„…szembejött vele tíz leprás férfi…” (Lukács 17:12)
Lukács feljegyzi: „Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak, és kiáltozva kérték: »Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!« Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: »Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak«. És amíg odaértek, megtisztultak.” (Lukács 17:12-14). A lepra lassú, fájdalmas halált jelentett. Először elveszted az ujjaid, és nem tudsz dolgozni, azután elveszted a lábujjaid, és nem tudsz járni, aztán megtámadja a belső szerveidet. Minden nap egy kicsit több vész el belőled. Íme öt hasznos tanulság ebből a történetből: 1) Ha úgy érzed, hogy „kezdesz szétesni”, fordulj Jézushoz! Ő pótolni tudja azt, amit elvesztettél, és vissza tudja adni a békességed és az örömöd. 2) „Emeld fel a hangod!” Félre a méltósággal és az illendőséggel! A kétségbeesett emberek kétségbeesett dolgokat tesznek. Isten megígéri: „Megtaláltok engem, ha kerestek, és teljes szívvel folyamodtok hozzám” (Jeremiás 29:13). 3) Bármit mond neked – tedd meg! Ne szabj feltételeket Istennek! Ne akard pontosan ugyanazt átélni, mint mások! Jézus azt mondta a tíz leprásnak: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!” Miért nem csupán szólt hozzájuk, vagy miért nem érintette meg őket, mint másokkal tette? Ne kérdezz, engedelmeskedj! A hit nem követel magyarázatot. 4) Lépd meg a hit lépését! Lukács azt írja: „És amíg mentek, megtisztultak” (Lukács 17:14 NKJ). El kell indulnod, minden lépés egy lépéssel közelebb visz. De semmi sem történik, amíg a hitnek azt az első lépését meg nem teszed. 5) Kezdd el dicsérni Istent! A tíz leprás közül csak egy tért vissza, hogy hálát adjon, és Jézus ezt megjegyezte. Akkor járulhatsz bizalommal Isten elé a következő kéréseddel, ha tudod, hogy úgy emlékszik rád, mint aki hálát adott Neki a legutóbbiért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése