„Ábrahám… meglátta azt a helyet messziről.” (1Mózes 22:4)
Képzeld el, ahogy Isten elküldi Ábrahámot arra a helyre, „amelyet majd megmondok neked” (1Mózes 22:2). A nők ezt jobban megértik, mint a férfiak. Amikor megkérdezem a feleségemet, hogy mit fog vásárolni, néha azt mondja: „nem vagyok benne biztos, de ha meglátom, tudni fogom”. Vannak dolgok, amiket tudunk, de nem tudjuk megmagyarázni. Figyeld csak: „Kenetünk [látás] van Istentől, és tudunk dolgokat (1János 2:20 parafrázis). Nézd csak, mi történt: „A harmadik napon fölemelte tekintetét Ábrahám, és meglátta azt a helyet messziről” (1Mózes 22:4). Heuréka! Semmi sem hasonlítható ahhoz a pillanathoz, amikor megtalálod, amit kerestél, megszólal a csengő, és a lelki iránytű jelez benned: „Ez az!” Amikor a tengeren vagy, minden víz egyforma. Ilyenkor van szükséged iránytűre. Vagy van neked, vagy nincs. Amikor látsz valakit, aki izgatott lesz valamitől, ami nincs is ott, figyeld meg azt az embert! Vagy nem vette be a gyógyszerét aznap reggel, vagy lát valamit, amit te nem! Azok az emberek, akiket fel tud izgatni a láthatatlan, általában lehetetlen dolgokat is képesek véghezvinni. Miért? Mert megtanulták követni a lelki iránytűjüket! Dávid azért győzte le Góliátot, mert ő volt az egyetlen ember, aki hitte, hogy képes rá. Ő tudta, hogy ez egy sorsdöntő pillanat. Ha elszalasztja, mehet vissza birkákat őrizni! Amikor eljön a te pillanatod, állj fel, és mondd ezt: „Ez az óriás az enyém”, bármennyien is futnak el előle. Isten adott neked egy lelki iránytűt, tanuld meg használni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése