„Küzdjetek a hitért!” (Júdás 3)
A Biblia azt mondja: „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk” (Zsidók 2:1). Az „elsodródni” szó meg kell hogy szólaltassa a vészcsengőket. Jézus rámutatott arra, hogy míg a szolgák aludtak, az ellenség konkolyt vetett a búza közé. Amikor felébredve meglátták, ezt mondták: „Ellenség tette ezt!” (Máté 13:28). A rák egy ismeretlen, ellenőrizetlen sejttel kezdődik, és ha nem törődnek vele, elpusztíthatja az egész testet. Ezért írja Júdás: „Küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott. Mert belopóztak közétek bizonyos emberek, akik régóta elő vannak jegyezve erre az ítéletre: istentelenek, akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják, és a mi egyedüli uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust megtagadják” (Júdás 3-4). Figyeld meg e szavakat: „a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott”. A módszereink változhatnak, de az üzenetünk soha nem változik. Pál azt írja: „Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el” (2Timóteus 4:3). Figyeld meg a fejlődést Ábrahám, Izsák és Jákób életében! Ábrahám számára az áldások az Istennel való személyes kapcsolatból eredtek. Izsák örökölte apjától az áldásokat. De amíg a filiszteusok meg nem támadták, nem ment vissza, nem ásta ki újra apja kútjait, és nem épített oltárt az Úrnak. Végül Jákób, a harmadik generáció következett, aki fondorlattal és „egyszerűbb utakkal” akarta megszerezni Isten áldását. Csak akkor állította helyre életét az Ábrahám és Izsák által lefektetett alapokon, amikor egész életét megváltoztató találkozása volt Istennel Peniélnél. Őrizzük meg a hitet; adjuk át gyermekeinknek „az igazságot, a teljes igazságot, csakis az igazságot”!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése