is fog elmúlni egyetlen éjszaka alatt. Nincs semmilyen tabletta, imádság vagy törvényszerűség, amely azonnal meg nem történtté tenné hosszú évek rombolását. Az eltávolítás és pótlás kemény munkájára van szükség. A Biblia ezt így fogalmazza meg: „Vessétek le a régi élet szerint való óembert… öltsétek fel az új embert!” (Efézus 4:22-24). Még mindig vannak régi viselkedésformáink, szokásaink és hajlamaink, amikkel foglalkoznunk kell. 3) a növekedés fájdalmas. Minden változás valamilyen veszteséggel jár. El kell engednünk régi életszemléletünket ahhoz, hogy megtapasztalhassuk azt az új életet, amit Krisztus ígért. Mi viszont félünk ettől a veszteségtől, még akkor is, ha a régi életünk önpusztító, mert olyan, mint egy jól kitaposott cipő: kényelmes és ismerős. 4) a szokások kialakításához idő kell. A jellemed a szokásaid összessége. Csak egy módszer van arra, hogy a krisztusi jellem szokásait alakítsuk ki: újra és újra azokat kell gyakorolnunk! Nincsenek instant szokások. Ezért biztatja Pál Timóteust arra, hogy: „gyakorold ezeket a dolgokat! Szenteld ennek az életed!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése